Csaknem két évszázad történetét őrzi a Piac utcai bronz portál

Nap mint nap elsétálunk mellette, és a legtöbben nem is sejtik, milyen különleges múltat őriz a Piac utca 24. szám alatt lévő díszes bronz portál. A két oldalán lévő, egy maroknyi búzát és egy kis könyvecskét tartó nőalak története szorosan összefonódik a felette magasodó épületével. A fémkapu eredetéről Papp Józsefet kérdeztük, a debreceni helytörténész korábbi kutatásában levéltári dokumentumokat és egyéb forrásokat dolgozott fel a Piac és a Kossuth utcák sarkán lévő épület múltjának feltárásához. Az egykori Debreceni Első Takarékpénztár székháza meglehetősen különleges épületegyüttes, valójában több különálló telken lévő, egyedileg megépített épületet kapcsoltak össze.

A helytörténész felvázolta, Debrecenben a 19. század közepére egy klasszicista stílusú városközpont alakult ki, a tehetősebbek főként egyemeletes épületeket emeltek a telken belül. A századfordulón jelentek meg az úgynevezett paloták, a szecessziós jegyeket viselő, több telket elfoglaló épületek.

– ismertette Papp József. Hozzátette, a bank befektetési céllal vásárolta meg a négy összefüggő telket a Piac és a Kossuth utcák sarkánál, az Aurer-házat, a kettős telken álló Rádl-házat, valamint a korábbi sörcsapszék helyén épült kétemeletes Táncos-Kovács-házat, amelynek neve arra szóbeszédre vezethető vissza, miszerint a tulajdonosa lepaktált az ördöggel, aki éjszakánként táncoltatta őt. A felvásárolt telkeken minden épületet bérházként használtak: a mai drogéria helyén Kontsek Kornél sarki üzlete várta a vásárlókat, az emeleten pedig a debreceni Casinót üzemeltették. Itt, a nívós társas találkozóhelyen játékterem, biliárdszoba, több társalgó és a ruhatár is helyet kapott.

A Czegléd utcai (a mai Kossuth utca 3. szám alatti) telek – az ősi Auer-ház – 1868-tól a bank bérháza volt, amíg helyére 1889-ben felépítették a ma is ott álló első székházukat, melynek földszinti, utcafronti üzlethelyisége felett az igazgatói iroda, valamint a trezor kapott helyet, a belső udvar felőli részen pedig irodák voltak. A ház homlokzatán még ma is láthatóak a pénzintézeti tevékenységre utaló díszítő motívumok, a méhkas és a méh.

Díszes külső ékesítette az átépített Debreceni Első Takarékpénztárat

A századforduló után teljesen új székházépületet építettek a korábbi helyére. A háromemeletes sarokház tervezését a nagyváradi építészmérnök, ifj. Rimanóczy Kálmán nyerte el, aki jellegzetes, hajlított motívumokkal, cirádákkal díszített szecessziós stílusban képzelte el a takarékpénztár épületét. Az épület eredeti színe nem ismert, így feltehetőleg a – szintén a mérnök által tervezett – nagyváradi görögkatolikus püspökség székházának színét vették alapul a felújításkor. Bár később Papp József birtokába jutott egy utószínezett képeslap, amely szerint az eredeti színe inkább halványzöld lehetett.

A számos dombormű, amely az épület homlokzatát ékesíti, Somogy Sándor alkotása, aki köszönetképpen készítette el a díszeket, mivel a takarékpénztár finanszírozta tanulmányait Párizsban. A Debreceni Első Takarékpénztár főbejárata volt maga a bronz portál, amelyet egy berlini cég készített, a rajta lévő motívum pedig a bank részvényén látható két női alakot ábrázolja. A bejárat mögötti előtérből míves lépcső vezet a magasföldszintre a háromhajós banki ügyféltérhez és az emeleti lakások felé, ahol a fontosabb ügyfeleket fogadták.

A bronz portál sértetlenül átvészelte csaknem két évszázad történelmét

Az impozáns, hatalmas belső tér ideális hely volt a katonák számára a második világháború után. Az 1948-as államosítást követően az épület használata erősen tagolt lett. Az üzletek a kereskedelmi vállalatokhoz, a Kossuth utca felől a kaszinó emeleti helyiségei a városi, megyei művelődési központhoz, az emeleti lakások és a volt banki ügyféltér az ingatlankezelő vállalathoz kerültek. Ez utóbbi adta bérbe a néphadseregnek tisztiklub céljára a banki ügyfélteret és a környező helyiségeket a pinceszint egy részével együtt. Még korlátlan italmérési engedélyt is kapott.

A palota tetőszerkezete 1963-ban ismét leégett. Az Építési Minisztérium akkori területi főépítészének állásfoglalása szerint az épület esztétikai értéke nem indokolta a torony helyreállítását, ugyanakkor azt javasolta, hogy a kivitelező egy korszerű alaprajzi megoldást találjon, és a homlokzati elemek jelentős megbontása nélkül olvassza egybe a régi és új elemeket. A tornyot ezután már nem építették vissza, az épületről szinte az összes banki motívumot eltüntették, így az egykori Debreceni Első Takarékpénztár címerét is. 

Az egyetlen, ami átvészelte az időt, a bombázást, a tűzvészeket, valamennyi átalakítást, az a Piac utca felőli bronz portál, mely még a mai napig is tükrözi, milyen rendeltetése volt eredetileg a háznak. A hitelre várakozó ügyfelek, a mulatozó katonák zsivaját már nem visszhangozza az egykor nyüzsgő belső tér, napjainkban egy ruházati üzletnek ad helyet, és csak a bronz kapu őrzi emlékét a múltnak.

Egy korábbi cikkünkben régi debreceni fotókat hasonlítottunk össze ugyanarról a helyszínről készült friss képekkel, írtunk a Debreceni Mentőállomás átadásáról, de beszámoltunk arról is, hogyan jelentett Tóthfalusi ügynök a debreceni könyvhétről.