Antik tárgyaink üzenete: szeressük, őrizzük őket!

Immár kereken a négyszázadik Debreceni Régiségvásárt rendezte meg Máté László, az ismert és elismert népművelő, programszervező, műgyűjtő és mecénás az elmúlt vasárnap, a Nagyerdei Stadion melletti piacterületen.

A sok árust, érdeklődőt és ismert személyiséget vonzó esemény (melyre Puskás István alpolgármester is kilátogatott) sikere nemcsak a kiváló időjárásnak és a kellemes erdei környezetnek tudható be, hanem a főszervező személyiségének és a segítői lelkesedésének is. Ezúttal is szinte mindenkihez volt egy-egy jó szavuk, és például az ingyenes ásványvízen kívül jubileumi emblémával díszített, egyedi csokoládéval is kedveskedtek a résztvevőknek.

Máté Lászlóval a mérföldkövet jelentő esemény végéhez közeledve, a futballaréna tövének árnyékában ültünk le egy kis tereferére. Hűsítő vizet kortyolgatva, a vásárrendezéshez vezető út meghatározó állomásaként azt is felidéztük, hogy már fiatalkorában is kedvelte a régiségeket, mindig vonzották a régi, szép házak, bútorok. De kedvelt minden olyasmit, ami üzent a múltból például a faragásával, festésével, vagy volt benne olyan, ami misztikussá tette neki ezeket a hajdani korokat, tárgyakat.

Megfigyelte azt is, hogy bizonyos tárgyak egy-egy korban mások, mint később, és amikor ezeket megkedvelte, akkor még teljesen más világ volt az ízlésben, a történetben, a társadalomban és a pénzben is.

Ennek a rutinjának és elhivatottságának is köszönhető az, hogy a Debreceni Régiségvásárba eleve nem engednek be bármit – jóllehet például az 50 éves retro tárgyak már megférnek az antik relikviák között.

Húsz évig virágkarnevál

Beszélgetőtársunk – a kérdéseinken egy pillanatig se gondolkodva – elmesélte azt is, hogy mielőtt belevágott a régiségvásár-rendezésbe, már jóval korábban ő is gyűjtött. Az első jelentősebb darabjait (főként festményekből és grafikákból) az 1990-es években leginkább a különféle jótékonysági árveréseken szerezte be, mintegy „összekötve a kellemeset a hasznossal” alapon. A festmények és a grafikák mellett mást is gyűjt, s ezt közérthető tömörséggel úgy fogalmazta meg, hogy

mindent gyűjt, ami tetszik neki.

Ha kérdezik tőle, hogy mit vegyenek a vásárban, akkor is azt szokta mondani, hogy olyat vegyenek, ami tetszik, ne pedig azt, ami szép, mivel nem biztos, hogy szép az, ami tetszik, hiszen azt nem lehet ezzel a szóval kifejezni – fejtegette, filozofikus mélységekbe merülve. Úgy véli, hogy lehet egy nagyon érdekes kis gyertyatartó vagy kávéscsésze is ilyen. Máté László konkrétan azokat a tárgyakat, relikviákat, néprajzi tárgyakat, üvegeket, kerámiákat is gyűjti, amiken Kossuth-címer vagy Magyarország történelmi címere található.

Magáról azt is megosztotta a szakember, hogy a közművelődésben 36 évig dolgozott egy helyen, a régi Kölcsey égisze alatt, s abban az időszakban főként a nagyrendezvények lebonyolításában vett részt. Húsz évig volt a virágkarnevál felelős szervezője, és ő szervezte többek között az első tíz debreceni autókiállítást is, valamint az első könyvárveréseket, karácsonyi műtárgyaukciókat, de az ő nevéhez köthetők a Kortárs Art Expok is, és ezek mellett éveken át a tavaszi fesztiválnak, a Debreceni Irodalmi Napoknak is koordinátora volt. Ezek mindig sok munkával jártak, de egyúttal sok sikerélményt is nyújtottak.

Ami drága, az a szép?

Az első önálló régiségvásárját 2000 tavaszán, az azóta lebontott Kölcsey művelődési központ parkolójában rendezte meg, újjáélesztve egy régi debreceni hagyományt.

Utána volt vásár a Füredi úti bevásárlóközpont előtti téren is, majd pedig 18 szép évet töltöttek el a Kishegyesi úti nagyáruház mellett. 2021 nyarán a Nagyerdei Stadion szomszédságában leltek új otthonra. Nehezen kapták meg ezt a területet, de végül a polgármester zöld utat adott a régiségvásárral kapcsolatos új kezdeményezésnek – hallhattuk az ötletgazdától.

