2024.10.03. 12:40
Csak Dél-Dakotában van még olyan, mint a Debreceni Egyetemen
A jövő technológiája áll a XX. Tiszántúli Agrártudományi Napok fókuszában. A precíziós mezőgazdaság tudnivalóit egyedülálló képzésben is oktatják.
Napjainkban többek között drónok használatával javítható a mezőgazdaság eredményessége; ezekről is szó esik a konferencián
Forrás: illusztráció: MW-archív
Hagyományőrző módon tér vissza; mostantól minden második évben megrendezik a konferenciát – jelentették be a csütörtöki, XX. Tiszántúli Agrártudományi Napokat megelőző sajtótájékoztatón, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. Az esemény középpontjában a precíziós mezőgazdaság áll; olyan technológiai fejlesztések, innovációk, amelyekkel a mezőgazdaság hatékonyabb tud lenni, és emellett hozzájárulnak a környezetterhelés csökkentéséhez is. Az Intelligens megoldások a mezőgazdaságban alcímű konferencián 10 szekcióban egyebek mellett szó esik a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságáról a mezőgazdaságban, a precíziós nemesítés innovatív lehetőségeiről, a körforgásos gazdálkodásról, továbbá a vízgazdálkodás aktualitásairól is.
Fotó: Kiss Annamarie
Karunk a mezőgazdaság, élelmiszeripar, környezet területén összefogóan végez oktatási és kutatási tevékenységet. Képzési portfóliónkkal meg tudunk felelni minden olyan igénynek, ami az élelmiszer- vagy agrárgazdaság bármely ágában szükséges tudásra vonatkozik
– mutatott rá Stündl László, a DE MÉK dékánja. – Minden képzésünkben megjelenik a fenntarthatóság, az erőforráskímélő technológiák használata, és az egészség szerepe, legyen szó emberről, növényről vagy állatról. Továbbá azok az okosmegoldások, amiről a mostani konferencia szól – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az új technológiák, okosmegoldások nagy változást hoztak az oktatásban is, ennek jegyében a karon két éve egy országosan egyedülálló, precíziós mezőgazdasági Bsc alapszak indult.
– A mai nap ünnep a Debreceni Egyetem és a debreceni agrár-felsőoktatás számára is, mert egy olyan eredményről tudunk beszámolni, amire nemzetközi szinten is büszkék lehetünk. Mérföldkő is a XX. Tiszántúli Agrártudományi Napok, mert egy olyan együttműködés erősödik meg, ami Európában, de remélem, világviszonylatban is sikereket fog hozni – vetítette előre Nagy János, a kar professor emeritusa.
A precíziós mezőgazdaság mesterszak a világban is ritka
Elmondta, hogy áttekintették kontinensünkön és a tengeren túl is, milyen erőfeszítéseket tesznek az egyetemek az intelligens agrárium, a digitális agrárgazdaság megismertetésére. Oxfordban az élelmiszerlánc; Wyomingban az okos-, Illinoisban a digitális mezőgazdaság, továbbá Kaliforniában a szenzorok és a robotok állnak a képzések középpontjában. – Összesen két mesterkurzus van a világon, ahol a klíma hatása a mezőgazdaságra, illetve digitális mezőgazdaság témában lehet mesteroklevelet szerezni.
De egyetlen Bsc precíziós mezőgazdaság szak van, mégpedig a dél-dakotai állami egyetemen, mellyel a Debrecen Egyetem kétoldalú megállapodást kötött, és annak értelmében már elindítottunk egy hasonló szakot
– tudatta Nagy János.
Fotó: Kiss Annamarie
A képzés részleteiről Harsányi Endre, az agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes beszélt. Elöljáróban elmondta: a DE vezetése kiemelt stratégiai területként kezeli az agráriumot, és jelentős támogatást nyújtott az amerikai együttműködés elindításához.
A dél-dakotai állami egyetemmel közös programunk a precíziós mezőgazdasági mérnökképzésre vonatkozóan tavaly indult 40 fővel, és idén ősszel újabb 40 hallgatóval kezdett a következő évfolyam. Négy kiválasztott hallgató pedig augusztus végén kiutazott Dél-Dakotába, ahol egy félévet tanulnak. A programban nagyon fontos tudásra tehetnek szert a fiatalok, online képzésre is lesz lehetőség, az itteni diákok belehallgathatnak a dakotai előadásokba, és fordítva. Ezzel olyan egyedi képzést biztosítunk a hallgatóinknak, amivel felkészült, kiváló szakemberekké válhatnak
– osztotta meg Harsányi Endre.
Elmondta, az együttműködés a kutatásra is kiterjed, hazánkban szintén egyedülálló módon; lehetőség lesz professzorcserére, ez a folyamat elindult, hamarosan érkezik egy amerikai vendégprofesszor fél évre.
– Az agrármérnökképzéseink megreformálása, és az élelmiszeripari képzések tervezett tananyagfejlesztése mind a jövőbe mutat, továbbá fenn tudja tartani a hallgatók érdeklődését. Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézményeként felelősségünk is, hogy korszerű tudást adjunk át hallgatóinknak – hangsúlyozta végül a rektorhelyettes.
