Megmagyarázhatatlan dolgok támasztják alá a szellemvilág létezését

1788-tól katolikus felekezetű polgármestere lett a „kálvinista Rómának”, Meszena Sándor személyében. Felekezeti hovatartozása, valamint az, hogy városi elöljáró lett, megosztotta a közvéleményt. Sok évtizedes vita után alakult ki a főbírói feladatkör mellett a polgármesteri munkakör, amit a helyiek korlátozásként éltek meg. Nem csoda, ismerve azt a körülményt, hogy Bécs így ténylegesen jobban beleszólhatott a város ügyeibe. Ugyanakkor számos nagy városfejlesztési elem megvalósulásában voltak érdemei. Ekkor volt az első, magyar nyelvű színházi előadás Debrecenben, de a városrendezésben, és az utcaszabályozásban is tevékeny szerepet kapott, köszönhetően annak, hogy működése alatt volt a „Nagy Debreceni Tűzvész” időszaka. Ekkor rövid időn belül többször is leégett a város, miután újra kellett építeni az egészet. Ide kapcsolódik egy utca legendája, amely róla kapta a nevét, s ahol állítólag Meszena is lakott.

„Egy időben a város hóhérjai is az utcában éltek – jelenlegi Meszena utca 5. szám -, róluk kapta korábbi nevét, a Hóhér, illetve Perdó közt. A legenda szerint az itt lakók nem akarták áron alul eladni telküket – ezt követelte tőlük a polgármester utcaszabályozás címén -, ezért koholt vádakkal elítéltette őket és elkobozta az ingatlanokat”

– mesélte Horog Máté és Horogné Szatmári Szandi, a City-Legends.Com csapat tagjai, majd hozzátették: cserébe a lakosok átkot szórtak rá és szeretett utcájukra: aki ezután ideköltözik, azt betegség, szenvedés, halál sújtsa. A mai napig tartja magát az Átok-Halál köz története az itt élők körében, s számos rejtélyes esettel igyekeznek alátámasztani a létezését.

Emlékek a múltból

Felmerül a kérdés: kísértetek valóban léteznek? A City-Legends.Com csapata további legendákat is megosztott velünk. – A színházi szomjas kísértet különös esete így szól: Egy novemberi hideg, szeles estén (...), csapkodó esőben igyekeztünk átkelni a pénzügyi palota felől a színházi átjárón. Itt állt a város egykori istállója is, ahol a boncolásokat végezték, többek között a gyilkosságok áldozatain – mesélte a csapat. – A sötéttel mindössze két lámpa igyekezett keservesen megküzdeni, amikor az egyik sávjában hirtelen meghökkentő jelenség bukkant fel. Egy középkori páncélos vitéz haladt előttünk megfontolt léptekkel, fekete köpenyét a vállán átvetve, mit sem törődve a felcsapódó sárral. (…) Utánaeredtünk. Nem kellett messzire követnünk, mert a lovag határozottan megragadta a Korona söntésének a kilincsét és hátraszólt: – Na, bejöttök egy fröccsre? A szomjas kísértet Csolnakossy Gyula, a Csokonai Színház baritonistája volt.

Béber László, aki egykor a Hajdú-bihari Napló munkatársa volt, számos figyelemre méltó történést írt le a város múltjából. Publikációinak legjelentősebb gyűjteménye a Debreceni érdekességek című kötet, melyből például megtudjuk többek között az első debreceni autóbaleset történetét. – Az alábbi szellemhistóriát is neki köszönhetjük az 1920-as évekből, mely példázza a debreceni humor és a szellemvilág érdekes kapcsolatát, valamint azt, hogy a „véletlenek” és egy-egy privát visszaemlékezés milyen jelentősen hozzájárulhatnak akár a lokális múltunkhoz is – vélekedtek.

Vámosi Kira

Kapcsolódó cikk:

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/elhunyt-emberek-lelkei-kisertenek-debrecenben-5021272/