Még külföldről is vonzza a vendégeket a kis hajdú-bihari falu hangulata

– Bár már évekkel ezelőtt átadták az M4-es sztrádát, amiről közvetlen le- és felhajtó is van Kismarjára, az autópálya kedvező hatását azonban egyelőre még nem lehet érezni. Persze leszámítva azt, hogy gyorsabb és biztonságosabb az eljutás Berettyóújfaluba, Debrecenbe és távolabbra is – mondta a Cívishírnek Farkas István Attila. Kismarja polgármestere szóba hozta azt is, hogy van ugyan egy 20 hektáros területe a falunak, azon most mezőgazdasági termelés folyik, és azt lehetne átminősíteni ipari területté. Ez azonban meggondolandó, mert az eljárás több millió forintba kerülne. Erre pedig nincs pénze Kismarjának, és nem is biztos, hogy megérné, mert faluját még nem keresték befektetők. Vannak viszont érdeklődők Kismarja iránt, akik célirányosan olyan, falusias környezetben szeretnének élni, ami közel van az autópályához. Érkeztek új lakók Debrecenből, Hosszúpályiból és Romániából is, ez utóbbiak vannak többen. Ők visszajárnak dolgozni Nagyvárad környékére, míg a többiek a debreceni ipari parkokba ingáznak munkába nap mint nap. Az elmúlt években emelkedtek az ingatlanárak, de ez a növekedés az általánosan tapasztalható trendbe illeszkedik, és ahhoz nincs köze az autópálya közelségének.

Visszajött az óvoda

Kezdjük a gyermekintézményekkel, mégpedig a legkisebbekkel, a bölcsődés korúakkal. Az elmúlt években a helyi igényekre alapozva a kistelepüléseken is épültek bölcsődék. Kismarján viszont nem. A települési önkormányzat megszondázta a lakosságot, és két-három szülő tartott csak igényt bölcsődei ellátásra. Ilyen csekély érdeklődés mellett a faluvezetés úgy döntött, egyelőre kimarad a bölcsődelétesítési lehetőségből. Akinek pedig szüksége van az egészen kicsi gyermeke nappali ellátására, el tudja venni a szomszédos települések valamelyikére. Folytassuk az óvodával, amelyet az önkormányzat a tanév elejétől kezdve önállóan üzemeltet. Addig ugyanis a szomszéd falu tagóvodájaként működött. Osztott-szorzott a pocsaji és a kismarjai önkormányzat, és úgy döntöttek, hogy 2023. szeptember 1-től a Tarka-Barka Óvoda a kismarjai önkormányzat saját intézménye lesz. Az óvoda továbbra is két csoporttal, közel 50 fős gyermeklétszámmal működik tovább, viszont a dolgozók személyében némi változás történt. A helyi önkormányzat erősödését jelzi az, hogy a konyha és az idősek otthona mellett egy újabb saját intézménye van a falunak. Az általános iskolában mind a 8 osztály oktatása helyben történik.

– Szociális fát, szenet nem osztottunk ezen a télen. Ennek egyértelműen pénzügyi oka van – folytatta Farkas István Attila. – A 2022-ben kapott 2,8 millió forint támogatáshoz majdnem ugyanennyi önerőt mellé kellett tenni, melyből másfél millióba került a szállítás. Év végén minden jogosult család kapott 20 ezer forintot, és mivel Kismarján nincs szennyvízelvezető rendszer, az évi egy kötelező szippantás költségét, 15 ezer 800 forintot az önkormányzat kifizeti azok helyett, aki azt igénylik és jogosultak rá. De van még lakhatási támogatásunk, továbbá az iskolások és az óvodások közétkeztetési díjának 50 és 75 százalékát is az önkormányzat fizeti – sorolta a polgármester, aki a szennyvízelvezetéssel kapcsolatban itt tett egy kis kitérőt.

Sok évvel ezelőtt Pocsajjal és Esztárral próbáltak összefogni, ám kútba esett a közös szennyvízelvezető rendszer és a szennyvíztisztító terve. Egyébként, ahogy látja a faluvezető, anyagilag jobban jár a lakosság úgy, hogy nincs csatornarendszer és tisztítómű, mivel az a szolgáltatás nagyon drága. Tud a Mezőpeterden az országban egyedüliként kísérleti jelleggel megvalósított egyéni tisztítási lehetőségről, azt az utat a faluja számára is járhatónak tartja majd, viszont még vár az ottani tapasztalatokra.

Pecsételőhely a templom előtt

– A közfoglalkoztatásban egyedi programjaink voltak a varrodával és a fafaragással. Ezek már a múlté. Bár a falunkban nincsenek új munkahelyek, azért innen eljárnak dolgozni az emberek. Évekkel ezelőtt 174 közfoglalkoztatott is volt, most 21-en dolgoznak a mezőgazdasági és a helyi sajátosságok programban, 10-en pedig az intézményeinkben a hosszú távú foglalkoztatásban – kérdeztünk rá a polgármesternél a közmunkások tevékenységére. – A mezőgazdasági programban öt fóliában és szabadtéren termelünk uborkát, paprikát, burgonyát és paradicsomot a piacra és a falu konyhájára. A helyi sajátosságok programban a település közterületeit, az önkormányzati intézmények előtti utcaszakaszokat is karbantartjuk. Fűnyírást már nem vállalunk, mert kevesen vagyunk, és ott van még az a néhány kert is, amelyet a tulajdonosai ajánlottak fel konyhakertészkedésre. Készítünk térköveket, persze ezek nem rendelkeznek minőségi bizonyítvánnyal, éppen ezért olcsóbban tudjuk adni. A külterületi utak mellől és a lakosságtól behordott gallyakból aprítékot csinálunk, és ezt kiegészítve az önkormányzati földön termelt gabonával, valamint a gazdák által felajánlott szalmával a polgármesteri hivatal és a kultúrház fűtésére használjuk. Így 4-5 millió forintot meg tudunk spórolni évente – mondta Farkas István Attila.

És ha már Kismarja egyediségeit taglaljuk, nem mehetünk el amellett sem, hogy a faluban valóságos Bocskai-kultusz van. És nem alaptalanul, hiszen a kismarjaiak meggyőződése, hogy – ellentétben a történelmi dokumentumokkal – Bocskai István erdélyi fejedelem Kismarján született. A falu hangulata és a református templom nagyon sok látogatót vonz Hajdú-Biharból, valamint az ország távoli részeiről is, de néhányat még külföldről is.

A templom tornyába fel lehet menni, és onnan lenyűgöző kilátás nyílik a tágabb környékre. Maga az épület is egyedi, csodálatosan felújított, és bizony ide Debrecenből is kijönnek egyházi házasságkötésre. A padlózat alatt lévő kripta látogatható. És azt is hozzá kell tenni, hogy az Országos Kéktúra útvonala keresztülhalad Kismarján, a pecsételőhely éppen a templom bejárata előtt van.