Van, amikor a karnagy még őrnagy is

Aki járt már debreceni nagy rendezvényen, szinte biztosan hallotta, látta a Debrecen Helyőrségi Zenekar produkcióját. A társaság idén 65 éves, ennek apropóján a zenekar vezetőjét, Pál István karnagyot kérdezte a Napló múltról és jövőről.

Mik voltak a zenekar történetének legfontosabb mérföldkövei?

Elsősorban talán a legfontosabb mérföldkő az 1954-es év, amikor is megalakult a zenekar 15 fővel a megszűnt Debreceni Rendőrzenekar tagjaiból. 1977-ben a Nyíregyházi Katonazenekar végleg megszűnt és beolvadt a Debrecen Helyőrségi Zenekarba, ez az esztendő azonban nem csak a két zenekar miatt volt érdekes. Ekkor került először megrendezésre június 17–19. között az első Országos Katonazenekari Fesztivál, amely elődje a későbbi Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválnak. A későbbiekben mindenképpen kiemelném Stankóczi László őrnagy munkásságát, akinek számos ma is használt hangszerelését és fúvószenekari összeállítását használják a zenekarok. Kiss Béla hadnagyot, akinek irányítása alatt Debrecen Megyei Jogú Várostól Csokonai-díjat, a Pro Pátria Alapítványtól nívódíjat és alegységzászlót kapott. Balogh Tamás századost, akinek vezetésével komoly szakmai kapcsolat jött létre a Hódmezővásárhely Helyőrségi Zenekarral és rendszeressé váltak az adventi hangversenyek a zenekar életében. A vezetésem alatt szoros munkakapcsolat alakult ki a Főnix Rendezvényszervező Kft.-vel.

Volt kiemelten emlékezetes fellépésük?

Irányításom alatt olyan sztárokkal dolgozhattunk együtt, mint Pál Dénes, amikor a Debreceni Nagytemplom zsúfolásig megtelt. Rácz Rita Franciska és Haja Zsolt művész házaspárral közel 2000 ember tapsolt állva nekünk, vagy Gájer Bálint, akivel a debreceni Kossuth téren csináltunk egy felejthetetlen esti koncertet. A tavalyi évben a debreceni Szent Anna-székesegyházban a Kodály Kórussal közösen mutattuk be Gabriel Fauré Requiemjének fúvószenekari átiratát.

Hány tagot számlál jelenleg a Debrecen Helyőrségi Zenekar? Mik a bekerülés feltételei?

A zenekarban jelenleg 25 fő aktív és 6 fő önkéntes műveleti tartalékos katona­zenész szolgál. A bekerülésnél ugyanazok a feltételek vonatkoznak ránk, mint a lövészekre vagy felderítőkre, azaz érvényes orvosi és pszichológiai alkalmasság és természetesen futás, fekvőtámasz és felülés vár a jelentkezőre, ha be akar kerülni.

Különleges lehet a katonazenészek élete, hiszen a művészet és a racionalitás egyszerre van jelen. Ön hogyan éli meg ezt a kettősséget?

A zenészeket már zeneiskolás koruk óta zenei önkifejezésre nevelik, ennek „gátat” szab a katonai szabályrendszer, amely nem kifejezetten támogatja ezt az önkifejezési elvet. Azonban amikor túl látunk ezen a „korláton”, akkor egy nagyon érdekes világ válik számunkra láthatóvá, amelyben egyszerre van jelen a művészet szabadsága és a katonai fegyelem. Ezt érzi a közönség, amikor bennünket hallgat, és véleményem szerint ettől lesz egy kicsit különlegesebb a katonazenész a többi muzsikustól.

A zenekar szinte minden városi nagy rendezvényen képviselteti magát. Mennyi felkészülést igényel egy koncert?

„Mi mindig annyit készülünk egy koncertre, amennyi időnk van. Ez azért mindig kevesebb mint amennyit szeretnénk, de a kollégáim nagyon képzettek, így gyorsan halad a felkészülés.”

Hol és mikor hallhatja önöket legközelebb a közönség?

Szolnokon és Szentendrén veszünk részt regionális katonazenekari fesztiválokon, Hajdúhadházon a Káposztás Napokon, a Debreceni Zsidó Hitközséggel közös szervezésben pedig egy hangversennyel köszöntjük a zsidó újév kezdetét. A kollégáim még nem tudják, de szervezés alatt áll a Lautitia Kóruscsaláddal egy hangverseny és természetesen az adventi hangversenyeink Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán. Mindezek mellett még sok koszorúzáson és egyéb rendezvényeken látható és hallható a Debrecen Helyőrségi Zenekar.

Szakál Adrienn