2024.03.27. 16:53
Egykori tabutémák a Hajdúnánásról szóló könyvben
Ötven év után, modern szemlélettel jelent meg kötet a település történetéről.
Botos Máté (balról), Szólláth Tibor, Szilvássy Zoltán (kezében a könyvvel), Bartha Elek, Forisek Péter és Csiszár Imre a könyvbemutatón
Forrás: Bódi Sándor/Unideb
Fél évszázad után jelent meg újra monográfia Hajdúnánás városról; a Hajdúnánás története a kezdetektől napjainkig című könyvet szerdán mutatták be a Debreceni Egyetem főépületében.
Forrás: Bóri Sándor/Unideb.hu
A vaskos, szép kiállítású, díszkötésben is kiadott kötetről elhangzott: az 1973-as műhöz képest számos olyan elemet tartalmaz a XX. századról, mely az előbbiben az adott kor ideológiája miatt nem szerepelhetett.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora elmondta, a város és az egyetem oktatási-innovációs kapcsolatban áll egymással, és méltatta a település polgárainak azon korokon átívelő élni akarását, melyre a mai nehézségek közt is nagy szükség van. Ugyanakkor úgy vélte, Hajdúnánás története nem csak a múlt dicsőségéről szól, a jövőbe tekintés legalább olyan fontos a város számára.
Hajdúnánásnak van egy Bocskai előtti és egy Bocskai utáni időszaka
– mutatott rá a nánásiak történetszemléletére Szólláth Tibor polgármester. Méltatta a Debreceni Egyetemmel mintegy tíz éve fennálló megállapodásukat, melynek keretében a könyv is létrejött, és megjegyezte, hogy ötven év után felülírni a ’73-as kötet tartalmát igen nehéz feladat, ebben azonban kiváló partner volt az egyetem. Szólt a nemrég elhunyt történészről, Orosz István professzorról, aki részese volt a ’73-as kötet elkészítésének, a mostaninak pedig lelkesen állt mellé. Reményét fejezte ki, hogy a könyv kiállja majd az idő próbáját.
Az identitás része lehet
Az ilyen kötetek egy-egy közösség identitásának részét képezik. Habár olvasottságuk nem vetekedhet a regényekével, összefoglalják azon helyek történetét, ahol az ember él, és hozzájárulnak ahhoz, hogy elhelyezze magát a világban
– mutatott rá Botos Máté, a könyvet kiadó MCC Press igazgatója. Megjegyezte, hogy 3 ezer példány készült, ami ma igen ritka, a slágerszerzők műveit jellemző magas szám.
Elmondta, a kötet bemutatja, hogyan alakult a település egészen a legkorábbi időktől napjainkig, és kitűnik belőle, hogy mindig lakott terület volt, ahol az emberek próbáltak túlélni. Nem kímélte a történelem a várost, mely többször is elnéptelenedett, és mindezek ellenére az itteniek képesek voltak fönntartani többféle identitásukat, máig hatóan. Így hajdúk, szabad emberek, és reformátusok is kultúrájukban, életmódukban, néprajzi hagyományaikban. Rendkívül szorgos munkával építették közösségüket, gazdaságukat, polgárosodtak, és a XX. század súlyos veszteségei után mindig újraépítették magukat.
Forrás: Bódi Sándor /Unideb
Botos Máté kiemelt néhányat azon események közül, melyekre a ’73-as kiadás nem térhetett ki, így például az 1918-as román megszállást vagy az 1956-os történéseket.
– A szerzők igényességre törekedtek, arra, hogy a könyv szóljon a széles olvasóközönséghez, de mellette megfeleljen a tudományos precizitásnak is – mondta, majd úgy összegzett: – A könyv megőrzi azt, amit a kollektív emlékezet már nem tud.
Bartha Elek, a DE Néprajzi Tanszék tanára, a kötet egyik szerkesztője a hasonló könyvek közösségteremtő erejét emelte ki, szerinte e művek rendkívül fontosak az adott település lakói számára.
Új elemek a könyvben
– Habár a ’73-as köteten ott vannak a marxista ideológiai nyomai, egyes részei időtállóak, melyeket csak kiegészíteni kellett, ilyenek például azok, melyeket annak idején Orosz István professzor írt – avatott be egy műhelytitokba Forisek Péter történész, a könyv szerkesztője.
Elmondta, hogy az elmúlt években rendkívül gazdag régészeti leletanyag került elő Hajdúnánás környékén, ezekről bőven írtak a kiadványban, továbbá az is kiderült a tartalom összeállítása közben, hogy a hajdúk története egyáltalán nem „lerágott csont”! Új, modern szemlélettel készült a róluk szóló fejezet, mint ahogyan a XX. század történéseiről szóló is, melyet nagyrészt újraírtak.
Természetesen nem szerepelt az előző köteteben a rendszerváltozást követő időszak, melynek eredményeként mára Hajdúnánás egy újradinamizálódó város. Továbbá szintén új elem a vallás- vagy sporttörténet a könyvben. Forisek Péter elárulta, hogy egy elektronikus változatot is terveznek a kötetből, amelybe lényegesen több kép kerül majd.
A nánási református gimnázium szerepét idézte fel Csiszár Imre, a könyv harmadik szerkesztője; ő maga, a kötet több szerzője, a ’73-as kiadás főszerkesztője, valamint az 1900-as évek elején megjelent első nánási monográfia írója is ott tanult, és egy életre szóló útravalót kapott. Csiszár Imre részletesen beszélt a könyv XX. századot ismertető tartalmáról, mely a szöveg jelentős részét teszi ki. Többek közt a székely menekültek befogadásáról, a zsidó lakosság és az 1944 novemberében kényszermunkára hurcolt férfiak elvesztéséről is szó van benne. Továbbá a földosztás sajátos nánási módjáról, mely nem követte a központi irányelvet, és a rendszerváltás utáni gazdasági nehézségekről, melyek miatt kétezren hagyták el a várost.
