2024.04.09. 10:32
Szennyvíztisztítót terveztek a debreceni negyedikesek Mátyás király várába – fotókkal, videóval
Az MCC országos tehetségversenyén remekeltek a debreceni „KisKossuth” diákjai. Mátyás király debreceni várát építették meg, szennyvíztisztítóval.
A Debreczeni Főnixek csapata a jelenkor egyik környezeti problémájára is válasszal szolgált a megmérettetésre készített projektjükbe
Forrás: Czinege Melinda
Milyen lett volna a honfoglalás, ha a magyar fejedelmeknek lett volna GPS-e? Másképp alakult volna a mohácsi csata, ha a 16. Században már létezik mobiltelefon? Csupa olyan kérdés, amely a múltat köti össze a jelennel, s elgondolkodtad arról, hogyan alakult volna a történelem, ha a ma megszokott eszközeinket már évszázadokkal ezelőtt feltalálják. Hasonló gondolatokkal vágott neki a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája három negyedikes diákja az MCC Fiatal Tehetség Programja keretében meghirdetett FIT Kaland Tehetségversenyének. A Debreczeni Főnixek nevet viselő csapat tagjai viszont nemcsak modern eszközöket „exportáltak” Mátyás király udvarába, hanem a jelenkor egyik környezeti problémájára is szolgáltak válasszal a megmérettetésre készített projektjükben.
Forrás: Czinege Melinda
Kiemelt figyelmet fordít a debreceni intézmény a tehetséggondozásra
Idén hatodik alkalommal rendeztük meg a FIT Kaland Tehetségversenyt. Ez egy olyan megmérettetés, amelyre az ország több pontjáról várjuk a különböző tudományok iránt érdeklődő negyedik évfolyamos diákok jelentkezését. Az idei verseny fókuszában Mátyás király kora állt, a feladat pedig az volt, hogy egy üzleti terv alapján kellett megépíteniük a királyi udvar makettjét
– mondta érdeklődésünkre Kalász Zsolt, az MCC Debrecen Fiatal Tehetség Programjának régióvezetője. Hozzátette, 174 induló volt, a legjobb tíz közé pedig két debreceni csapat is bejutott. – A FIT Kaland versenyének győztesei automatikusan bekerülnek a FIT Programunkba, mely jelenleg 4 évfolyammal, évfolyamonként 25 fővel működik. Április 10-én elindul a következő évfolyamba való jelentkezés, amelynek három tagja már biztosan van – emelte ki.
Forrás: Czinege Melinda
Kálmánchelyi-Papp Hajnalka Erzsébet, az iskola főigazgató-helyettese elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, emeltszintű oktatást kapnak a felső tagozatosok, a diákjaik rendszeresen kiemelkedően szerepelnek az országos tanulmányi versenyen.
A komplex tanulmányi versenyekre különösen nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ezek sokrétű tudást adnak a gyerekeknek, fejlesztik a kreativitást és a személyiséget is
– emelte ki. Hozzátette, a három feladatellátási hely (az Arany János téri, a „Kiskossuth” és a Kossuth Lajos Gimnázium) minden év áprilisában közös tehetségnapot rendez és megkérték a FIT Kaland nyertes csapatát, hogy idén ott is mutassák be projektjüket.
Forrás: Czinege Melinda
Mátyás király debreceni várát építették meg, szennyvíztisztítóval
– Ez a verseny kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a gyerekek kibontakoztassák és megmutassák tehetségüket. A felkészülést decemberben kezdtük, minden tanítási nap délutánján foglalkoztunk a feladatokkal – mondta Káli Anna, a csapat felkészítő tanára. Mint kifejtette, négy feladatot kellett teljesíteni: egy középkori várat kellett a gyerekeknek tervezniük, mely alapján egy makettet készítettek; egy jelenkori találmányt kellett a képzeletbeli múltba illeszteniük; valamint korhű jelmezeket készítettek újrahasznosított anyagokból, és mesét is írtak. Azt sem titkolta a felkészítő tanárnő, hogy a ruhák tervezésénél és kivitelezésénél szem előtt tartották a fenntarthatóság kiemelését, valamint azt, hogy Debrecen jelképei mindenképpen jelenjenek meg a szereplők ruháiban és a karakterekben egyaránt.
Így született meg a Mézeskalácsos lány, akinek a ruháján megjelenő debreceni tükrös mézeskalács szív utal a középkori mesterségre, a főnixmadár városunk újjászületéseinek szimbólumaként jelenik meg a mesében, DrakuLara személyével pedig Mátyás király és a hírhedt Drakula gróf kapcsolatára utaltak. Nem hagyták ki a jelképek közül iskolájukat sem, az egyik övrész díszítő elemén az intézmény logója látható, Mátyás király tunikáján a Debreceni Református Nagytemplom, a pajzson városunk zászlajának kék-sárga-kék színe jelenik meg.
Szennyvíztisztítót terveztek a debreceni negyedikesek Mátyás király várába
Fotók: Czinege MelindaForgács-Kiss Anna, Nagy Luca Lili és Szabó-Sóvágó Nimród alkották a Debreczeni Főnixek csapatát, akik büszkén mutatták be a Hajdú Online stábjának is az Aqua Matthias Project névre keresztelt pályázatukat. – Mátyás király idején nem volt megoldott a szennyvízkezelés, ezért sok volt a szennyezés, gyakoribbak voltak a betegségek. Ennek a megoldására találtunk ki számára egy víztisztító rendszert – magyarázták a gyerekek.
Mint kiderült, a fiatalok Mátyás király (képzelt) debreceni várának makettjét készítették el, többek között királyi lakosztállyal, iskolával, templommal, malommal, bástyákkal, várfallal és esővízgyűjtőkkel. Az árnyékszékeket egy vezetékhálózat kötötte össze a víztisztító berendezéssel, ahonnan a már megtisztított vizet visszaengedhették a tóba.
Aki szennyezi a vizeket, arra adót vet ki a király, a technológiát pedig el is adhatja más országok uralkodóinak
– magyarázták a negyedikesek.
Forrás: Czinege Melinda
A mindennapokban is környezettudatosak a debreceni fiatalok
A gyerekek elmondták, a mindennapok során is odafigyelnek a tudatos vízgazdálkodásra, például fogmosás közben csak akkor nyitják meg a vízcsapot, amikor szükséges, a háztartásban mosogatógépet használnak, illetve egyiküknél esővízgyűjtő hordókkal oldják meg a kerti növények öntözését.
A tervezésen, makettkészítésen túl a fiatalok nagyon élvezték a projekt másik fontos feladatát, egy mese megírását arról, hogyan szerezte vissza Mátyás király a Szent Koronát. Váratlan fordulatokkal, találó meseelemekkel és szereplőkkel építették be a történetbe, hogyan fognak össze a Debrecen városát jelképező szereplők, és hogyan aratnak győzelmet a gonosz sárkány felett, s hogyan szerzik vissza országunk egyik meghatározó jelképét, a magyarok szent koronáját.
