Cigánybál, hortobágyi vacsora, Kis Diófa – így farsangoztunk Debrecenben 50 évvel ezelőtt

Kereken fél évszázada, 1971. február első felében zajlott a 6. Hajdúsági Farsang, amelyet ankét nyitott, majd végül serivók viadalával zárult. Közben báloztak az autósok, de volt cigánybál, valamint hidegtál- és itókabemutató is. Ezekről is szóltak a Hajdú-bihari Napló korabeli fényképes híradásai.

„Gasztronauták” bulija

A Bartók termi, február 4-i ankéton részt vettek az ország vendéglősei és kereskedői, s mint Sivó Tibor, a szaktárca főosztályvezetője rámutatott, az első hajdúsági farsang követőkre talált hazánkban. Hangsúlyozta továbbá, hogy a negyedik ötéves tervben jobban összhangba kell hozni a vállalatok ellátási felelősségét és gazdasági érdekeit. A kettő közötti ellentmondás feloldása a vállalati vezetők politikai érettségétől függ. A felépülő 400 ezer lakás, a forgalomba kerülő 350 ezer új magán-személygépkocsi és a vele járó motorizált turistáskodás új keresletet vált ki, amelyre a vendéglátóknak és a kereskedőknek is fel kell készülniük – húzta alá beszédében a politikus.

A konferencia résztvevői ekkor leplezték le a hotel 218-as szobája falán a Móricz-emléktáblát, mivel az író mindig ott szállt meg. A farsangi hetek egyik fő attrakcióját, a „törzsvendégek traktáját” minden étteremben megtartották február 6-án, szombaton. A Kis Diófában hortobágyi vacsora volt, s közben a Burai-zenekar muzsikált. Az Aranybika összes terme a kereskedők és „gasztronauták” báljának adott otthont. Mulatságot rendeztek a hajdúszoboszlói Hotel Délibábban, a polgári Szőke Tisza vendéglőben is, ugyanakkor a balmazújvárosi Vadász étteremben magyarnóta-est és disznótoros vacsora szórakoztatta a vendégeket, míg a derecskei Rákóczi étterem ugyancsak magyarnóta-esttel rukkolt elő.

A Napló 1971. február 7-én megjelent, egész oldalas cikke mindemellett arra is rávilágított, hogy a farsang a bevonuló tavasz ősi ünnepe, szimbolikus megsegítése a tavasznak a téllel való küzdelmében.

Kettős villamosbaleset

Az élet természetesen 50 évvel ezelőtt se csak dáridózásból állt. Február 5-én, pénteken például két villamos is kisiklott Debrecenben. Először reggel, a Fonatos utcai kanyarban történt baleset a 6-os vonalon, ahol a 481-es csuklós villamos hátsó kerekei két ízben lecsúsztak a sínekről. Aznap 13 órakor a 4-es vonalon, a Béke útján (a mai Szent Anna utcán) érte szerencsétlenség a 61-66-os számú ikerkocsit, mégpedig a kitérő erős elhasználódása miatt. Személyi sérülés nem történt.

A Napló beszámolt arról is, hogy megkezdődött a műveseállomás építése az I. Számú Belklinika mellett azért, hogy a 15 millió forintos beruházás révén az év nyarától 40-50 beteget tudjanak hetente kétszer kezelni, s ezáltal meghosszabbítani az életüket.

Február 4-én a mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti Osztálya országos kertészeti felügyelői értekezletet rendezett a konzervgyárban. A Napló másnapi tudósítása szerint a tanácskozáson dr. Tompa Béla osztályvezető kiemelte, hogy a kertgazdaság termelése 51 százalékkal nőtt 1960 és ’68 között, s a mezőgazdasági export 40 százalékát ez az ágazat adta. Február 3-án a címlapon adtunk hírt arról, hogy Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke Debrecenbe érkezett a hajdú-bihari országgyűlési képviselők csoportülésére. A magas rangú vendéget mások mellett Karakas László és Sikula György helyi pártvezetők, valamint Ács István, a városi tanács elnöke fogadták.

Új tehertaxik és munkásszálló

Az aznapi Napló beszámolója szerint a Volán 6. Számú Vállalata 16 új tehertaxit állított forgalomba. Ezzel együtt új önelszámoló rendszert is bevezettek a sofőröknek, akik ezáltal érdekeltebbek lettek a jármű üzemképességének fokozásában.

S végül egy beruházás tudósítása az 1971. február 3-i naplóból: 250 személyes, ötszintes munkásszálló építése folyt az Apafi utcán. A Mélyépítő Vállalat új munkásszállóját még akkor nyáron át akarták adni.

Vass Attila