2024.08.23. 07:00
Debrecenből is látni lehetett a Nagyhegyesen felcsapó, napokig lángoló tűzoszlopot – fotókkal
Ma már mesés pihenőhely a Kráter-tó, keletkezése azonban az egész vármegyében félelemmel vegyes csodálatot ébresztett.
Csodálatos természeti látványosság lett a gázkitörés helyszínén
Forrás: Czinege Melinda
Szokás mondani, hogy az idő mindent megszépít. Ez hatványozottan igaz a nagyhegyesi Kráter-tóra. Sokan ugyanis nem tudják, hogy a madártávlatból a Megyer-hegyi Tengerszemre hasonlító alföldi oázist nem a természet évezredes munkája alakította ki, hanem egy katasztrofális esemény következtében jött létre. A békés Nagyhegyes 1961 augusztusáig nem sűrűn szerepelt a híradásokban. Akkor is azért írt a községről a Hajdú-bihari Napló, mert egy helyi lakos, Boros Lajos ötéves kislánya egy gyufával játszadozott, aminek következtében csaknem leégett egy juhokkal teli hodály. Alig néhány héttel később azonban országosan is a címlapra került a hajdú-bihari település, ahol 1961. augusztus 23-án a magyar kőolaj- és földgázipar történetének addigi legnagyobb gázkitörése keletkezett.
Forrás: nagyhegyes.asp.lgov.hu
Az egész ország figyelmét felkeltő esemény 63. évfordulója előtt a Haon stábja ellátogatott a nagyhegyesi Kráter-tóhoz. A szántóföld közepén elhelyezkedő, elbűvölő szépségű, fákkal övezett tavacskát körbejárva különös érzés elképzelni, hogy egykor szénhidrogén-kitermelés helyszíne volt. Itt történt meg, hogy miután 1400 méteres mélységig leért a fúró, öngyulladás következtében lángra kapott a földgáz, mely hatalmas robajjal tört elő a földből, és csaknem hat napon keresztül áramlott nagynyomással a levegőbe, melynek során létrejött a 150 méter átmérőjű kráter.
Aki látta, sosem feledi az óriási tűzoszlopot
A nem mindennapi látványra a mai napig pontosan emlékeznek a helyiek. Kiss György nagyhegyesi lakos érdeklődésünkre elmondta, 18 éves volt akkoriban, a közvetlen közelében lakott a kitörésnek:
Pontosan déli 12-kor tört fel a tűz, amely csak úgy dobálta a sarat és az olyan hatalmas kőzetdarabokat, amit két ember sem bírt volna el. Önmagában nem volt ijesztő, hiszen csak égett magától a gáz, az emberek azonban egymást rémisztgették azzal, hogy a tűz megindul Nagyhegyes felé, és majd mindenkinek ki kell költöznie
– emlékezett vissza az idős férfi. Hozzáfűzte, a tűzoszlop közelében kukoricatáblák voltak, valamint napraforgó és kenderlevél nőtt a környéken, a gyerekek még napokkal később is a hatalmas hőtől héjában megfőtt kukoricát és a megpörkölődött napraforgót ették.
– A szakemberek egy gát építésével sáncolták köre a területet, miközben a Keleti-főcsatornából szállították a vizet, hogy kioltsák a folyamatosan lángoló képződményt. Több mint kétszáz méter magasra csapott fel a lángja, még Hajdúböszörményből is látni lehetett – elevenítette fel.
Ezt igazolja Kosztin Lászlóné Ica beszámolója is, aki portálunknak elmondta, hét éves lehetett, amikor megjelent az égen egy hatalmas tűzoszlop. Debrecenben lakott családjával, a Mikepércsi út környékén, azonban elmondása szerint olyan közelinek tűnt, mintha a szomszédban kapott volna lángra valami.
– Eszméletlenül magas volt, napokon keresztül égett, éjjel és nappal is. Nem mindennapi látvány volt. El sem tudtuk képzelni, hogy mi lehet az. Abban az időben ugyanis nem úgy működött, hogy bekapcsoljuk a televíziót, vagy megnézzük az interneten. Semmiféle hírforrás nem állt rendelkezésre – mondta Ica néni. Arra gyanakodtak, hogy a szovjet laktanya környékén történhetett valami az egyik harci repülőgéppel. Legnagyobb örömünkre hozzáfűzte, végül a Hajdú-bihari Naplóból értesültek a jelenség okáról, azonban még mindig izgalommal töltötte el őket akkor, hogyan fog végződni a vészhelyzet.
