2022.07.22. 17:09
Igazi remekművel nyit a Debreceni Ünnepi Játékok - belestünk a próbára
A varázsfuvola sajtónyilvános próbája
Forrás: Molnár Péter
Az örökké jelen lévő sárkánykígyót egyelőre képzelni kell a színpad közepére, de amint az Éj Királynőjét alakító Rőser Orsolya Hajnalka énekelni kezdett, megszületett a színház a Csokonai Fórumban pénteken délelőtt A varázsfuvola című opera próbáján.
Mozart művét július 31-én mutatják be a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon, ezzel megnyitva a Debreceni Ünnepi Játékokat.
A rendező, Gemza Péter elmondta, azért választották ezt nyitóelőadásnak, mert sokrétűségében bárki találhat kapcsolódási pontot. – Izgalmas, hogy egyszerre szól nagyon komoly dolgokról és tele van vidámsággal, humorral. Van egy súlypontja, ami az emberi lét legmélyéig lenyúl, a másik oldalon pedig ott van a Papageno és Papagena képviselte könnyedség. A kontrasztja épp olyan, mint az élet: amikor halálosan komolyan veszünk valamit, jön valaki, aki azt mondja, „ugyan már”, és elsüt egy felszabadító viccet – fogalmazott.
Az említett sárkánykígyó szimbólumáról is szólt: a tervek szerint végig a színen maradó díszletelem jelképezi az egész opera azon energiáját, amellyel fölülemelkedünk a rossz erőkön, mint ahogyan Sárkányölő Szent György teszi a középkor kezdetéig az ábrázolásokon, azaz nem öli meg, csak a kardját felette tartva uralkodik azon. Ennek a díszletsárkánynak az elemei adják majd a három kaput is, amelyen ki-be járnak a szereplők.
A gondolatot modernizálja
A díszlet elkészültét nagyon várják az alkotók, jelentős előrelépés lesz azzal dolgozni. A próbafolyamat aktuális állását úgy fogalmazta meg a teátrumigazgató, hogy
a puzzledarabok készen vannak, össze is illenek, már csak az éleket csiszolják le itt-ott, hogy egységes képpé simuljon össze az, amit eddig csináltak.
A rendező ezúttal is kiáll többször hangoztatott elve mellett, miszerint A varázsfuvolához hasonló remekművekhez nem érdemes újító szándékkal közelíteni. – Azt próbálom megmutatni, amilyen képi világgal, környezettel és nagyon pontos dramaturgiával eredetileg megírták az operát. Hiszek benne, hogy ahogyan a régebbi korhoz illő képi világú filmek sem tűntek el, úgy a színdarabokban is helye van a korhű öltözetnek, díszletnek. A darab modernitása nem abban van, hogy a szereplők farmerben vannak. Az értelmezéseket, a gondolatot igyekszem úgy kibontani, hogy mai legyen, s megerősíteni színpadképpel – nyilatkozta.
Összművészeti fesztivál
Az opera három szervezet – a Csokonai Színház, a Kodály Filharmónia Debrecen és a Coopera – munkájának köszönhetően szólalhat meg a nagyerdei fák alatt. Utóbbi egyik ügyvezető igazgatója, Bocskor-Salló Lóránt a sajtónyilvános próba alkalmával kifejtette, a producer, Vadász Dániel öt éve igyekszik elérni, hogy ne csak a fővárosi, hanem a vidéki nagyvárosok lakói is hozzáférhessenek az elit komolyzenei kultúrához. Ebből az ideából született meg a Debreceni Ünnepi Játékok is, amelyet idén második alkalommal rendeznek meg. A programsor A varázsfuvolával kezdődik július 31-én, és a Klasszikusok Éjszakájával zárul augusztus 15-én. A kettő között pedig az operán, a színházon és a zenén túl zenés irodalmi és dokumentumfilmestekkel, valamint gyermekelőadással is várják a nézőket a Kossuth térre, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadra és a Csokonai Irodalmi Laborba.
HaBe
Harcos amazon és aggódó anya az Éj királynőjeA varázsfuvola Éj Királynőjének szerepét Rőser Orsolya Hajnalka, a Magyar Állami Operaház Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett magánénekese játssza. Korábban úgy nyilatkozott a színháznak: ez minden koloratúra-szoprán számára a szerepkör csúcsát jelenti. A figurában nem kizárólag a komoly technikai nehézségeket támasztó szólamot kell megszólaltatni, hanem megformálni a szélsőséges, szinte önkontroll nélküli, érzelmi kitörésektől sem mentes uralkodónőt, a harcos, gyilkolni is kész amazont, de közben a lányáért őszintén aggódó anyát – fogalmazott. A művészt négy éve a Bohéméletben is láthatta a debreceni közönség. A Sarastro karakterét alakító Jekl László többször énekelt már a cívisváros színpadain: egyebek mellett a Ruszalkában, a Bánk bánban, A sevillai borbélyban és a Manon Lescaut-ban. A varázsfuvolában a humánumgondolat ragadta meg, az a kérdés, hogy miben rejlik a boldogság titka. Sarastroként azt szeretné elénk tárni, hogy a jóság és a spirituális működés visszahat ránk – tudatta a teátrum. |