2024.03.19. 14:00
Dani Béla Péter: Nem alvóvárosi szerepre készül Biharkeresztes!
Az egykori „Biharország”, Bihar vármegye központja, a Pece-parti Párizs egyre közelebb kerül az országhatár túloldalán lévő településekhez. Biharkeresztes Nagyvárad egyik ékkövévé válhat, de nem akarnak alvótelepüléssé átalakulni.
Dani Béla Péter polgármester kifejtette, Biharkeresztes nem alvóvárosi szerepre készül
Forrás: BDR Média
A társadalmi és bizonyos tekintetben a gazdasági folyamatok egyértelműen afelé „tolják” Biharkeresztest, hogy idővel Nagyvárad alvótelepülése legyen. Ebből azonban Keresztes nem kér, sőt amikor erre tettünk utalást Dani Béla Péter polgármesternek, ő határozottan vissza is utasította ezt az irányt.
Nem alvóvárosi szerepre készülünk, és az a célunk, hogy ne is legyünk azok! Célunk, hogy Biharkeresztes egy pezsgő kulturális életű kisváros legyen. A mikrotérségi szerepünket azzal is szeretnénk erősíteni, hogy amilyen rendezvény, esemény a környező kistelepülésekre anyagi okok miatt nem tud eljutni, azoknak mi helyet adjunk. Jó a kapcsolatunk a Déryné Központtal, onnan színházi előadások érkeznek, és vannak nótaestjeink is, természetesen mindez nem csak a biharkeresztesieknek szól
– részletezte a városvezető terveiket a Cívishírnek.
…ha szárazföldön is a schengeni övezet része lesz
Az egykori „Biharország”, Bihar vármegye központja, a Pece-parti Párizs, a mára csodálatosan felújított Nagyvárad azonban egyre közelebb kerül az országhatár túloldalán lévő településekhez, így Biharkereszteshez is. Ebben az évben meglesz a hazai M4-es autópálya romániai folytatásának Nagyvárad déli részig történő 2x2 sávos meghosszabbítása, a magyar oldalon az országhatárig villamosított a vasúti pálya, azt Biharban most építik, és tervben van a Debrecen-Nagyvárad közvetlen vasútvonal, amely majd Biharkeresztesen halad keresztül.
Forrás: Napló-archív
Ne feledjük, Románia légi és vízi úton már tagja az Európai Unió schengeni övezetének, ha pedig a szárazföldi közlekedésben is az lesz, visszaáll(hat) a Trianon előtti állapot, amikor a térség gazdasági, kulturális, oktatási és egészségügyi központja Nagyvárad volt.
Tizenöt kilométer Nagyvárad, és az országhatár negatív hatásait a schengeni csatlakozás orvosolhatja. Az élet sok területén szépen lassan visszaállhatnak azok a kapcsolatok, amelyek régen megvoltak. Majd egy vasárnapi ebéd után már nem azon kell gondolkodni, hogy ha sétálni vagy este egy színházi előadásra szeretnénk elmenni, akkor elinduljunk-e, mert Debrecen messze van, hanem természetes lesz, hogy megyünk, mert Nagyvárad itt van a közelben.
Egyébként már most is sok kapcsolatunk van a közeli nagyvárossal. Biharkeresztesről sokan járnak át színházba, bevásárolni vagy a városon túli hegyekbe túrázni. Az önkormányzatnak is van kapcsolata, egy RO-HU pályázat kapcsán partnerségben vagyunk a Bihar megyei könyvtárral és múzeummal. Nálunk a könyvtár épülete és udvara újul meg, napelemes rendszerrel kiegészül, és az udvaron az olvasásra kiülős, pihenős részt alakítunk ki. Nagy vállalásunk a természetes körülmények között már nem élő, a térség egykor jellemző hala, a rakacai kele fajtamentése. Kapunk néhány példányt és a könyvtárunk akváriumában megpróbáljuk tenyészteni – részletezte Dani Béla Péter.
Egyre többen költöznek Biharkeresztesre
Biharkeresztes lakossága gyarapszik – és ez is része a kisváros országhatáron túli kapcsolatának. Jellemzően Romániából érkeznek, mégpedig zömmel magyar anyanyelvűek, de vannak olyanok is, akik nem beszélik a nyelvünket. A schengeni határ szárazföldi megvalósulásával ez a folyamat még inkább felerősödhet.
Már most sem sokáig kell árulni a házakat, továbbá jelentősen emelkedtek az ingatlanárak. Az ideköltözők többsége azonban csak aludni jár haza.
A polgármester nem titkolja, szeretnék őket is bevonni a település közéletébe. Ebben a régi keresztesiek aktivitása sokat jelenthet, ők életben tartják a hagyományokat, a kulturális életet.
