2024.03.23. 13:06
Nyírábránynak nagy falat az Eördögh-kastély
Mint egy kisvárosban, minden megvan a faluban, ami nem is olyan rég még város szeretett volna lenni. Nyírábrány még csak most kezd éledezni, de a jövője biztató,
Az Eördögh-kastélyt bő két évtizeddel ezelőtt a nyírábrányi önkormányzat visszavásárolt
Forrás: BDR Média
Debrecenből és az országhatár túloldaláról is érkeznek beköltözők Nyírábrányba. Így a falu lélekszáma növekedésnek indult és a legutóbbi adat szerint már csak hat ember hiányzott a négyezerhez. És ez – nagy bizonyossággal kijelenthető – csak a kezdet, hiszen a néhány évvel ezelőtt még az Isten háta mögötti, román határhoz „ragasztott” Nyírábrány éledezni kezdett. Több évvel ezelőtt az országhatáron túli testvértelepülésen, Érmihályfalván és a környéken élők kezdtek házat vásárolni Ábrányban, majd kezdték felfedezni a nyugodt és biztonságos vidéki létre vágyó debreceniek is. Ez utóbbiban sokat segített a kormányzat családtámogatása. És aminek az előnyeit még csak ízlelgetik az országhatár mellett élők, az a 48-as főút nemrég befejeződött felújítása. Nyírábrányból 20-25 perc alatt Debrecenben van az ember – igaz, a város szélétől sokszor majd’ csak ennyi idő, amíg a belvárosba ér. De már tervben van a 48-as városi szakaszának korszerűsítése is.
Forrás: BDR Média
Romániából települnek át Nyírábrányba
– Több a Romániából áttelepülő, mint a Debrecenből kiköltöző. Kevés az építkezés, inkább a régebben épült házakat vásárolják meg és újítják fel. Romániából többen csak hétvégén vannak itt, de sokan át is költöztek és naponta ingáznak a munkahelyük és az új lakóhelyük között – tájékoztatja a Cívishírt Nagy Lajos, Nyírábrány polgármestere.
Egy felelősen gondolkodó vezető tesz azért, hogy növekedjen a települése lélekszáma. A fejlődéshez azonban pénz kell. Bölcsődénk, óvodánk, iskolánk, sőt esti gimnáziumi osztályunk is van. Csak hát munkahelyek is kellenének. Mert igaz, hamar el lehet érni a megyeszékhely ipari parkjait, de mégis csak más lenne az élet, nagyobb volna a falu népességmegtartó képessége, ha a munkahely is itt lenne
– szövi tovább gondolatait a település választott első embere, aki szóba hozza azt is, hogy a térségben betöltött szerepe és az intézmények alapján akár város is lehetne Nyírábrány. Régen, több mint egy évtizede egyik elődje meg is pályázta a városi címet, túljutottak az első szűrőn, de fennakadtak a másodikon.
Forrás: BDR Média
Majd a polgármester a jövőbe tekint: ha már Románia a közúti kapcsolatban is része lesz az Európai Unió schengeni övezetének, és akkor lényegében megállás nélkül mehet át az országhatáron ember, áru. – A munkahelyen kívül megvan minden. Bár a közösségi életet fel kellene ébreszteni. Erre a pandémia nagyon rányomta a bélyeget. Rajta vagyunk, hogy ezen a téren is előre tudjunk lépni. A pandémia előttihez képest 20-30 százalékkal csökkent a rendezvényeink látogatottsága. Minden korosztályt meg kell tudni szólítani. Ezen vagyunk a falu nagyrendezvényein is. Ide tartozik például a fogathajtó versenyünk, ahol ebben az évben öt színpadi fellépő lesz és a megjelenteket vendégül látjuk egy ebédre.
Több pályázat is fut
A közösségi életet a beruházásaiban is előtérbe helyezte a nyírábrányi önkormányzat. Legalábbis ez derül ki abból, amikor Nagy Lajost a közelmúlt és a közeljövő falufejlesztéseiről kérdeztük.
