2 órája
Tele van a járda lehullott falevéllel, kinek kell eltakarítania? A debreceni ügyvéd nem kertelt!
Évszakváltásokkor érdemes átgondolni a ház körüli karbantartási feladatokat. Mi már tudjuk, melyek a kötelező teendők kertes házban élőknek.
Mutatjuk, melyek a kötelező teendők kertes házban élőknek
Forrás: MW-archív
Talán nem túlzás kijelenteni, aki kertes házban él, annak mindig akad otthon tennivalója, akár az udvaron, vagy a ház körül. Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy inkább a kanapén való pihenést választotta az otthoni munka helyett, viszont vannak olyan kötelező ház körüli teendők, amik nem várhatnak sokáig. Nemes Imre debreceni ügyvédet arra kérte a Haon, a kötelező teendők kertes házban élőknek témában ossza meg velünk a legfontosabbakat. Mint megtudtuk, az Alaptörvény és egyéb, magasabb rendű jogforrások rendelkeznek ugyan az egészséges környezethez való jogról és a közterületek közcélú használatának védelméről, azonban a legtöbb esetben az ilyen specifikus kérdésekről való döntés a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat. – Debrecen vonatkozásában a város közgyűlése az 1/2021. (I. 18.) önkormányzati rendeletben rögzített néhány, a fenti körbe tartozó kérdést, kötelezettségként írva elő többek között az ingatlantulajdonosok számára az ingatlanukkal közvetlenül összefüggő közterület tisztántartását. A rendelet egyértelműen rögzíti, hogy a tulajdonos köteles az ingatlan előtti szakaszon, az ingatlan és az úttest ingatlan felőli külső széle közötti közterületi sávról – így a járdáról is – a szennyeződést, a hulladékot, a lehullott falevelet, virágot, termést összegyűjteni és a megfelelő hulladéktárolóban elhelyezni, valamint a nyílt csapadékvíz-elvezető árokból a víz zavartalan lefolyását akadályozó hulladékot és más anyagokat eltávolítani – nyomatékosította az ügyvéd, amikor a ház körüli teendőkről beszélt.
Forrás: MW-archív
Kötelező teendők kertes házban élőknek
Nemes Imre továbbá rámutatott, az önkormányzati rendelet szerint a tulajdonos kötelezettsége továbbá a téli időszakban a csúszós járdákon az elcsúszás elleni védelem biztosítása, amelyhez kizárólag környezetkímélő anyagokat használhat fel. E rendelkezéskörében a tulajdonosnak a járdáról a hótakarót minden reggel 8 óráig, az ezt követően keletkezett hóréteget pedig 10 órán belül el kell takarítania.
Mindezek mellett az egyik leggyakoribb problémát a közterületre nyúló növényzet okozza, amellyel kapcsolatban a rendelet úgy határoz, hogy azt és az ingatlannal közvetlenül érintkező, közterülethez tartozó zöldterületet rendszeresen nyírni kell, ami a gyomnövények eltávolítására is kiterjed. Emellett általános előírás az ingatlantulajdonosok vonatkozásában, hogy kötelesek gondoskodni a tulajdonukban álló ingatlan jogszabályoknak megfelelő módon történő használatáról, különösen, hogy azzal összefüggésben ne kerüljön sor a közterület, közterületi létesítmények, zöldterületek károsítására, szennyezésére, valamint az ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát. Mindezt az átlagos használat mellett figyelembe kell venni a hulladéktárolás és -szállítás, az építkezések, a felújítások és a különféle szállítási munkálatok lebonyolítása során is, annak érdekében, hogy mások jogát, jogos érdekét ne akadályozzuk, illetve a közterületet ne veszélyeztessük. Ennek megfelelően nem lehet például közvetlenül az úttesten vagy a járdán elhelyezni a hulladéktárolónkat a még azok elszállításának napján sem
– tájékoztatott a szakember, melyek a kötelező teendők kertes házban élőknek.
