Első alkalommal 1995. augusztus 25-én érkezett Debrecenbe a Krisztus Pilátus előtt, erre az évfordulóra emlékezett kedden Gulyás Gergely, Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere, Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere, Pákh Imre műgyűjtő, Angi János, a Déri Múzeum igazgatója, valamint dr. Dubéczi Zoltán, az Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója a Déri Múzeum Munkácsy-termében. Gulyás Gergely kijelentette:
a rendszerváltoztatás nagy feladata volt, hogy a kommunista rombolás után számba vegye a magyar kultúrát itthon és az elszakított területeken, a Kárpát-medencében és az emigrációban, majd újraszője annak szövetét.
Papp László először arra emlékeztetett, hogy 1995 augusztásan érkezett először Debrecenbe a Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című alkotása, ezt követően azonban közel huszonnégy évet kellett várni ahhoz, hogy nemzeti tulajdonba kerüljön a Golgotával együtt. A polgármester hangsúlyozta, hogy több évfordulót is ünnepel idén Debrecen, ugyanis száztizenegy éve nyílt meg a Városi Múzeum és kilencven esztendeje a Déri Múzeum.
Huszonöt évvel ezelőtt volt először együtt látható a Munkácsy-trilógia
Az emlékezetes dátum egyfajta világpremiernek is tekinthető, ugyanis azzal, hogy a mű restaurálást követően a Golgota és az Ecce Homo mellé került, a Krisztus-képeket először Debrecenben állították ki együtt.
Viharos múlttal, de együtt a trilógia
A Déri Múzeumban rendezett ünnepségen a Munkácsy-képek történetéről és jelentőségéről egyaránt szó volt. Az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota kapcsán Papp László arról is beszélt, hogy a Krisztus Pilátus előtt hosszú ideig rejtőzködött a nyilvánosság elől, míg egy Torontóban élő szívsebész a város operaházi próbatermében rábukkant Munkácsy festményére.
– Szentkirályi Miklós restaurátor és társai helyreállított remekművet végül 1995. augusztus 25-én csodálhatta meg először a debreceni közönség – emlékeztetett Debrecen polgármestere, majd megjegyezte: már a Torontó városi galériája többször kölcsönadta a művet Debrecennek, a képet 2003-ban Pákh Imre műgyűjtő vásárolta meg, végül 2019 januárjában, Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programjának köszönhetően került a magyar állam tulajdonába.
„Büszkék vagyunk arra, hogy Debrecen adhat otthont e három csodálatos alkotásnak, köszönhetően a Magyar Nemzeti Banknak és Magyarország Kormányának”
– fogalmazott végül Papp László polgármester.
Fotó: Molnár Péter
Munkácsy a magyaroké
– Huszonöt évvel ezelőtt fontos pillanatot élt át az ország, különösen Debrecen városa és a Déri Múzeum. A rendszerváltozás után nagy feladat volt, hogy felfedezzük, restauráljuk azokat az értékeket, melyeket a történelem viharai szétszórtak, megrongáltak – ezt már Gulyás Gergely mondta köszöntőjében, majd hangsúlyozta: amikor Munkácsy három festménye összetalálkozott a Déri Múzeumban és teljes valóságában megszületett a trilógia, egy új találkozási pont, új kulturális zarándokhely jött létre.
Fotó: Molnár Péter
– Munkácsy Mihály miénk, magyaroké. Magyarországot választotta hazájának akkor is, amikor lett volna más választása. Magyarországot képviselte, magyar sorsot élt. Mindaz, amit Munkácsy létrehozott, egyben magyar és egyetemes kulturális érték – fogalmazott a politikus, majd kijelentette: nincs erős Magyarország kulturális erő nélkül. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években a Munkácsy-trilógia mellett meg tudták oldani a Seuso-kincsek ügyét, hazatérhetett, illetve köztulajdonba kerülhetett Kossuth Lajos dagerrotípiája, a Rakovszky-irathagyaték, valamint a Benczúr- és Rippl-Rónay-képek is.
A Magyar Nemzeti Bankot dr. Dubéczi Zoltán elnöki főtanácsadó képviselte az ünnepségen. A szakember az intézmény társadalmi felelősségvállalási programjáról elmondta, fontos része az oktatás, azon belül pedig az a kiválósági ösztöndíjprogram, melyben a Debreceni Egyetem több mint száz hallgatója részesült eddig, s melyből hazánk legjobb közgazdászai kerülnek ki. Úgy folytatta: nem csak támogatást nyújtanak, hanem az oktatásban és közös kutatásokban is jelen vannak a bank munkatársai.
Majdnem a lángok martalékává vált
Pákh Imre műgyűjtő úgy fogalmazott: göröngyös és hosszú út vezetett ahhoz a naphoz, melyet ma ünneplünk. Az üzletember a Déri Múzeum ünnepségén a Golgota európai és a tengerentúlon elért sikeréről beszélt, majd hangsúlyozta:
Több mint száz év munkájának eredménye, hogy ez a három kép ma együtt látható.
Fotó: Molnár Péter
Mint elmondta, 1907-ben a Golgota első tulajdonosának, John Wanamaker multimilliomos amerikai kereskedő és reklámszakembernek a háza leégett. A tűz olyannyira elterjedt, hogy a tűzoltók már nem merészkedtek be a lángoló épületbe, ekkor azonban a dúsgazdag férfi több ezer dollárt osztott szét közöttük bátorítás gyanánt. A Golgotát végül úgy mentették meg a lángoktól, hogy kivágták a képkeretből. A tűz okozta károkat néhány év alatt sikerült restaurálni, így 1911-ben már újra látható volt a mű, a tulajdonos üzletházában.