Az egyik pályázatunkon nyert támogatás felhasználásával létrehoztunk egy úgynevezett Kincses teret. Ez egy több mint 400 négyzetméter nagyságú, szilárd burkolattal ellátott közösségi tér lesz homokozóval, játszótéri elemekkel, pergolákkal, a patakon átívelő híddal, négy szalonnasütővel, kapcsolódik még hozzá egy füvesített tér is. Ezt hamarosan átadjuk, májusban pedig majálissal meg is ünnepeljük az új közösségi terünket, ami ugyancsak a közösségépítést szolgálja. Várják a lakosok, hogy használni tudják a közösségi teret, a szabadidőközpontunkat
– részletezte a faluvezető, aki kérdésünkre válaszolva beszélt az önkormányzat további beruházásairól is. Elmondta, aszfaltborítást kapott a Szabadság utca, a Széchenyi utca és az Árpád utca, ezzel a falu utcáinak több mint 90 százaléka már aszfaltos. Hozzáteszi azonban, hogy a legtöbb út a ’90-es évek elején kapott szilárd burkolatot, így ma már sok feladatot ad az utak jó állapotban tartása. Folytatódik az útépítés, bent van egy pályázat a Homok utca és az arra nyíló Szőllős, Víz, Mester és a Sport utca megújítására. Ebből kettő már aszfaltos, három utcában pedig csak útalap van. A belterületi utak közül csupán egy kis utcán nincs köves út. Most a külterületi utak következnek, azok közül is a Szentannapusztára vezető 2,5 kilométeres, amely ugyan most szilárd burkolatú, de az betonút, és ez remek útalap lesz a majdani aszfaltborításhoz.
Forrás: BDR Média
Nyírábrány bár homok területen fekszik, a belvíz mégis sok problémát okoz. Egy másik pályázati támogatásból 5,5 kilométer hosszan megújult a belvízelvezető rendszer. Kitakarították az árkokat, volt, ahol újakat ástak, a medrüket betonlapokkal burkolták, le- és átfolyókat építettek. A belvízrendezés második ütemének tervei engedélyeztetés és közbeszerzés előtt vannak. Nagy Lajos azt is megosztotta, hogy a belvizes pályázatnak van egy másik része is, amiben a falu főterét újítják fel.
A nagy fák megmaradnak, a területet mintegy 20 centiméter vastagon meghordják földdel, és ezzel a felszín alá kerülnek a fák gyökerei. Megújul a szobor, előtte csobogó, annak két oldalán pedig padok, pergolák, díszfák lesznek. Ekörül pedig egy sétálóövezetet alakítanak ki. Egy következő sikeres pályázat eredményeként korszerűbb lesz a művelődési ház is: belül burkolatot és nyílászárókat cserélnek, és ami az épület olcsóbb működtetése szempontjából nagyon fontos megoldás, a nagyterem és a könyvtár fűtési rendszerét szétválasztják. Ezzel észszerűsítik a fűtést.
Nagy falat az Eördögh-kastély
És persze a megoldandó feladatok között ott van az egykor angolkerttel körbevett Eördögh-kastély, amelyet bő két évtizeddel ezelőtt az önkormányzat visszavásárolt. Elképzelések, tervek vannak a hasznosítására, és abban az eddigi polgármesterek véleménye tökéletesen megegyezik. Szeretnék felújítani, és az épületnek olyan funkciót találni, aminek működtetése fenntartható. Az azonban látszik, nagy a kastély Nyírábránynak. Van viszont egy olyan tájháza, aminek híre messze a falu hátárán túlnyúlik. A szalmatetős épületet és a berendezését igyekszik eredeti állapotában megtartani az önkormányzat. Erre – mivel a pályázaton nyert támogatás nem volt elég – egy adománygyűjtő bállal is rásegített a községháza. Most éppen az épület belső részén keletkezett repedéseket kell eltüntetni.
