3 órája
Miért fáj felkapcsolni a tompított fényszórót szakadó esőben? A szakember nem kertelt!
Ha kocsiba ülünk, akkor első és legfontosabb, hogy balesetmentesen közlekedjünk. Az esőben vezetés nem lehetetlen mutatvány, de be kell tartani bizonyos szabályokat.
Az esőben vezetés sokaknak nem egyszerű mutatvány
Forrás: Czinege Melinda
Az esőben vezetés sokak számára gondot okoz, arról már nem is beszélve, a csapadékos időnek köszönhetően nem csak nagyobb dugó lesz az utakon, hanem több koccanásos baleset is. Hajdú Kristóf debreceni gépjárművezető-szakoktatót arra kértük, ossza meg velünk azzal kapcsolatban a gondolatait, hogy az imént említetteknek mik lehetnek az legfőbb okai.
Forrás: Czinege Melinda
– Az őszi időjárás legnagyobb különbsége a nyári időszakhoz képest az a megváltozott tapadási tényező. Ezt a változást a lehulló faleveleknek, az alacsonyabb hőmérsékletnek és a csapadéknak köszönhetjük. Mind a három tényező önmagában is rontja a nyáron megszokott tapadást, és erre nehezen tudunk átállni. A falevelek egy vékony réteget hagynak a talaj és az abroncs között, így bármilyen terhelésváltás esetén egy minimális csúszással kell kalkulálnunk.
Csak próbáljuk ki, ahogyan cipőben végigcsúsztatjuk a lábunkat a járdán. Amíg nem morzsolódik ki a talpunk alól a levél, addig jobban csúszik a cipőnk, az autónk abroncsai ugyanezt élik át.
Az alacsonyabb hőmérséklet is rontja a tapadásunkat, hiszen melegebb körülmények között jobban tud formálódni az abroncs, jobban fel tudja venni az úttest barázdáinak formáját. Sajnos egyre gyakrabban találkozhatunk azzal, hogy hetek leforgása alatt jelentősen, akár 25 Celsius-fokkal is csökkenhet a hőmérséklet. Az a sofőr, aki ekkora időszakot kihagy a vezetésből, és ezt pont a hőmérséklet-csökkenés ideje alatt teszi, azzal találkozhat, hogy a meleg körülményekhez képest hosszabb a féktáv, illetve kanyarodás közben hamarabb fogy el a tapadása. Az esőt senkinek sem kell bemutatni. Rontja a tapadást és a látási viszonyokat. Ha ezen tényezők pedig egyszerre történnek, akkor sokkal nagyobb eséllyel nézhetünk el egy-egy féktávot és már meg is van a ráfutásos baleset – jegyezte meg Hajdu Kristóf. Hozzátette,
fontos, hogy csapadékosabb időben a sofőrök nagyobb követési távolságot tartsanak, mérsékeljék a sebességet, és türelmesebbek legyenek.
Hogyan vezessünk esőben?
Hajdu Kristóf megosztotta a Haonnal, esőben, illetve szürkületben hogyan ajánlatos vezetni. Kifejtette, mindkét esetben a megváltozott látási viszonyok miatt mérsékelni kell a sebességet. Esőben és szürkületben is gondolni kell arra, hogy a gyalogosokra és kerékpárosokra jobban oda kell figyeljünk.
Esőben hamarabb túl akarnak esni a gyalogosok az időjárási viszontagságokon, ezáltal gyakrabban találkozhatunk azzal, hogy kocognak vagy futnak. Gyalogos-átkelőhelyet még nagyobb óvatossággal kell megközelíteni. A szürkület is nagyon gonosz dolog. Gyalogosként, lassabb tempóval haladva úgy tűnhet, hogy mindent jól látunk a szürkület ellenére, ami egy fals biztonságérzetet adhat. A veszély ugyanis az, hogy a nagyobb tempóval haladó járművezető számára a fényviszonyok miatt már nem jut el annyi fény, annyi információ, mint amennyi kellene, és sokkal később észleli például a gyalogost
– nyomatékosította a gépjárművezető-oktató. Azt javasolja: a sofőrök ilyenkor a szükséges mértékben csökkentsék a tempójukat, a gyalogosok pedig részletesebben győződjenek meg az érkező jármű mozgását illetően, és csak akkor keresztezzék annak az útját, ha egyértelműen látszik, hogy a jármű is tud a gyalogos „létezéséről”.
