2024.06.04. 07:00
Ez történt Debrecenben a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában
Magyarország elveszítette lakosságának és területének mintegy kétharmadát, Romániához került Erdély és a Partium, elcsatolták a Délvidéket, Felvidéket és Kárpátalját. A trianoni békediktátum ellen Debrecenben is tiltakoztak.
A trianoni békediktátum aláírása ellen Debrecenben is tiltakoztak
Forrás: Illusztráció / Napló-archív
Másfél éves konferencia készítette elő hazánk történelmét a mai napig meghatározó békeszerződést. 1920. június 4-én Franciaországban, a versailles-i Nagy-Trianon palotában Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd miniszterek írták alá a ma már trianoni békediktátumként ismert okiratot. Hiába érkezett Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek sokaságával 1920. januárjában a gróf Apponyi Albert által vezette magyar delegáció Párizsba, a győztes hatalmaknak semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést.
Forrás: Illusztráció / Napló-archív
A békediktátum eredményeként hazánk 320 ezer négyzetkilométer területű, 20 millió fős középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, 7 millió fős kisállammá vált. Magyarország elveszítette lakosságának és területének mintegy kétharmadát, Romániához került Erdély és a Partium, elcsatolták a Délvidéket, Felvidéket és Kárpátalját. Mindezek mellett a trianoni békediktátum tetemes jóvátételt szabott ki és az ország hadseregét 35 ezer főben határozta meg. 2010. óta június 4-i a nemzeti összetartozás napja.
A trianoni békediktátum aláírásának órája Debrecenben
„A Kossuth-szobor virágesőben. Debreczen tiltakozása a béke aláírásának órájában.” ezzel a címmel közölt tudósítást a debreceni Egyetértés politikai napilap 1920. június 5-i számának második oldalán.
A magyar nemzet történetébe beleírtak egy új nagypénteket. Pénteken, június hó 4-ik napján délelőtt 10 órakor Versaillesben keresztre feszítették az igazságot, amikor rákényszerítették Magyarországot, hogy aláírja a gyilkos, a lehetetlen békeszerződést
– fogalmazott írásában az újság tudósítója. Mint írta, ekkor megállt az élet Debrecenben, bezártak a boltok, megszűnt a forgalom, megálltak a villamosok.
Virágeső hullott a Kossuth-szoborra
A Területvédő-Liga helyi bizottsága vonult fel a Kossuth-szobornál. A tömeget diákok, egyetemi hallgatók is alkották. Az esemény a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Szentkirályi Tivadar elnök, Csánky Benjámin, az Egyetemi Kör elnöke, valamint dr. Tóth Lajos egyetemi tanár mondtak beszédet. Valamennyien hangsúlyozták, hittel, akarattal és a nemzet összefogásával győzhet az igazság, s visszaállhat a régi Magyarország.
A Szózat közös eléneklését követően „valóságos virágeső hullott” a Kossuth-szoborra. A női felsőkereskedelmi iskolanevében Tasnádi Kató helyezett el virágcsokrot, majd az iskolások szórtak virágokat a szoborra. Mindeközben a Református Főgimnázium növendékei a tornateremben emlékeztek meg, ahol Karai Sándor igazgató tartott beszédet.
