Így készülnek a csodálatos hajdúsági asztrofotók

Idén 40 éves a hajdúböszörményi, hajdúsági amatőr csillagászati közösség: a konkrét dátum ahhoz köthető, hogy 1984-ben elkészült a városban a Sillye Gábor Művelődési Központ, és ott elindult a csillagászati szakkör, mégpedig Balla Sándor, a Bocskai-gimnázium tanára vezetésével. A közösség az elmúlt négy évtizedben különböző szervezeti formákban létezett, jelenleg a Vega Csillagászati Egyesület hajdúsági területi klubjaként működik, változó, 50-60 fős létszámmal. A társulatiság azért szükséges, mert különböző pályázatokon így lehet részt venni; az elnyert támogatásokat programok megvalósítására fordítják, azért, hogy a csillagászatot népszerűsítsék – minderről Balogh Zoltán, az amatőr csillagász klub titkára beszélt a Haonnak. Szóba került az asztrofotózás, a távcső és általában a csillagászati technika fejlődése, valamint Farkas Bertalan űrhajóssal ápolt barátsága is.

Felidézve a kezdeteket elmondta, a rendszerváltás előtt egészen más lehetőségek voltak a szabadidő eltöltésére, ugyanakkor a természet ismerete mindig is érdekes volt az emberek számára, és annak speciális területe a csillagászat. – Az amatőr csillagászat, mondhatni, az egyik legolcsóbb és legdrágább, természethez kapcsolódó hobbi, hiszen minden eszköz nélkül kimehetünk egy alkalmas helyre és nézhetjük a csillagokat. Vannak aztán, akiket ez az élmény teljesen beszippant és többet akarnak belőle – mutatott rá Balogh Zoltán.

Az amatőr csillagász kezdeti nehézségei 

 Léteztek persze gyáriak is, főként Budapesten lehetett ilyeneket vásárolni és jellemzően a szocialista ipar termékei voltak, de egyáltalán nem rossz minőségűek – magyarázta a titkár. Megjegyezte, például a Zeiss gyár 40 éves amatőr távcsövei ma is kiváló minőséget képviselnek és egy-egy darabjuk „horror áron”, akár több ezer euróért cserél gazdát a piacon.

Arra is kitért, hogy az amatőr csillagászatnak sok ága van, a két alapvető közül az egyik, a legegyszerűbb a vizuális megfigyelés, amit egy bármilyen binokulárral (pl. vadászati távcső) végezhetünk. Lencsés és tükrös távcsövek végére szerelt fényképezőgéppel képet is készíthetünk. Ez régen annyival bonyolultabb volt, hogy az így készült képeket jó minőségben csak Budapesten tudták kidolgozni. A másik alapvető csillagászati tevékenység a fotografikus megfigyelés, amikor nem a szemünkkel látjuk, amit keresünk, hanem CCD-kamerával, fényképezőgéppel, és rögzítjük a képet, vagyis asztrofotó készül. 

Óriási volt a technikai fejlődés

Az idők változásával csillagászati megfigyelési szempontból a helyzet egyrészt romlik, másrészt a modernizálódással javul is. Romlik, mert az urbanizáció miatt nagyon megnőtt a fényszennyezés, egyre kevesebb hely van, ahol megfelelőek a körülmények a csillagos égbolt megfigyelésére. A hajdú-bihari amatőr csillagászok szerencséjére a Hortobágy éppen ilyen terület. Továbbá, az űrtechnológia fejlődésével mára több ezer műhold kering felettünk, melyek zavarják a fotografikus megfigyeléseket. Nem véletlen, hogy a profi csillagászati távcsöveket ma már a földi légkörön kívülre juttatva helyezik el, ilyen a Hubble vagy a James Webb űrtávcső – mutatott rá Balogh Zoltán. Hozzátette: utóbbi egyik kamerarendszerének a MIRI-nek vezető európai fejlesztője a magyar Detre Örs volt, a Piszkéstetői Obszervatórium volt vezetőjének, illetve az első magyar csillagásznőnek az unokája.

– Mára gyakorlatilag az égbolt ismerete nélkül is lehet csillagászkodni. Míg régen csillagtérképeken néztük meg, mi, hol van, ma applikációk mondják ezt meg. Azt is megtehetjük, hogy ráirányítjuk a távcsövet egy égi objektumra, és a mobiltelefonunk azonosítja, mi az. De léteznek automata, mondhatni, robottávcsövek is, amiket csak leteszünk, telefonról vagy tabletről megadjuk, mely csillagkatalógus alapján és mit keresünk, majd amit a távcső lát, az a kép is a tablet képernyőjén jelenik meg – részletezte Balogh Zoltán. 

 – összegzett.

