Mesés kultúránk értékes darabjait örökíti meg

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akinek az édesapja minden este mesét olvasott. A hallgatót örök életre elbűvölte a szövegbe álmodott világ, s olvasó felnőtté cseperedett. Kocsi Erika történész, író, hungarikum-projektmenedzsert a debreceniek eddig főként arról ismerhették, hogy kutatásaival, tanulmányaival és javaslattételével több helyi értéket is hozzásegített a nemzeti értékké nyilvánításhoz 2014 óta. 

Nemrégiben a gyermekkori élmények és a szakértői tapasztalatok egy tizenhét történetet tartalmazó mesekönyvben fonódtak össze. A Nemzeti érték-mesék című könyvek szerzője úgy határozza meg, hogy a népmesék hangulatát és tanulságait, bölcsességét idéző, a műmesék ragyogását és fordulatosságát hozó, a nemzeti értékek mentén élni tanító szellemi innováció.

Az író úgy fogalmazott, mindig is foglalkoztatta a gondolat, hogy az egész Európában egyedülálló hungarikumtörvény (Htv.) fennmaradásának záloga, ha a felnövő generációk tudatvilágába is belecsöpögtetjük korosztályi érettségüknek megfelelő megoldásokkal a nemzeti értékek létét és szépségét, a velük kapcsolatos tudást. Fontosnak tartotta, hogy az információkat élményt adóan és nem száraz, unalmas sablonok formájában ismertesse meg a fiatalokkal. – Nekik kell elsősorban megmutatnunk a saját értékkódjaik felhasználásával a saját kultúrájuk, múltjuk és jelenük kincseit, büszkeségeit. Ezáltal érthetik meg ugyanis igazán, hogy kik ők valójában, miért lehetnek büszkék arra, hogy magyarok, egyáltalán, melyek a magyarság igazi értékvonalai – vallja.

Az online térrel szemben 

A szerző a hozzá közel álló azon értékeket igyekezett beválogatni a kötetbe, amelyeket ő maga segített be a magyar nemzeti értékpiramisba. A kilenc ilyen mesében megjelenik többek között a Rózsás és a Látóképi csárda, a Hajdú Táncegyüttes, a gégényi szabolcsi töltött káposzta vagy a Hajdú Gabona lisztje, a tuzséri alma és Kabay Jánosnak, a morfingyártás magyar atyjának a gyógyszervegyészeti életműve. 

Kocsi Erika élete számos kedves – két- és négylábú – szereplőjét mesealakká formázta. A könyvet édesapjának, az ő emlékének ajánlotta, és három mesében is megörökítette, amelyek a magyar cimbalmot, a Hortobágyot és a hortobágyi karikás ostort mutatják be. 

– Hiszem, hogy a gazdag szókinccsel, a jó mesék által kiformált fejlett képalkotással, gazdag fantáziával rendelkező gyermekek jobban, pontosabban, biztonságosabban látják a világot, benne a maguk helyét, lehetőségeit, stabilabban meg tudják fogalmazni magukat és képviselni érdekeiket – tudatta. Épp ezért nyelvileg szándékosan nem tette oldottá a könyvet, amelynek gazdag a szókincsbázisa, a magyar nyelv változatosságát kihasználó a mondatfűzése és benne a mesék terjedelmesebbek. Az író így szeretett volna tudatosan ellene hatni a mai online téráram uralta világból fakadó nyelvi elsilányosodásnak, verbális elbutulásnak. A műveket a 8-10 éveseknek szánja, de az Ujréti Ágnesnek köszönhető bámulatos illusztrációk és a környezetünket, kultúránkat megmutató tartalom miatt reméli, hogy családi elfoglaltsággá válhat a könyv forgatása. A szülő-nagyszülő összegző átolvasásában, újramesélésében a történetek eljuthatnak a kisebbekhez is.

A történész a nemzeti értékeket nem csupán epikába, hanem lírába is ötvözte, s már nyomdában van legfrissebb szerzeménye. A Táncoló rímek – Nemzeti értékek című, 33 nemzeti értéket játékos gyermek-felnőtt versekben bemutató mű a Hajdú Táncegyüttessel való pályázati koprodukcióban, Ujréti Ágnes illusztrációival és dr. Révay Valéria nyelvészpro­fesszor lektorálásában készült.

HaBe