Máté László a résztvevők számát illető kérdéseinkre is gyors válasszal tudott szolgálni.

Becslése szerint az első, 2000-es vásár óta nem kevesebb, mint megközelítőleg 40 ezer kereskedő és tízszer annyi, tehát csaknem 400 ezer látogató választotta a vasárnapi időtöltései helyszínének a Debreceni Régiségvásár alkalmait. Régiségvásár egyébként soha egy sem maradt el, csak akkor, ha nagyon esett az eső.

– Húsz év már egy generáció, s akik most fiatalok, azok is kijönnek, hiszen érdeklődnek a múltunk, a történelmünk egy szeglete iránt. Másrészt van az a réteg is, amelyik eljutott arra a szintre, hogy a hobbiját ily módon is ki tudja teljesíteni – fogalmazott Máté László. Arra pedig külön is felhívta a figyelmet, hogy a mértékkel tartott hobbi nagyon fontos az ember életében, mégpedig azért, mert információkat ad, sőt, optimistává és szorgalmassá is tesz.

A kulisszatitkokat, fortélyokat boncolgatva arra is kitértünk, hogy kis pénzért is lehet például kvalitásos, jó festményt venni, ugyanakkor nagy pénzért is vásárolhatunk olyat, ami nem biztos, hogy mindenkinek tetszik. Máté László beavatott ezek mellett abba, hogy mindig vannak igazi kincsek is, legutóbb például egy antik óra is elkelt két és fél millió forintért, de több százezres kardokat és könyvritkaságokat is be lehet szerezni. Az a fontos, hogy érteni kell hozzá, tudni kell már szemmel is kiválasztani azt, ami érdekes.

Ne használják ki a vevőket

Arra a kérdésünkre, hogy mi az, aminek most igazán keletje van a régiségvásárban, így válaszolt:

Ha azt mondanám, hogy mindennek meg semminek, akkor igaztalan lennék, de valahol mégis így van. A szenvedély, mint pozitív hatás, elviszi az embereket a szélsőség felé is, de az anyagiak is határt szabnak. Nagyon fontos azonban az is, hogy amit megvesznek, azt szeressék, őrizzék!

Vajon mi alapján döntsenek vásárláskor, akik kilátogatnak a Debreceni Régiségvásárba? – folytattuk. Erre Máté László rámutatott: – A tárgyak üzennek. Olyan tárgyat ne vegyenek meg, ami nekik rosszat jelent, hanem arra törekedjenek, hogy jó élményt nyújtson. Az árakat nehéz összehasonlítani, hiszen olykor ugyanaz a termék az egyes helyeken nagyon eltérő árakon is kapható. Mindig a beszerzés a fontos, az, hogy a kereskedő mennyiért tudta megvenni.

– Én nagyon erkölcsös vagyok ebből a szempontból, és nem szeretem, ha visszaélnek az emberek tudatlanságával vagy hozzá nem értésével – szögezte le a vásárrendező. – Azokra gondolok, akik megveszik nagyon olcsón a tárgyakat, aztán pedig nem például kétszeres, hanem sokszoros áron adják tovább. Ez etikátlan magatartás, amelyet nehéz kiszűrni, de vannak ismerőseim, akik hozzám hasonlóan is ezt vallják, és így nekik is köszönhetően ebben a szellemben működhet a piac.

A régiségvásárok következő, lehetséges folytatásaként a szakember azt is vázolta, hogy többek között tematikus dolgokban gondolkodnak. Ez azt jelenti, hogy például alkalmanként három-négy standon csak fegyverek lesznek, a következőn katonai relikviák, míg egy újabb rendezvényen néprajzi tárgyak lehetnének. Csak arra kell törekedni, hogy minőségi legyen a kínálat és a rendezés is.

S mi a hitvallása Máté Lászlónak? Ebbe is beavatott, s ilyen egyszerű:

az optimista hit elvezet a sikerig.

Neki az optimista hite megvan, ez elvezette a sikerig, és arra törekszik, hogy ez maradjon meg benne, ahogyan másokban is. Hiszen a pesszimista ember nem tud sikert elérni se egy ilyen rendezvénnyel, se általában az életben. Az optimizmus azonban erőt ad, hitet ad, és a lelket melengeti!

Vass Attila