A mélyűri objektumok fotózása

– A csillagászat elitje, az asztrofotósok krémje, a mélyűri objektumok fotózásával foglalkozik, melyek több száz, több ezer fényévre vannak tőlünk. A mi asztroftósaink is készítenek ilyen képeket amatőr csillagász távcsöveikkel, ezek azok, amik a Haonon is rendre megjelennek. 

 – magyarázta a folyamatot Balogh Zoltán. Hozzátette, mindez alapvetően esztétikai célt szolgál, gyönyörködtet, és ez az a forma, ahogy a nagyközönség a csillagászatot leginkább be tudja fogadni.

Megjegyezte, egy távcső tudását elsősorban nem a nagyítása adja, hiszen az erősen korlátozott, hanem az, hogy milyen sok fényt képes összegyűjteni. Ezt a belsejébe helyezett, precízen csiszolt tükrökkel, speciális lencsékkel érik el. Ma Magyarországon a legjelentősebb obszervatórium a Piszkéstetőn van (Mátra), egy 1 méter átmérőjű RCC Zeiss-teleszkóppal, a világ legjobb, 8-10 méter átmérőjű távcsövei pedig Chilében, az Atacama sivatagban vannak, ahol a legalacsonyabb a por- és páratartalom, és évente 300-nál több a derült éjszakák száma.

Át akarják adni az élményt

Balogh Zoltán elmondta, az amatőr csillagászok nagyon fontosnak tartják az ismeretterjesztést, azt, hogy el tudják vinni a csillagos égbolt szeretetét az emberekhez. Ezt Magyarországon alapvetően kétféleképpen teszik, vagy obszervatóriumokban, mely intézményeket jellemzően valamilyen szervezet működteti; vagy az úgynevezett járdacsillagászattal, amikor kiviszik az utcára a bemutatókat. Utóbbi módszert használja a Vega Csillagászati Egyesület hajdúsági területi klubja is, évente többször kitelepülnek, gyakran tucatnyi, különböző méretű távcsővel, amikbe bárki belenézhet, és kérdezhet az ott lévő amatőr csillagászoktól.

 – ajánlotta az ingyenes programot Balogh Zoltán.

– Ezek a rendezvények közösségi élményt is adnak, hiszen pusztán az ismereteket a technika révén is meg lehet szerezni. Amellett fontos, hogy úgynevezett Galilei-élményt nyújtanak, vagyis saját szemükkel láthatják az érdeklődők az égbolt csodáit; a Hold felszínét, vagy a Szaturnusz gyűrűit. Azt is tudjuk persze, hogy a legtöbb ember életében mindössze ezt a rövid időt szánja csillagászkodásra – jegyezte meg.

Csillagda a kertben

Érdekes trendként említette, hogy a senior korosztály tagjai közül többen érdeklődnek a csillagászat iránt, rendszerint műszaki képzettségű emberek. A hajdúsági klubnak van olyan tagja, aki nyugdíjasként kezdett ezzel foglalkozni és ma gyönyörű asztrofotókat készít Bocskaikertből. Ezen túl egy furtai tag az amatőr csillagászat nagyon speciális ágát műveli, ő rádiócsillagászattal foglalkozik, vagyis a világűrből érkező zajokat fürkészi a kertjébe épített antennarendszer segítségével. Az eredményeit eljuttatja különböző nemzetközi megfigyelő központokba. Két klubtag változócsillag-észlelést folytat, adataikat szintén tudományos céllal dolgozzák fel. Nagyhegyesi tagtársuk pedig épített magának egy kis csillagdát a kertjében.

 – osztotta meg a Balogh Zoltán.

Farkas Bertalan: űrhajós és profi előadó

– Nagyon sok előadást, közönségtalálkozót szerveztem és szervezek neki. Érdekli az embereket, lesz most olyan belépőjegyes programunk ősszel, mely másfél nap alatt betelt. A gyerekek, fiatalok is kíváncsiak, tavaly Erdélyben pedig egy előadás helyett kettőt kellett tartanunk – emelt ki néhány példát Balogh Zoltán. 

– Az ilyen eseményeken sokszor különleges találkozások adódnak. Újszentmargitán egy hölgy elmesélte, hogy anno a debreceni konzervgyárban is állítottak elő „űrhajósételt” Farkas Bertalan űrrepülésére, az ő anyukája akkor ott dolgozott, és egy ilyen konzerv ma is megvan nekik otthon. Fanatikus gyűjtők jönnek, akik az akkor megjelent újságokat őrzik és dedikáltatják. De az is kiderült, hogy a Tankcsapda énekese, Lukács Laci űrhajós akart lenni, csak Farkas Bertalan elvette tőle a lehetőséget. A másik tag, Sidi édesapja pedig valamikor együtt szolgált a tábornokkal Szolnokon – idézett fel néhány emlékezetes esetet Balogh Zoltán.

 – zárta.