Ferences rendi szerzetesek csontjait találhatták meg a volt ÁNTSZ-székház mögött

Félezer évvel ezelőtt ferences rendház állhatott Debrecenben a mai Ady-gimnázium helyén. Azt eddig is tudták, hogy a városnak ebben a térségében állt a kolostor, de a pontosabb helymeghatározás csak a most zajló régészeti feltátásoknak köszönhetően vált lehetségessé.

A Déri Múzeum munkatársai ugyanis egy hajdani, feltehetően szerzetesi temető maradványaira bukkantak az egykori ÁNTSZ-székház mögött

– írta Facebook-oldalán Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere, hozzátéve: innen következtetnek arra, hogy a ferencesek lakhelye és temploma ettől keletre, az Ady helyén lehetett.

Mint arra Puskás István rámutat, a környéken (a Csapó és a Sas utcán) a huszadik században zajlott építkezések során rengeteg emberi maradvány került elő (azokat nem ilyen gondosan kezelték, mentették, nem tudni, mi lett a sorsuk), ez kirajzolja az egykori temető kiterjedését is.

Ugyanakkor a Liszt Ferenc utca 4. alatti ház építésekor az ötvenes években egy jelentős középkori épület falmaradványára bukkantak (ezt sem tárták fel alaposan), ami lehetett Debrecen földesurainak, Dósa nádornak és az őt követő birtokosoknak 1562-ig állott, régóta keresett udvarháza, várkastélya. Puskás István a posztban kiemeli, a földesúr lakhelye és az általa alapított templom-rendház közelsége nagyon is valószerű hipotézis, megjegyezve: azt tudjuk, hogy a ferences templomban temetkeztek a birtokosok, nemcsak Dósa, de kétszáz évvel később Török Bálint özvegye is itt nyert nyughelyet.

Így a Csapó utca mentén kirajzolódni látszik a reformáció előtti város hatalmi-adminisztrációs központja.

Mikor az alpolgármester hétfőn az ásatáson járt, épp valószínűleg egy ferences barát maradványait mentették a régészek.

Igazán felkavaró, szomorú és hátborzongató érzés volt az évszázadok után napvilágra került csontok fölött állni. Csak az vigasztalt, hogy a régészek méltó módon bánnak ennek az ismeretlen embernek a maradványaival. Memento mori

 – írta Puskás István. A bejegyzésből az is kiderül, hogy nemcsak sírok, hanem egy késő középkori-kora újkori kút maradványai is előkerültek a vizsgált területen, benne egy Bécsben készült kerámiaedény töredékeivel.

A kutatók emellett egy hatezer éves agyagbányagödröt is találtak, benne a korból való kerámiatöredékekkel.

A munkálatokról és a leletekről, valamint a kolostor lehetséges vázlatrajzáról fotók is láthatók a posztban.

Körülbelül harminc sírt már feltártak

D. Szabó László ásatásvezető a Naplónak elmondta, a a feltáráskor különböző korszakokból származó leleteket találtak, a legrégebbi közöttük az agyagbányagödör, amely Kr.e. 4000-ből származik. A középkori faszerkezetes kút korát további vizsgálatokkal fogják meghatározni.

– A debreceni ferencesek 1322 és 1552 között voltak a városban, rájuk is jellemző volt, hogy a templomaik köré temetkeztek – tudatta a szakértő. Elmondta, hogy

eddig körülbelül 30 sírt tártak fel, és az itt nyugvók valószínűleg szerzetesek voltak, mivel csak férfiakat temettek oda, és a szerzetesek szegényes életmódját mutatja az is, hogy szinte semmi nincs melléjük temetve egy-két vastárgytól eltekintve.

A város történetének szempontjából nagy jelentőségű a felfedezés, mivel eddig nem lehetett tudni, pontosan hol állt egykor a ferences templom. A feltárások még nem értek véget, újabb sírokra számítanak.