2024.02.25. 15:00
Papp László debreceni polgármester: „Nemcsak a kommunistáknak, hanem örököseiknek sincs bocsánat!” – fotókkal
Megemlékezéssel és koszorúzással tisztelegtek a kommunizmus áldozatai előtt Debrecenben.
A polgármester is fejet hajtott az áldozatok előtt
Forrás: Kiss Annamarie
Megemlékezést és koszorúzást tartottak a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából vasárnap Debrecenben, az Egyetem téri Melocco-szobornál. A Himnusz és az ünnepi műsort követően elhangzott, ezen a napon emlékezünk meg a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba küldött honfitársunkról, az ellenállóként mártírhalált halt hősökről, felidézzük mindazok emlékét, akik az erőszakrendszer áldozataivá váltak, együttérzésünket fejezzük ki családjaikkal, szeretteikkel.
A történelem egyik leggonoszabb ideológiája
– A mai napon, február 25-én, a történelem egyik leggonoszabb ideológiájának, a kommunizmusnak az áldozataira emlékezünk – mondta ünnepi beszédében Papp László polgármester. Rámutatott, tesszük ezt 2000 óta, amikor is a magyar országgyűlés elhatározta, hogy a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánítja azt a napot, amelyen a kommunistákkal szembeni kiállása miatt hazug vádak alapján letartóztatták, és később a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. – A politikus letartóztatása az első lépés volt azon az úton, amelyet végigjárva a kommunista párt kiiktatta mindazokat, akik ellenszegültek a totális diktatúra kiépítésének, vagy egyszerűen csak akadályozták annak kibontakozását.
Ez az erőszakos fellépés az utolsó reményeket is szertefoszlatta, hogy a szuverén, demokratikus Magyarország elkerülheti a kiszolgáltatottság állapotát, egy erőszakra épülő totalitárius rendszer kiépülését. Ez a letartóztatás a demokrácia és a szabadságjogok semmibevételének jelképévé vált, amely a kommunizmus negyvenéves uralmát jellemezte. Sajnos, számos olyan nap van a történelmünkben, amely nagyon is alkalmas a magyarországi kommunizmus rémtetteinek felidézésére
– jegyezte meg.
Hozzátette, ezekkel együtt sem vitatható, Kovács Béla személyes drámájának megidézése megerősít bennünket abban, hogy ne feledjük a kommunizmus szörnyű bűneit és a rendszerré szerveződő törvénytelenségeit. A kommunizmus lényegét, embertelenségét, lelket, nemzetet, közösségeket pusztító hatását a magyar társadalom is megszenvedte, történelmünk egyik legsötétebb időszakát jelentették ezek az évtizedek.
Nem jött el a boldog, békés időszak
Papp László úgy fogalmazott, pedig épphogy véget ért a második világháború, de a valóságos felszabadulás, a boldog, békés építkezés, önálló fejlődés nem következett be – a kommunista hatalomátvétel viszont annál hamarabb. – Módszerekben, erőszakosságban, kegyetlenségben nem válogattak. A magyar hagyományoktól, adottságoktól, természeti és gazdasági lehetőségektől, különösen pedig a közösségi akarattól, teljesen idegen rendszert erőltettek ránk. Ebben a folyamatban nem pusztán a szovjet politikának volt szerepe, hanem a helyi, magyarországi helytartóiknak is, akik nélkül nem épülhetett volna ki a sztálini típusú rendszer. A kommunizmus áldozatainak száma világszerte elérte a 100 milliót, egyes összesítések alapján
Magyarország második világháborús területére vonatkozóan mintegy 1-1,1 millió főre tehető a szovjet fogságba került katonák és civil állampolgárok létszáma, akiknek egyharmada nem élte túl a fogság megpróbáltatásait. A diktatúra legsötétebb korszakában emberek ezrei haltak meg politikai üldöztetés következtében, a kommunizmus kiépülő börtönvilágában, internálótáborokban: Recsken, Kistarcsán, Hortobágyon tízezreket törtek meg.
Csaknem minden család megtapasztalhatta a kommunisták módszereit és embertelenségét. Kitelepítettek, internáltak, koncepciós perekben elítéltek, adóhátralékkal, beszolgáltatási kötelezettségekkel anyagilag is tönkretett, földjük elvesztésébe beletörődni nem tudó, öngyilkosságba menekülő vidéki parasztság, szociálisan megnyomorított városi munkások, lelkileg ellehetetlenített, egzisztenciájuktól megfosztott értelmiségiek minden családban megtalálhatóak voltak – mondta Papp László.