Forrás: Czinege Melinda
Nagyhegyes polgármestere is emlékszik a Kráter-tó történetére
Amikor megtörtént a robbanás, mindenki gyalog, kerékpárral vagy lovasszekérrel rohant megnézni, mi történt. Édesapám volt a tanács vb-titkára, három napig haza sem jött a helyszínről. Napokig vörös lánggal égett a kiáramló gáz. Két családot ki is költöztettek a környékről, habár nem veszélyeztette őket a tűz. Francia, holland és magyar mérnökök is érkeztek a helyszínre, valamint a tűzoltóság, a katonaság is jelen volt, de nem sikerült megfékezni a lángokat
– idézte fel a történteket Bajusz Istvánné, aki 11 évesen élte át az eseményt. Nagyhegyes polgármestere elmondta, végül a földrétegek beomlása oltotta el a tüzet, amely szerencsére egyetlen emberi életet sem követelt.
A helyiek hosszú ideig nem is látogathatták a Kráter-tavat. A három és fél hektáros területet a Mol tulajdonában volt, melyet végül 2004-ben Nagyhegyes önkormányzata visszavásárolt. A polgármester külön érdekességként megemlítette, a Mol akkori egyik gazdasági vezetője biztosította arról, hogy minden segítséget megad abban, hogy a falu visszakapja a területet, ugyanis elmondta, gyermekként a kitörés éjszakáján debreceni házuk tetején olvasta az újságot, annyira világos volt az égbolt.
Katasztrófából csoda: a nagyhegyesi Kráter-tó
Fotók: Czinege MelindaMiután ismét Nagyhegyeshez került a Kráter-tó, megkezdték a környék rendbe tételét. Padok, szalonnasütő és egy kisebb játszótér is helyet kapott, emellett felavattak egy emlékkövet, valamint egy mini fúrótornyot is kihelyeztek, illetve kialakították a tóhoz vezető sétányt is. Bajusz Istvánné hozzátette, habár igyekeznek karban tartani a tó környékét, a berendezések felújításra szorulnak, ezért 2023-ban benyújtott egy pályázatot a Kráter-tó rendbe tételére. Elmondta azt is, függetlenül attól, hogyan bírálják el a tervet, Nagyhegyes mindenképp véghez fogja vinni a beruházást. Beszélt arról is, hogy az elkövetkező öt évben tervben van egy túraútvonal kialakítása is, amely szintén érinteni fogja a Kráter-tavat. A Zöld út névre hallgató kerékpáros és gyalogos útvonal Hortobágytól indulna, majd egy nagyobb kört téve, Nádudvart érintve Nagyhegyesen keresztül érkezne vissza.
Megőriznék a tó természetes vonzerejét
Jelenleg a horgászegyesület használatában van a tó, valamint esetenként íjászveresenyeket is rendeznek, illetve kirándulóhelyként funkcionál. Többen szorgalmazták, hogy az önkormányzat létesítsen vendégházakat a tó köré, melyeket kiadva bevételt szerezhetnének, azonban Bajusz Istvánné határozottan elzárkózik az ötlettől. Mint fogalmazott, ezzel a pihenőhely elveszítené a természetes jellegét, ha ugyanis a turizmus ilyen formában megjelenne, megszűnne a tó nyugalmat árasztó miliője. Ehelyett szeretnék biztosítani, hogy bárki bármikor szabadon ellátogathasson a tóhoz.
És valóban, ezt a meghittséget és békét tapasztaltuk ottjártunkkor is. Rajtunk kívül mindössze egy édesanyákból és gyermekekből álló csapat érkezett a tóhoz. Elmondták, a reggeli órákban indultak Hajdúszoboszlóról kerékpárral, egy könnyed, félnapos kirándulást szerettek volna összehozni, és erre tökéletes volt a nagyhegyesi tó.
Engedtessék meg némi személyes vélemény, ha már utaltunk a Megyer-hegyi Tengerszemre: ugyan mesésnek tartjuk a Zemplénben található látványosságot, az élményt kissé csorbítja a látogatók tömege, a zsivaj, az eldobált csokis papírok. Bizonyára a látogatási idő függvénye is, ám a Kráter-tó bensőséges élményt nyújt, sokkal inkább megadja a pillanat megélését a megpihenő utazó számára. Egy rejtett gyöngyszem, amely még sincs eldugva a látogatók elől.
