2024.02.18. 08:00
Száz éve indult el az első villamos Pallagra
Közel fél évszázon át közlekedtek a járművek a pallagi akadémiához.
Gara Kálmán múzeumvezető relikviagyűjtő a Salétrom utcai DKV-múzeumban
Forrás: Napló-archív
Éppen száz éve, 1924. február 18-án indult meg a villamosközlekedés Pallagra; az évforduló kapcsán a vonal történetét Gara Kálmán, a debreceni DKV Közlekedés Történeti Emlékszoba vezetője elevenítette fel a Haonnak.
Mint elmondta, 1901-ben megnyitották a Magyar Királyi Gazdasági Akadémiát Pallagon és szükségessé vált olyan közlekedési eszköz kiépítése, amely az oda járó tanulókat el tudja szállítani.
1922. november 6-án a Kereskedelemügyi Minisztérium ankétot hívott össze abból a célból, hogy a pallagi kiépítendő villamos megtervezését és kiépítését elfogadják. 1923. január 25-én helyszíni bejárást tartottak a kivitelezés területén, majd megindultak a tárgyalások a lebonyolítás és költségmegosztás kérdésében. Debrecen városa úgy döntött, hogy a villamos építéséhez szükséges 226 faoszlopot és 2 ezer 600 kilogramm rézvezetéket biztosít, valamint a 21 millió koronás bekerülési költségből 8 millió koronát magára vállal.
Forrás: Gara Kálmán-archív
Az év végén teljes intenzitással folyt a pallagi vonal villamosítása, amelynek az a sajátossága, hogy az 1906-ban a Debrecen–Hajdúsámsoni Helyiérdekű Vasútnak megépített, majd 1911-től a DNYBV által használt vasúti hálózat villamosítása történt meg a Gazdasági Akadémiáig.
A DHV megállapította a viteldíjakat is, melyek szerint a Leveles Csárdától az Akadémiáig egyszeri utazásra szóló jegy 1000 koronába, míg a menettérti jegy 1800 koronába került. 1924. február 2-án végezték el a vonal üzemszerű vizsgálatát, mely alatt kiderült, hogy egy menet 45 percig tart és a pálya hossza 5 ezer 302 méter.
Különleges helyzetben
Gara Kálmán felidézte, hogy az ünnepélyes átadás február 18-án történt meg, amelyen részt vett Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter, valamint Schandl Károly államtitkár, akik előző nap érkeztek Debrecenbe és az éjszakát a Gazdasági Akadémia igazgatójának vendégeként töltötték el.
A forgalom elindulása után hármas és tizenkettes viszonylatszámmal látták el a járműveket, attól függően, hogy a Nagyállomástól vagy a Fürdőtől közlekedtek a végállomásig. Megkülönböztetve a fővonalon közlekedő többi járműtől, zöld lámpát helyeztek el a szerelvények elején és végén A vonalon a két végállomás között 5 megállóhelyet jelöltek ki.
Forrás: Gara Kálmán-archív
A vonal megszűnését az 1968-as, Csanádi György nevével fémjelzett közlekedéspolitikai koncepció a döntötte el, mert ez alapján 1970. március 1-jén megszüntették a 7-es vonallal egyetemben.
A közlekedési szakember egy különös érdekességre is rámutatott: miután másé volt a vasúti sín és más villamosította, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez volt Magyarországon a mai „tram-train” rendszer elődje, hiszen a DNYBV tulajdona volt a vonalhálózat, míg az áramot a Debreceni Helyi Vasút szolgáltatta, mely a villamosokat is tulajdonolta.
