Kéztornával a szebb írásért

Debrecen - A debreceni egyetemista egyedülálló módszert dolgozott ki az íráskészség fejlesztésére.

Hogyan segíthet egy mondóka abban, hogy fejlődjön az íráskészségünk? Milyen jelentősége van annak, hogy hogyan formáljuk a betűket? Milyen előnyei vannak a kézírásnak? Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel Horváth Ivett Szalóménak, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar gyógytornász hallgatójának, aki a közelmúltban olyan egyedülálló kéztornát dolgozott ki, mely az íráskészséget fejleszti.

A pedagógusokkal való beszélgetéseken a fiatal hallgató felismerte, hogy a 6-7 éves gyermekek életében milyen fontos szerepet töltenek be a mondókák. – Maga a technika arról szól, hogy mondókákat, verseket és speciális játékokat alkottam. Ezekhez tartozik egy mozgás, minden vers valamilyen céllal íródott, problémaspecifikusan. Például az „O” betű formázása sokaknak gondot okoz, így ehhez kapcsolódóan is írtam egy verset. A vizsgálatunkkal azt kellett bizonyítanunk, hogy a tornával hatással vagyunk az írásra, ez sikerült is. Több pedagógus is jelezte, hogy mindenképpen fogják ez a módszert a jövőben is használni. Lassan gyökeret ereszt és a használatban marad, a terjesztése pedig az iskolák nyitottságán múlik – fejtette ki.

Pozitív élmény legyen

A debreceni hallgató 2016-ban kezdte a kutatását, kezdetben egy elsős osztállyal dolgozott, és felmérte a fejlesztési lehetőségeket. A kutatás második évében már két debreceni iskola két-két osztályában is alkalmazták a különféle kéztornákat. – Olyan gyerekekkel foglalkoztunk, akik még csak most tanulnak írni. Érződik az írásukon, hogy aki szeretne megfelelni, jobban igyekszik, annak szebb az írása. Nagyon sokan gondolják azt, hogy az intelligencia és a szép kézírás kapcsolatban van, amivel nem értek egyet. Attól mert egy gyermek csúnyán ír, még lehet nagyon okos, egész egyszerűen nem tudja megfelelően kifejezni magát ebben a mozgáskultúrában – vélekedett.

És miért fontos ez? Az írás az első igazán nehéz feladat az iskolásoknak, a szépen formázott betűk azonban pozitív visszajelzést adnak a gyerekeknek. A cél, hogy a tanuláshoz pozitív élmény társuljon, egy szívesen végzett tevékenység legyen és a gyerekek ne kerüljenek abba a helyzetbe, hogy a tanároktól, a szülőktől vagy a környezetüktől azt kapják vissza, hogy csúnyán, hanyagul vagy igénytelenül írnak. Ezek a jelzők ne is merüljenek fel.

Kutatásokkal bizonyították, hogy akinek szebb az írása, azok általában magasabb tanulmányi eredményeket érnek el. Az írás továbbá az olvasást is támogatja, valamint a számok formázását. Nagyon sokszor bizonyították már azt is, hogy például egy kézzel jegyzetelt írás sokkal mélyebb nyomot hagy a memóriában. Én is csak kézzel írott jegyzetből tanulok"

– mondta.

Agyi funkciókat indít be

– Az írás jelentőségét nagyon alábecsüljük és félretesszük a mai rohanó világunkban, pedig nagyon komplex idegrendszeri működésről van szó, ami egyben a legmagasabb szintű humánspecifikus tevékenység is. Sokkal több agyi területet mozgat meg, mint egy gépelés, az idegrendszer fejlődésének egy fontos része. Többször találkoztam már gyermekeknél írásproblémákkal, de a környezetemben lévő felnőtteknél is azt tapasztalom, hogy nem szívesen írnak, de ha mégis, akkor is a legtöbbször csúnyán – mondta el a Naplónak a gyógytornász hallgató, hozzátéve, tanulmányai során ismerte meg jobban a kéznek, mint mozgásszervnek a felépítését. Mindezek arra ösztökélték, hogy mélyebben is foglalkozzon a kézírás tematikájával, s gyógytornászként közelítse meg ezt a területet.

Elmondta, az írás önkifejező eszköz is egyben. – Olyan, mint a klasszikus gitár, ezen kell megtanulni az alapokat, ezen kell elsajátítani a fontos dolgokat, utána pedig át lehet térni az elektromos gitárra. A kettő viszont nem zárja ki egymást, mind a kettő másért hasznos. Nyugaton egyes országokban már nem nagyon, vagy egyáltalán nem tanítanak kézírást, pedig hatalmas értéke van – hangsúlyozta. Kifejtette, az írás nagyon sok részből áll, része a finommotoros funkció, belső vagy külső motiváció, személyiség, a grafológia ami ezt jobban kutatja.

Használjuk a kezünket!

Horváth Ivett Szalóme arra is kitért, hogy a finommotoros készség fejlesztését már iskola előtt is el lehet kezdeni. – Az első és legfontosabb, hogy játsszunk sokat a gyerekekkel! A legózástól kezdve a gyöngyszövésen és -fűzésen át a festésig csináljanak bármit, amihez a kezüket kell használniuk. Minél apróbbak ezek a tárgyak, annál finomabb a mozgás, annál precízebben és nehezebben kell kivitelezni. Természetesen az is nagyon fontos, hogy élvezzék ezeket a tevékenységeket – mondta, hozzátéve, a felnőtteknél sincs minden veszve. Ők tanulhatnak kalligráfiát például, vagy divatosak manapság a felnőtt színezőkönyvek is. Ezek a tevékenységek színes örömfoltként magabiztosságot és tempót adhatnak a hétköznapokhoz.

A döntősök között

Horváth Ivett Szalóme kutatásával bekerült az ország első tudománykommunikációs mentorprogramja, a SCIndikátor 2019-es döntőjébe, melyben azokat a fiatal kutatókat és tudósokat keresik, akik a természettudományos területekről érdekesen és közérthetően tudnak előadásokat tartani. A debreceni egyetemistára a program weboldalán március 5-ig lehet szavazhatni.

Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?

– Többször feltették már nekem a kérdést, hogy melyik a jobb, ha a gyermek jobb- vagy vagy balkezes? Én a kettő között nem tapasztaltam jelentős különbséget. Az tény és való, hogy a magyar írás rendszere a jobbkezeseknek kedvez, de ha a bal kézzel írók odafigyelnek, hogy a kezük oldalával ne maszatolják el az irományukat. akkor véleményem szerint semmilyen hátrányuk nem lehet. A kéz dominancia kialakulása mindenkinél egyedi képet mutat, semmiképp sem tartom hasznosnak, ha ebbe a folyamatba erőszakosan közbeavatkozunk – vélekedett a fiatal kutató.

VK

[related-post post_id="4150110"]