Ezekre ügyeljünk esőben vezetés alatt
A szakember kiemelte, nem lehet bekategorizálni, hogy kik ne vezessenek, de van egy nagyon jó szűrő, amivel biztonságosabbá lehet tenni az ilyen szituációkat. Ez az alázat. Ha valaki úgy érzi, hogy nem elég bátor és/vagy tapasztalt, ahhoz, hogy az esőben vezetést „gyakorolja”, az merjen segítséget kérni. Akár családtagtól, szomszédtól, tömegközlekedéstől vagy oktatótól. Mindemellett előrébb visz az is, ha elnyomjuk az egónkat, és elmegyünk egy szemészeti vizsgálatra, mert igen gyakran lassan veszítünk az éles látásunkból, és észre sem vesszük, hogy mennyi információ megy a süllyesztőbe.
– Az alap figyelmetlenség okozza általában a baleseteket (rosszul megválasztott követési távolság, sebesség), de nagyon sok olyan dolog tudja még elvonni a sofőr figyelmét, amit egy kis előrelátással ki lehetne küszöbölni. Ilyen például az elöregedett ablaktörlőlapát, és a fel nem töltött ablakmosó folyadék tartálya – jegyezte meg.
Forrás: Czinege Melinda
Mikor kell felkapcsolni a tompított fényszórót?
Nappali esőben és szürkületben a járművezetők számára hasonló a helyzet, mint a szürkületben gyalogló számára. Mivel úgy tűnik, hogy ő lát, akkor azt hiszi az ember, hogy őt is látják
– mutatott rá Hajdu Kristóf, majd leszögezte: ez sajnos nincs így.
– Leggyakrabban azért marad el a tompított fényszóró felkapcsolása, mert szabad szemmel egyébként egészen jól lehet látni, akár fent van a fényszóró, akár nem. Viszont igen gyakran elfelejtik az emberek, hogy tompított hiányában nem látszódnak. A másik gyakori eset, hogy néhány éve már kötelező tartozéka a forgalomba helyezett járműveknek a nappali menetfény. A nappali menetfény az esetek nagy részében előre olyan erős szúrófénnyel világít, hogy nem feltétlenül érzi a sofőr, hogy nem a tompított megy. Ez önmagában csak azért veszélyes, mert a nappali menetfény általában csak előre világít, ilyenkor a hátsó helyzetjelző lámpa nem működik. Ezáltal a nappali menetfénnyel közlekedő járműre úgy tudnak közeledni az érkező járművek, hogy azt csak sokkal később veszik észre. Látni és látszani, ahogyan a mottó tartja. Ha csak kicsit romlik a látási viszony, mindig kapcsoljunk fel a tompított fényszórót! – hangsúlyozta az esőben vezetés legfontosabb tudnivalóit.
Nem mindegy, ha esőben vezetünk, mennyivel haladunk
Hajdu Kristóf rámutatott, mindig az adott helyzethez mérten kell a járművünk sebességét megválasztani. Ha egy átlagos utcai autóval közlekedünk nyirkos aszfalton, de csapadékmentes időszakban, akkor az esetek nagy részében nem is kell módosítani a sebességen. Ha már például egy magasépítésű furgonnal közlekedünk ugyanilyen körülmények között, akkor célszerű a kanyarokat óvatosabb tempóval megtisztelni, nehogy a magasabb súlypont megtréfáljon minket.
Ha egy jól megpakolt járművel vagy megpakolt utánfutóval haladunk, akkor a kanyarokon kívül a féktávokat is sokkal messzebbről kell megkezdeni. Ha a látási viszonyok megkövetelik, akkor egyenes szakaszon is mérsékelni kell a sebességünket. Csak olyan sebességgel haladhatunk, ahol a belátott útszakasz hosszabb, mint a féktávolságunk. Ha például csak 150 métert látunk be, de 175 méter a féktávolságunk, akkor „vakon vezetünk” és potenciálisan balesetbe rohanunk. Extrém esetben akár azzal is találkozhatunk, hogy a leggyorsabb ablaktörlő mellett autópályán csak 60-nal tudunk haladni, mert az összefüggő vízoszlop miatt nem látunk elegendő távolságra előre
– fogalmazott a szakember.
