Majdnem elfeledve - Ónody Magdolna emlékei Nagy Sándor Jánosról

Debrecen – A hajdani dóczysta diák visszaemlékezve diákéveire, magánkiadásban könyvet jelentetett meg a Debreceni Református Leánynevelő Intézet polgári iskolájának egykori rajztanáráról, szobrászművészéről, akinek a neve ma már szinte elfeledett, bár néhány művét már ismertetik a nemrég közölt szoborparkban a világhálón. A Debreceni Református Kollégium külső falát díszítő domborműveket is készítő művész Vámospércsen született, Budapesten Strobl Alajos és Bory Jenő tanítványaként szobrászművésszé lett érdemes emberről, akit kortársai elismertek, a társaságukban bálványoztak, majd eltemettek és szinte elfeledtek.

A Kabán született és Debrecenben orvossá avatott, évtizedek óta Miskolcon élő orvos-író Ónody Magdolna évek óta tevékeny helytörténeti kutató, és több életrajzi mű szerzője. A Petőfi és Szendrey család életével foglalkozó könyvei ajánlott irodalomként szerepelnek az iskolai tananyaghoz. A Séták Debrecenben című könyvben sok fontos és érdekes adat szerepel, a szöveghez illő fotókkal. Petőfi Zoltán életéről is sokat megtudhatunk, aki Debrecenben született és később is élt a városban. Az „Íme, a festő” című könyv Munkácsy Mihályról és családjáról közöl kevéssé ismert adatokat is. Szülőhelyét, Kabát mutatja be az Üdvözöljük Kabán című könyvében.

Mostani, Majdnem elfeledve, Nagy Sándor János alkotásairól címmel írt kötetében sokéves kutatómunkájának összegzéseként, számos korabeli dokumentum és műtárgyfotó segítségével ismerteti a majdnem elfeledett Nagy Sándor János életútját, alkotó művészetét. Az 1897. április 15-én született, elemi iskoláit Vámospércsen, középiskoláit és a kollégiumi tanítóképzőt Debrecenben végző Nagy Sándor János az első világháborús frontszolgálata alatt tanítói oklevelet szerzett. Leszerelése után a fővárosi Képzőművészeti Főiskola növendéke, majd 1923-tól a Dóczy Intézet rajztanára volt. 1941-ben katonai szolgálatot teljesített. 1946-ban nyugdíjazták. Budapesten halt meg 1953. március 29-én.

Festett olaj- és vízfestékkel, rézkarcokat és számos ex librist készített. Alkotó művészi munkáját a debreceni ősi Kollégium falát díszítő Arany, Kölcsey, Csokonai, Kálvin, Zwingli, Maróthy, Sinay, Péczely, gróf Dégenfeld és Baltazár Dezsőről készült domborművek őrzik. Szobrászművészetére az egykori Országzászló talapzatáról megmentett, ma a szülészeti klinikán látható az Anya a gyermekkel című szobor, Álmosd községben az ötalakos hajdú-szoborcsoport, az Utrechti Egyetemnek készített dombormű, a hősi emléktáblák, mellszobrok, temetőbeli síremlékek, és a debreceni köztemető kútszobra emlékeztet.

HBN-Péter Imre