Forrás: Kiss Annamarie
Évtizedeken át tartó diktatúra
Debrecen polgármestere kiemelte, szimbolikus üzenete van annak, hogy a kommunizmus áldozataira való emlékezés napján ott, az 1956-nak emléket állító szobor előtt gyűltek össze.
Kifejtette, a kommunista hatalom elnyomásával szemben 1956 októberében fellázadt magyarság azt akarta elérni, amit a diktatúra megtagadott, elvett tőlünk: a szabadságot, a magyar nemzethez való tartozás érzését, nemzeti identitást, vallást és hitet, hagyományaink megtartását, a családot, az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat, a határon túli magyar kisebbségekkel való kapcsolattartás jogát, a tulajdont és a vagyonbiztonságot.
– A diktatúra negyven éve után egy olyan világot reméltünk, ahol ezeket az értékeket soha többé nem fenyegetheti senki és semmi. De több mint 30 évvel a rendszerváltás után azt kell tapasztaljuk, hogy ez mégsem így van. A nagy közös európai eszme nem fér össze a nemzettel, a vallással és a család eszményével. De ne csodálkozzunk, hiszen mint tudjuk, a kommunista nem vész el, csak átalakul. A kommunista ideológia és eszme nem tűnt el a rendszerváltozásokkal. Sőt, bizonyos tekintetben, mintha reneszánszát élné. Új köntösben, új gondolatokkal támad, látjuk azt is, hogy a konzervatív oldal és a balliberális oldal nem egyformán, nem ugyanazon egyértelműséggel ítélik meg és ítélik el a 20. század egyik legembertelenebb ideológiáját, a kommunizmust. Ki kell mondani, hogy a kommunizmus és az arra épülő diktatórikus rendszer embertelen, egyén és társadalom ellenes, és minden demokratikusan gondolkodó embernek kötelessége elítélni mindazokat, akik ezen eszméket képviselve évtizedeken keresztül megnyomorították Közép- és Kelet-Európa nemzeteit. Az európai és a hazai baloldal soha nem vállalt felelősséget azokért a tettekért, amelyek emberek és családok millióit tették tönkre. A baloldal felelősségvállalása zéró ma is, és ez volt az elmúlt évtizedekben is – hangsúlyozta. Megjegyezte, ezt napjaink történései is egyértelműen bizonyítják. – Olyan emberekre, akik soha, semmilyen tettükért nem vállalnak felelősséget, hatalmat bízni nem lehet! – húzta alá Papp László.
Számukra nincs bocsánat!
– Ráadásul manapság, amikor mentegetni igyekeznek a kommunista rendszerek rémtetteit, akkor progresszív és egyéb haladónak tűnő ideológiákba csomagolják álságos érveléseiket. Ennek valóságos okát azonban jól ismerjük, Nürnbergben a nemzetközi törvényszék nem pusztán a háborús bűnösöket, azaz nevesített személyeket ítélt el, hanem az egész rendszert. A szervezeteiket, a náci ideológiát, tetteiket.
A kommunizmusnak azonban nem volt nürnbergi pere, a nemzetközi közösség sem a kommunista vezetőket, sem azok bűneit, ideológiájukat, szervezeteiket, mozgalmukat nem ítélte el. A kommunista gondolatok és ideológiák így gyakran tisztára mosódtak, és sajnos sok esetben ma már vállalhatóvá válnak
– mutatott rá a polgármester.
A kommunizmus áldozataira emlékeztek a debreceni Egyetem téren
Fotók: Kiss Annamarie– A magyar társadalomnak számos alkalommal kellett megküzdenie saját múltjáért, igazságáért, a történelmi emlékezethez való jogáért. Napjaink divattá váló eltörlés kultúrája veszélyt jelent a múltunkra, a nemzetek Európájára, a kereszténységre. Meghamisítja, kiforgatja a történelmi tényeket, relativizálja a kommunizmus áldozatainak szenvedését, és az elkövetők bűneit. Ma azok, akik itt fejet hajtva tisztelegnek a kommunizmus áldozatainak emléke előtt, megbecsülésüket fejezik ki azok számára, akik hazájukért életüket, sorsukat áldozták. Nekünk, utódoknak pedig nemcsak ezen a napon, hanem minden alkalommal morális kötelességünk, örök feladatunk, hogy a kommunizmus áldozatait sose feledjük és mondjuk ki, hogy nemcsak a kommunistáknak, hanem örököseiknek sincs bocsánat, mert csak így róhatjuk le igazán tiszteletünket e bűnös politikai ideológia áldozatai előtt – zárta beszédét Papp László. Ezután a jelenlévők elhelyezték koszorúikat a szobor lábánál.
