2024.08.12. 18:12
Helyreállt a monostorpályi ivóvíz minősége, legalább 40-50 évig nem lesz vele gond
Rengeteg újítást ölel fel a vízminőség-javító beavatkozás a hajdú-bihari településen. A monostorpályi ivóvíz ugyanis kifogásolt állapotú volt mindaddig, míg nem sikerült befejezni a javítást elősegítő projektet. Ennek eredményeiről számolt be a község vezetősége és a kivitelező cég képviselete.
Hosszú éveken át tartó folyamat ért a végéhez 2024 augusztusában a hajdú-bihari községben. A monostorpályi ivóvíz minőségét ugyanis a vas, a mangán, az ammónium és az arzén határérték feletti előfordulása miatt kifogásoltnak minősítették. Így a vízműtelep önálló fejlesztésekor olyan vízminőség-javító beavatkozást (ivóvízkezelési technológia telepítését) kellett megvalósítani, amely együttesen, határérték alá csökkenti a vasat, a mangánt, az ammóniumot és az arzént. És hogy finom-e az új víz? Többek között ez is kiderült augusztus 12-én, hétfő délután az „Ivóvízminőség javító beruházás Monostorpályi településen” című projekt zárórendezvényén.
Forrás: Czinege Melinda
A monostorpályi ivóvíz minősége legalább 40-50 évre megoldódott
– Büszkék lehetünk arra, hogy reményeink szerint az elkövetkezendő legalább 40-50 évre megoldódott az ivóvíz minősége. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a hálózat is javításra szorul, de most erre volt lehetőség és anyagi forrás – emelte ki köszöntőjében Szabó József polgármester.
Elmondása alapján voltak olyan lakosok, akik hallatták a hangjukat arra hivatkozva, hogy klóros a víz, azonban Szabó József kategorikusan kijelentette, hogy nincs semmi gond, sikerült mindent jól beállítani.
Bár a fejlesztés az eddigiektől eltérő technológia alkalmazása mentén valósult meg, a polgármester szerint tökéletes a víz, és nemcsak laboratóriumi, hanem otthoni körülmények között is, ezért a lakosok megnyugtatása érdekében ő maga is rámutatott, hogy egészséges és finom az új víz.
– A jobbító szándék vezérelt mindannyiunkat, és nagyon jól sikerült a projekt, mind a minőséget, mind pedig az üzemeltetésbiztonságot tekintve. Nagyon jó létesítményt kapott a település – nyilatkozott a kivitelező részéről Miklóssy Ferenc, a KEVIÉP Kft. ügyvezetője.
Nem csak Miklóssy Ferenc szólalt fel, a műszaki részletekről Ányos József, a KEVIÉP Kft. műszaki igazgatóhelyettese rántotta le a leplet, és még azt megelőzően elmondta, hogy a rendelkezésre álló összegből (403,14 millió forint) hosszú távú megoldást, és jó vízminőséget felvonultató technológiát kívántak alkalmazni.
Monostorpályi vízminőségének javításához szükséges alapként szolgált Hajdúbagos, ahol tavaly adtuk át a vízművet. A két eset között az a hasonlóság, hogy egy már meglévő vízműtelepi épületre kellett telepíteni az új technológiát. Ez azt eredményezte, hogy mivel a kutak nyersvize nem volt alkalmas ivóvíz gyanánt, szükségessé vált a jó víz előállítását szolgáló konténerek elhelyezése
– világított rá a műszaki igazgatóhelyettes.
Forrás: Czinege Melinda
Az ivóvíz-beruházás Monostorpályi térségére is kiterjedt
Ányos József arról is beszélt, hogy a beruházás egy Monostorpályi térségére is kiterjedő nagy projekt része, ami 2 milliárd 991 millió forint szerződéses összeget ölel fel, ennek keretében kellett Rakamazon, Tiszanagyfalun, Tímáron és Földesen is megoldani a vízminőség javítását.
A település a beruházás megkezdése előtt úgynevezett egykutas rendszerrel működött, tehát csak egy kút állt rendelkezésre. Ez igen nagy kiszolgáltatottságot jelentett, hiszen bármi történt volna a kúttal, a szivattyúval vagy a szűrőréteggel, akkor bizony hosszabb időre is megállhatott volna a község ivóvíz-szolgáltatása. Erre sikerült hosszú távon és biztonságosan megoldani, hiszen létesült egy új kút, ami képes a települést egymaga kiszolgálni. A már meglévő, kettes számú kút pedig egy olyan bármikor bekapcsolható tartalékkút lett, ami a nyersvíz biztosításával kapcsolatban korábban fennálló kockázatokat mind megoldja
– összegezte.
Számos tekintetben modernizálták a berendezéseket
Ányos József beszámolt arról is, hogy a víz ammóniumtartalmát klór adagolásával távolítják el, mely származékait egy úgynevezett aktív szenes szűrő vonja ki a vízből, így ezeket a lakosság fogyasztás közben nem is érezheti. A hálózati utólagos klórozásból eredő klórmennyiséget viszont igen, erre viszont közegészségügyi okokból szükség van, és szükséges az ivóvízhez adagolni.
– Beépítettünk két darab 1250 mm átmérőjű homokszűrőt, melyek a vas, a mangán és az arzén eltávolítását szolgálják. A törésponti klórozáshoz pedig szintén két darab, 1300 mm átmérőjű aktív szűrőt építettünk be, emellett a tiszta vizet tároló medence is fel lett újítva, és kicseréltünk minden gépészeti berendezést – részletezte.
A projekt keretében a szivacsos mosatás technológiáját is korszerűsítették: nyolc pontot hoztak létre szivacs behelyezésére és kivételére, így a hálózat minden egyes része mosható lesz szivacs segítségével. Ezenkívül az esetleges csőtörések javítását is megkönnyíti az említett újítás, mivel így lehet lokalizálni a hibajavítás helyét, és nem kell a fél, vagy akár az egész településen szüneteltetni a vízszolgáltatást.
Forrás: Czinege Melinda
Hajdú-Bihar vármegye több településén is lényeges szempont a fenntartható vízgazdálkodás
Nem csak az említett településeken fektettek a közelmúltban nagy hangsúlyt a vízellátásra: többek között Balmazújváros, Hajdúnánás és Hajdúböszörmény is beállt a sorba a fenntartható vízgazdálkodás ügyében. Böszörmény 30 ezer lakosával és 37 ezer hektár földjével például nagy vízfogyasztónak számít. Ebből 24 ezer hektárnyi területet művelnek, ami fokozottan igényli a vizet, a keleti részeken aszályos időszakban probléma lehet az öntözés, ezért az idén november elejére várhatóan befejeződő projekt célja az ellátásbiztonság fokozása, a felszín alatti ivóvízbázisok védelme, valamint a folyamatos monitoring és veszteségcsökkentés.
És hát hogyan is maradhatna ki Debrecen a nagy fejlesztésekből, korábban is megírtuk, hogy a TRV Zrt. okos ivóvíz-távvezetéket építtetett Balmazújváros és Debrecen között, melynek köszönhetően 50 ezer köbméter fölé emelkedik majd a városba érkező víz mennyisége. Nagymacson például olyan távvezetékrendszer egy része készült el, ami az ellátásbiztonságra, az energiahatékonyságra és a vízbázisvédelemre helyezi a hangsúlyt.
