Otthagyták Nagyváradot Andreáék a kis hajdú-bihari faluért, és nem bánták meg

Moldován Máriusz és párja, Andrea egyszerű munkásemberek. Évekkel ezelőtt elhatározták, hogy otthagyják a városi forgatagot, és egy csendes faluban telepednek le. Körbejárták a határ menti kis községeket, amelyek Nagyvárad közelében vannak, de végül úgy döntöttek, hogy Körösszegapátiban vesznek házat. A fiatal pár nem sorolta a városi élet előnyeit, amikor erről kérdeztük őket, de a hátrányait sem. Azt viszont hangsúlyozták, hogy nagyon fontos a nyugodt, békés és egészséges környezet, amely a vidéki házban már megtalálható. Továbbra is a közeli városban dolgoznak, a munkahelyük megközelítése egyszerű: kocsival annyi időt vesz igénybe, mintha egy nagyobb város egyik szélétől a másikig utaznának.

Követték őket a rokonok Körösszegapátiba

Az udvar tágas, a zöldségeskertnek köszönhetően pedig frissek és egészségesek a megtermelt növények. – Nem vagyunk a négy fal közzé beszorulva, sokat tartózkodunk az udvaron – mondják. A megvásárolt házat a fiatal pár a saját maguk igényei, ízlése szerint alakítja át. A férj szívesen barkácsol, ezt helyhiány miatt a városi emeletes házban nem tehette meg. A kis település lakói, a szomszédok befogadók, kedvesek, szívesen barátkoznak velünk, ami a városban nem volt mindig tapasztalható.

A vidéki költözéssel teljesült egy fontos vágyuk, házukat őrzi hű társuk, a kutya, mely a tágas kertben szabadon van.

– A nagyvárosban élő rokonaink szívesen látogattak meg bennünket. Az itt tapasztaltak után már ők is s település lakói lettek. Lépésüket ők sem bánták meg – sorolták.

Lakóhelyükön, a faluban minden adott, ami pedig hiányzik, a közeli városban beszerezhető, nem kell messzire utazni.