Nemes Imre leszögezte, összességében tehát igen, léteznek a közterület rendezetten tartásával kapcsolatos előírások, amelyek bizonyos mértékű kötelezettséget keletkeztetnek az ingatlanok tulajdonosaira nézve. Fontos azonban kiemelni, hogy a fenti rendelet természetesen csak Debrecen területére terjed ki, más települések önkormányzatai ettől eltérő előírásokról is dönthetnek, így bármilyen, fenti témakörbe tartozó kérdés, esetleges igényérvényesítés esetén javasolt a lakóhely szerinti rendelkezések megismerése, áttekintése.
Forrás: MW-archív
Mi történik akkor, ha az ingatlantulajdonos nem tesz eleget a kötelességeknek?
Nemes Imre úgy fogalmazott, tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű kötelezettségek megszegéséből eredő bejelentések igen ritkák, így azok szankcionálása sem mindennapi. A jogsértés súlyától függően a közterület-felügyelet felszólíthatja az ingatlantulajdonosokat a jogsértés abbahagyására, súlyosabb esetben bírságot is kiszabhat azokkal szemben, akik nem fordítanak kellő figyelmet az ingatlanukkal összefüggő közterület karbantartására, illetve az ezzel összefüggő egyéb előírások betartására.
Mindezeken túl azonban természetesen a lakóhelyünkként szolgáló település rendezett városképének, valamint a telkünket körülvevő környezet rendezettségének biztosítása céljából is érdemes nagy hangsúlyt fektetni a közterületekre. A fentieken túlmenően szükséges azt is megemlítenünk, hogy az esetleges mulasztásból eredően bekövetkezett balesetek miatt a sérelmet elszenvedett fél is felléphet a kötelezettségszegéssel érintett tulajdonossal szemben. Egy elcsúszásból eredő, személyi sérüléssel járó baleset miatt a sértettnek akár vagyoni jellegű követelése is lehet, amelyet bíróság előtt is érvényesíthet. Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy a baleset a tulajdonos mulasztására vezethető vissza, az komoly – anyagilag számottevő mértékű – következményekkel jár
– mutatott rá.
Nemes Imre arra is kitért, kifejezetten az árkok betemetésével kapcsolatos rendelettel nem találkozhatunk jelenleg, azonban érdemes tudni, hogy az árkok a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) rendelkezései szerint az út műtárgyának minősülnek, más vízelvezető létesítmény, illetve átereszek mellett. E minőségéből fakadóan pedig az árkot érintő bármilyen olyan tevékenység, amely annak állagát vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti, tilos, ahogyan azt rögzítették is az említett jogszabály 42.§ (1) bekezdésében.
Betemethetem az árkot a házam előtt?
– A fentieken túlmenően érdemes figyelemmel lenni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 47. § (10) bekezdésében foglaltakra is, amelyek ugyan a vízelvezetéssel kapcsolatosan fogalmaznak meg előírásokat. Egy árok betemetése nyilvánvalóan befolyásolhatja a vízelvezetéssel összefüggő előírásokat. E rendelkezés rögzíti, hogy a csapadékvíz elvezetését – ezáltal pedig bármilyen, az árkot – érintő használat, illetve munkálat a közút kezelőjének hozzájárulásához kötött. Ezt az előírást erősíti a Kkt. 42.§ (3) bekezdése is, amely egyúttal utal a hozzájárulás nélküli használat miatti szankciókra is. Az a tulajdonos vagy egyéb érdekelt, aki a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül végez tevékenységet a közút műtárgyain, könnyen a közlekedési hatóság eljárásának középpontjában találhatja magát, amelynek során kötelezhetik a tevékenység abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására, a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére, továbbá igénybevételi, illetve pótdíj fizetésére is – válaszolt Nemes Imre kérdéseinkre.
Hozzáfűzte: mindezek alapján az árkokkal kapcsolatosan felmerülő tevékenységek megkezdését megelőzően mindenképpen szükséges a közútkezelőhöz fordulni a megfelelő engedély kiadása céljából, ha szeretnénk elkerülni az engedély nélküli felhasználás okozta kellemetlenségeket.
