Mezőgazdasági elemzők egyeztettek területi vízgazdálkodás témában a Debreceni Egyetemen – fotókkal

A március 22-i víz világnapjához kapcsolódóan a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar „Területi és települési vízgazdálkodás integrációs feladatainak áttekintése a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) hatásterületén” címmel rendezett konferenciát csütörtökön a Böszörményi úti campus főépületének aulájában.

Az esemény felvezetőjében elhangzott, napjainkban tényként kezelendő, hogy a népesedési folyamatok és a klímaváltozás regionális vízválsággal fenyegetnek, rendkívüli kihívás elé állítva a területi vízgazdálkodást. A klímaváltozás közvetlen hatásai között a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának súlyosságának és hosszának növekedésével kell számolni: aszály – gyakran ugyanabban az esztendőben, ugyanazon a területen –, csapadék változékony térbeli és időbeli eloszlása, belvíz, felhőszakadás, villámárvizek stb. Hazánk természetes élővilágában a klímaváltozás hatására többek között a következő változások várhatók a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint: az égövre jellemző vegetáció határainak eltolódása; a társulások és táplálékhálózatok átrendeződése; a természetes élővilág fajainak visszaszorulása, különösen az elszigetelt élőhelyeken; hosszú távon a biológiai sokféleség csökkenése; az élőhelyek szárazabbá válása (pl. vizes élőhelyek eltűnése, homokterületek sivatagosodása) stb.

Együttműködésén alapuló közös cselekvés

Kitértek arra is, hogy a Kárpát-medencében a világ többi tájaihoz hasonlóan az édesvízkészleteink nem állnak korlátlanul, ingyenesen, bármikor és bármilyen felhasználási céllal rendelkezésre. Az ENSZ fenntarthatósági céljainak is központi eleme a vízkészletekre vonatkozó ökológiai-gazdasági-társadalmi fokozott előrelátás megvalósítása. A konferencia központi gondolatát ennek a gyakorlatnak a Tisza vízgyűjtőjének központjában fekvő TIKEVIR hatásterületének komplex vizsgálata jelentette. Erről a kulcsfontosságú a Tisza-tavat is magába foglaló, Európa egyik legnagyobb összefüggő, 4 vármegyére kiterjedő, 15 ezer négyzetkilométeres vízgazdálkodási rendszerről – amely Tiszalöktől a Körösökig számos ágon hálózza be a régiót – jelenkori és jövőbéli fontosságához mérten relatíve kevés ismeret áll rendelkezésre.

A konferenciának különös aktualitását adja, hogy az elmúlt időszakban felgyorsultak a TIKEVIR-t érintő vízkivételek és összetettebbé váltak a lakossági, ipari, mezőgazdasági és tájhasználati vízhasználatok. Ezek optimális tér- és időbeli kielégítése új szemléletmódot, összességében egyfajta paradigmaváltást igényel, ezért különösen fontossá vált az érintettek valódi együttműködésén alapuló közös cselekvés megvalósulása. A TIKEVIR hatásterületére mint speciális vízgazdálkodási régióra kidolgozott elméleti és gyakorlati megoldások várhatóan az ország más területein is referenciaként használhatók lesznek. A TIKEVIR több mint 50 éves gyakorlatának megújítását célzó tematikus előadásokra felkért előadók a konferencia során választ adtak az alábbi kérdésekre is:

• Milyen a mezőgazdasági vízgazdálkodás jelenlegi helyzete a KAP Stratégiai Terv tükrében?
• Milyen célkitűzései és gyakorlata van a városi zöld-kék stratégiának a települési vízgazdálkodásban?
• Milyen alföldi vízkészlet-rehabilitációs feladatokat kell megoldani?

Választ keresnek a falsúlyos kérdésekre

Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja köszöntőjében kiemelte,

– Meggyőződésünk, hogy van mit mondani, van miről beszélni, és nagyon örülünk annak, hogy az ágazatnak a kulcsszereplői elfogadták a meghívásunkat. Célunk, hogy a mai nap folyamán választ adjunk a napjainkban felmerülő falsúlyos kérdésekre – nyomatékosította, majd Tamás János, a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet intézetigazgatója ismertette a programtervet.

Debrecenben vigyáznak a lakók egészségére

Balázs Ákos alpolgármester a Zöld Kódex címmel tartott előadásában kiemelte, Debrecenre az együttműködés mindig jellemző volt, és az is lesz a jövőben is, ugyanis többek között ez is segített előrevinni a várost. – A Zöld Kódexet is a Debreceni Egyetem professzoraival, munkatársaival közösen készítettük el, tulajdonképpen a városnak a környezetvédelmi programját jelenti, és mindazt a tudást, ami Debrecenben megvan – jegyezte meg.

Kiemelte, a Zöld Kódexben megfogalmazottak voltaképpen alapjai annak a jövőképnek, amit szeretnének elérni.

– jegyezte meg. Hozzátette, a cívisváros úgy fejlődik, hogy közben vigyáznak a lakók egészségére és környezetére.

A rendezvény résztvevői az elmúlt évhez hasonlóan – amikor a feladatok feltárását fogalmazták meg – az idén is előkészítenek egy, a TIKEVIR hatásterületére vonatkozó a területi és települési integrált vízgazdálkodást magában foglaló debreceni deklarációs anyagot, amelyet szakmai vita után a döntéshozókhoz fognak eljuttatni.