Nyugalom, ránk veszélytelen az afrikai sertéspestis

Három vaddisznótetemben mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát megyénkben április végén. Ezzel Hajdú-Bihar is „csatlakozott” azokhoz a megyékhez, amelyekben már jelezték a kórokozót.

Fotó: AFP / Marco Bertorello

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Magyarországon először 2018. április 21-én mutatta ki a vírust Heves megyében egy elhullott vaddisznóból vett mintában. Azóta Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és a napokban Hajdú-Bihar megyében állapították meg a betegséget.

A házi sertésen és a vaddisznón kívül sem az embert nem betegíti meg a vírus, sem más állatot.

A Magyarországon nevelt sertésekből előállított – engedélyezett vagy nyilvántartott létesítményből származó – sertéshús, valamint az ebből készült termékek biztonsággal fogyaszthatók, semmilyen veszélyt nem jelentenek a fogyasztókra – válaszolta kérdésünkre a Nébih. Azt is megtudtuk: az afrikai sertéspestis a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó betegsége. A kórokozóra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, disznóhullában hónapokig fertőzőképes marad.

Tilos moslékot adni a sertéseknek

A Magyarországhoz kelet felől eljutott afrikai sertéspestis (ASP)-járvány a vírus Kelet-Afrikából Grúziába 2007-ben történt behurcolásával kezdődött. Az elmúlt években a betegség több száz kilométert terjedt nyugatra és északra, 2012-ben jelent meg Ukrajnában, 2014-ben pedig az Európai Unió területén: Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban. 2016 decemberében Kárpátalján is felbukkant a vírus, azóta ezen a területen házi sertésben és vaddisznóban is több esetben kimutatták. 2017. június végén Csehországban vaddisznókban, július végén Romániában az ukrán és magyar határ közelében, egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget. 2018 őszén Belgiumban vaddisznóban, Bulgáriában házi sertésben is felütötte a fejét a kór.

Fogékonyak a vírusra

Az ASP tünetei a fertőződést követően néhány nappal alakulnak ki, és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40 °C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződött lehet. A vemhes kocák elvetélhetnek. Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (például véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony. Nagyon fontos, hogy a tartók a sertések megbetegedését vagy elhullását azonnal jelentsék a szolgáltató állatorvosnak vagy az állategészségügyi hatóságnak.

Emberre semmilyen veszélyt nem jelent az ASP. A vírus csak a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg.

Megfigyelési körzet

Hajdú-Bihar megyében eddig három elhullott vaddisznóból származó mintában mutatták ki a betegséget. A háromból egy vaddisznót Álmosd, kettőt pedig Nyírábrány külterületén egy időben találták, egy országos főállatorvosi határozatban előírt aktív keresés alkalmával.

Házisertés-állományban sem Hajdú-Biharban, sem máshol az országban nem mutatták ki a betegséget.

A megyénkben megtalált három, ASP-ben elhullott vaddisznó fellelési helyétől nem messze, Románia területén nagyszámú vaddisznóesetet és házisertés-állományokban való kitörést jelentettek a román hatóságok. Így nagy valószínűséggel a vaddisznók természetes vándorlásakor Romániából Magyarország területére átjutott fertőzött állatokkal kerülhetett át erre a területre a betegség. A romániai esetek miatt Hajdú-Bihar megye egy egészen kis területét – amelybe beleesik a három elhullott vaddisznó megtalálási helye is – már korábban megfigyelési körzetté nyilvánította a magyar hatóság.

A legfontosabb a megelőzés

Már a betegség Kárpátalján történt felbukkanását követően, 2017 elején megjelent az országos főállatorvos határozata, majd ezt újabb intézkedések követték, jelenleg egy országos főállatorvosi határozat utasításai és a fertőzött területre vonatkozó speciális előírásai vannak érvényben. Ezek közül a házisertés-állományokra vonatkozó legfontosabb követelmény a megelőzés. Az illegális állatszállítás, az olcsó, ismeretlen származású, jelöletlen, dokumentáció nélkül szállított állatok nagyon nagy kockázatot jelentenek a hazai sertés- és vaddisznóállományra. Nem elhanyagolható jelentőségű a fertőzött országokból, a fertőzött sertésből készült élelmiszerek behozatalával történő behurcolás veszélye sem.

KZS

Be kell tartani

Mindenki sokat tehet a megelőzésért

A körültekintő sertésvásárlással (csak a megfelelő állategészségügyi igazolásokkal rendelkező sertések legális behozatala) és a sertéstartást szabályozó különböző jogszabályok betartásával az ágazat minden szereplője sokat tehet a betegség behurcolásának megelőzéséért.

Ezenkívül a fertőzött területen található valamennyi sertéstelepen kötelező alkalmazni a „Jó sertéstartási gyakorlat” előírásait. Ezek közül a legfontosabb:

csak az állatok tulajdonosa vagy gondozója járhat be rendszeresen az állatok tartására szolgáló gazdasági udvarba;

az állatok gondozásakor arra a célra elkülönített munkaruhát és lábbelit kell használni;

a gazdasági udvarba csak kéz- és lábfertőtlenítő használatát követően lehet szabadon belépni és kilépni;

idegenek csak nagyon indokolt esetben és az állattartó által biztosított külön munkaruhában, lábbeliben vagy egyszer használatos védőköpeny és védő lábbeli felvétele után mehetnek a sertések közelébe.