2024.07.20. 14:29
A 84 éves Sanyi bácsi megmutatta, hogyan kell kézzel aratni – fotókkal, videóval
Veterán traktorok, egy régi cséplőgép és sok ember gyűlt össze Hajdúviden szombat délelőtt. Hagyományteremtő szándékkal rendeztek aratónapot a hajdúböszörményi településrészen, ahol többek között a kézi aratás fortélyaival is megismerkedhettek az érdeklődők.
Egészen a múlt század közepéig repülhettünk vissza az időben július 20-án szombaton Hajdúviden, ahol civil kezdeményezésre, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az Aratónap és kelt tészta fesztivált. Az érdeklődők a hagyományos, kézi aratás mellett korabeli cséplőgéppel, valamint a búza betakarításához szükséges egyéb gépekkel, eszközökkel ismerkedhettek meg az érdeklődők.
Forrás: Molnár Péter
Szilágyiné Kovács Andrea, a program szervezője elmondta, eredetileg öt helyi család ötlete volt, hogy szerveznek egy kis aratásnapi találkozót, de mivel az eseményt időközben felkapta a közösségi média, s többek között a Hajdú Online is ajánlotta olvasóinak, ezért úgy döntöttek, kibővítik a programot.
– Meghívtuk a Hajdúböszörményi Veterántraktor Egyesületet és a Hajdú Bokréta Hagyományőrző Egyesületet, illetve érkezik egy néptáncos pár Debrecenből. Aratógulyást főzünk, azzal vendégeljük meg a vendégeket, továbbá szerveztünk kelttészta-versenyt is – sorolta. Kéziaratás-bemutatóval is készültek a szervezők, amit a 84 éves Sanyi bácsi mutatott be az érdeklődőknek. A búza begyűjtése után pedig egy veterán cséplőgépet is munkába állítottak, illetve egy aratókoszorú elkészítését is bemutatták.
Forrás: Molnár Péter
Kemény munka a kézi aratás
A hajdúvidi sportpályán sorakoztak a traktorok és a cséplőgép, illetve itt készült az aratógulyás is, de a búzatáblához át kellett sétálni a Hajdúvid határába. A menetet két lovaskocsi vezette, mögöttük a Hajdú Bokréta Hagyományőrző Egyesület tagjai nótáztak, illetve az aratószerszámokba kapaszkodó férfiak haladtak.
A kézi aratás közben szóba elegyedtünk Szabó Sándorral, a Hajdúböszörményi Veterántraktor Egyesület egyik tagjával. Mint megtudtuk, tizenhét régi traktorral és egy cséplőgéppel is kitelepültek.
Gyerekként nem vettem részt az aratásban, csak édesapámnak vittem ki mindig az ennivalót. Ott láttam, ahogy a hoffer traktor hajtja a cséplőgépet, az elevátor pedig hordta a szalmát kazalba. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy engem is feldobtak a felhordóra és pillanatok alatt a szalmakazalra estem
– emlékezett vissza nevetve.
Aratónapot tartottak Hajdúviden
Fotók: Molnár PéterTöbben is megállapítottuk, nem egyszerű munka – pláne nem a nyári melegben – a kézi aratás. Szabó Sándor meg is jegyezte, ő az édesapjától azt tanulta: a magas lábú búzát könnyebb elvágni, főleg akkor, ha a kaszának a sarkát teszi oda az ember.
