A 4-es főút négysávosításáról mondott új fejleményeket az ebesi polgármester

– Ez egy akkora volumenű beruházás, amely nem az önkormányzatoknál dől el – kezdte válaszát Szabóné Karsai Mária, Ebes polgármestere a Cívishír kérdésére, amikor a 4-es főút Debrecen és Hajdúszoboszló közötti szakaszának kétszer két sávosra történő bővítésének menetéről érdeklődtünk. A beszélgetésből azonban kiderült, már régen elkezdődtek a munkálatokkal kapcsolatos egyeztetések, azokra meghívást kapott az ebesi önkormányzat is, véleményezik a terveket, de a döntés nem az önkormányzatok kezében van. Ez az útfejlesztés erősen forrásfüggő, azt a pénzügyi lehetőségek határozzák meg. A polgármester hangsúlyozta, szorgalmazzák a megépítését, mert sok a baleset és ezek száma nem csökken.

– Tehát a figyelemfelhíváson kívül mi települési szinten többet nem tudunk tenni – mondta, majd az Ebesen várható építkezésekre tért rá.

A tervek szerint a 4-es főút ebesi szakaszán a Platán sori és az Ipari úti csomópontnál, továbbá a Nádas csárdánál lesz felüljáró, és a korábbi egyeztetésnek megfelelően a Fő utcai csomópontnál (a mostani lámpás forgalomirányítású kereszteződésnél – a szerk.) csak gyalogos-kerékpáros felüljáró épül. Oda az ipari parki csomóponttól elkészül egy szervizút, és ezzel megszűnik a jelenlegi nagy útkereszteződés.

Ebesen is növekszik a helyiadó-bevétel

Mintegy 700 millió forint folyt be helyi adóból az ebesi községháza kasszájába 2023-ban. Ebben az évben szerényebb, Szabóné Karsai Mária polgármester szavaival élve, óvatosabb a terv; 500 millió forint az iparűzési adóból és 70 millió más helyi adóból. A polgármestertől a Cívishír azt is megtudta, hogy az önkormányzatnak a jelentős összegű helyiadó-bevétel miatt megnövekedett az adóerőképessége, és ennek okán 2024-ben 219 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie az ország büdzséjébe. Ezt a hétköznapok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a falu önkormányzata a kötelező feladatainak ellátásra járó 621 millió forintot a 219 millió hiányával kapja meg.

– Korábban arra törekedtünk, hogy az adóbevételek legnagyobb hányada a felhalmozási költségvetésben, azaz fejlesztésekben és beruházásokban jelenjen meg. Sajnos ez már most nem így van – beszélt települése költségvetési szerkezetéről Szabóné Karsai Mária, aki korábban jegyzője, azt megelőzően pedig a falu pénzügyeivel foglalkozó szakembere volt az ebesi községházának.

Azzal a költségvetésben is számolni kell, hogy esetlegesen vissza kell vásárolni egy adott ingatlant. 2023-ban is volt erre példa, a Platán sori csomópontnál visszavásároltunk 81 millió forintért egy korábban értékesített ipari területet. És bármennyire jó anyagi körülmények között van az önkormányzatunk, és most is jelentős pénzmaradvánnyal zártuk az előző évet, mindig felhívom a képviselő-testület figyelmét a takarékos gazdálkodásra, merthogy bármikor előállhat egy ilyen helyzet – mondta a polgármester.

Kapósak az ipari területek

Az ebesi ipari területekre folyamatosan van kereslet, bár az ipari parkban már nem sok eladó terület van, és azok is kisebbek. A tavaly értékesített 12 hektáron hamarosan elkezdődik a logisztikai csarnok építése. Ugyanazzal a céggel nemrégiben írt alá az önkormányzat egy hathektáros területről adásvételi szerződést, ott is logisztikai csarnokok épülnek. Ha elfogy az összes ipari terület, jó minőségű szántóterületei vannak az önkormányzatnak, azok művelési ágát lehet átminősíttetni, bár az egy nehéz folyamat. Ugyanakkor szeretnék megtartani Ebes élhetőségét, így nem feltétlenül erőltetik a növekedést. És hogy mekkora ez az élhető település? Ezt a lakosságszámot a polgármester nem tudta pontosan megmondani, viszont úgy látja, most az ötezer körüli lélekszámával Ebes egy nagyon jó hely és közösség szempontjából is megfelelő. De látszik, a falu lélekszáma folyamatosan növekszik.