A Csokonai Fórum nyitóünnepségére is próbálnak a debreceni színészek

A Tesla - Végtelen energia, a Teljesen idegenek, A Pál utcai fiúk, a Hotel Menthol és a Játék a kastélyban óriási sikere után a Zenthe Ferenc Színház Nem élhetek muzsikaszó nélkül című zenés vígjátékéval zárja a nyári előadások idei sorozatát a Nagyerdei Szabadtéri Játékok. Mint az a Csokonai Színház közleményében olvasható: Móricz dzsentrivilágának nem vívódó és elbukó figurája Balázs, a nyíri birtokos. Pontosan tudja, hogy mulat egy magyar úr! Balázs szereti a vidámságot, a cigányzenét, no meg azt, ha portáján három napig tart a vigasság. Felesége, Pólika már kicsit más, számára sáskajárás minden mulatság. S ha egy karakán, makacs menyecske megorrol az urára, akkor biz’ elszalad és egy fél falu kell a kibékítésére.

Könnyed, léha világ könnyed komédiája, amiben semmi sem visszafordíthatatlan, semmi sem végzetes. Tükröt tart egy letűnt kor, a boldog jólét vidám, ám könnyelmű kora elé. A darabot augusztus 23-án 20 órától láthatja a közönség Mikó István rendezésében.

A Csokonai Színház próbák sorozatával készül a következő évadra is. Szabó Magda utolsó regénye, a Für Elise színpadi adaptációját játssza a társulat a Csokonai Fórum nyitóünnepségén, majd folyamatosan a 2022/23-as évadban. Bár a Für Elise a gyerek- és ifjúkori megpróbáltatások története, csakúgy, mint a többi Szabó Magda-regény, tele van életszeretettel, életörömmel és játékossággal − mondta Ráckevei Anna, aki először mutatkozik be rendezőként. 

A rendezéssel az a vágyam, hogy azt az életszeretetet, örömöt, humort, ami Szabó Magdából sugárzott, amit mindennek ellenére és mindenek fölött hirdet az életműve, sikerüljön fölcsillantani

 − árulta el a darab kapcsán. „Igyekeztem arra is figyelemmel lenni, milyen Szabó Magda-képet vár Debrecen. Sem idealizálni nem akartam az író alakját, sem sokkolni nem akartam a közönséget - holott a történetben ez a lehetőség is benne van. De nem hiszem, hogy a színháznak sokkolnia kellene. A színház dolga, hogy vonzzon - abba ugyan belefér a sokkolás, de a mértékét illetően érezni kell az adott közönség ízlését.” Ráckevei Anna arról is beszélt, milyen komoly feladat előtt álltak Adorján Beáta dramaturggal, hogy az epikus műben megtalálják a drámai fókuszt, hogy a Für Eliséből megszülethessen a színpadi produkció.

Az írásaiban gyakran megjelenő édesanya alakját és a századfordulós cívisváros világát felidéző családregény, a Régimódi történet, illetve a gyerekkori mozaikokból összeálló Ókút után a Für Elisével, a kétrészesre tervezett önéletrajzi regény első részével, Szabó Magda kimeríthetetlen témavilágához, a gyerekkorhoz nyúl vissza. A korábbi hasonló művekhez képest lényeges különbség a szülők által örökbe fogadott, Zentáról menekült trianoni árva, Cili feltűnése. Az ő alakja és története ad új távlatokat például az Ókútból ismert rendhagyó családi élet és a két világháború közötti debreceni világ ábrázolásának. A Szabó Magda 85. születésnapja alkalmából megjelent kötet az életmű egyik legnépszerűbb darabjává vált.

A fiatal Szabó Magdát Hajdu Imelda, az idősebbet Varga Klári kelti életre. Cili szerepében Mészáros Ibolyát, Magda édesanyjáéban Majzik Editet, édesapjáéban Bakota Árpádot látja majd a közönség. Textort Pálóczi Bence játssza.

A produkció díszlet-és jelmeztervezője Kupás Anna, zeneszerzője Dargó Gergely, koreográfusa Katona Gábor.

A színház szeptember elején mutatja be a híres román drámaíró, Mihail Sebastian romantikus komédiáját, a Névtelen csillagot a teátrum művészeti vezetője, Ilja Bocsarnikovsz rendezésében. Egy kis városkában hihetetlen dolog történik: a vasútállomáson megáll egy vonat, ami korábban ezen a helyen sohasem állt meg. Ez a jelentéktelennek tűnő esemény megváltoztatja az egész város és a város legnagyobb álmodozója életét is. A darab egyik főhőse a szórakozott zenetanár, a másik pedig a kisvárosba hirtelen érkező nagyvilági dáma.

A Névtelen csillag hősei nem csehovi figurák, nem akarnak kitörni a vidéki városból, inkább arról álmodoznak, hogy megváltoztatják a várost. Ilja Bocsarnikovsz szerint épp attól izgalmas ez a vígjáték, mert a rengeteg komikus pillanatot mély tartalom szövi át.

A darab főbb szerepeiben Csata Zsoltot, Hajdu Imeldát és Mercs Jánost láthatja a közönség. A produkció bemutatója szeptember 9-én lesz a Csokonai Fórum Latinovits Termében.

A társulat az évad elején bemutatja az eddig csak a tankerület hatodikosai által filmfelvételről ismert Toldit, az Arany János klasszikusából készített koncertszínházi produkciót. A rendező, Valcz Péter, aki először dolgozott a Csokonai művészeivel, bátran nyúlt a szöveghez: „Nem tehetünk úgy, mintha a Toldi minden szavát, költői képét értenénk. Pedig Arany célja ez volt. És én ehhez a célhoz szerettem volna visszasegíteni a művet zenével, mozgással és a helyenkénti átírással.” 

A produkció szereplőit (Varga Klári, Lehőcz Zsuzsa, Kránicz Richárd, Takács Dániel és Pálóczi Bence) nemcsak ének-, hanem hangszeres tudásuk alapján válogatták ki az alkotók.

A Darvas Benedek-Ádám Rita zeneszerzőpáros és a Valcz Péter amolyan ősszínházban gondoltak a zenei anyaggal kapcsolatban: „Önfeledt kísérletezésnek nevezném” − mondja a rendező. „A kiindulás a tábortűz volt. Ül valaki egy gitárral a tűz mellett, és mesél. Csak nálunk öt színész van és számtalan hangszer, de azon kívül semmi díszlet, semmi jelmez. Csak fantázia és játék. A zene olyan természetességgel kapcsolódik a történethez, akár egy hangsúly vagy testtartás. Sokféleképpen és sokféle stílusban. A tartalomhoz illesztjük a stílust: a bikás rész kőkemény metál, a farkas rock, a falusi készülődés naiv kánon ‑ és ezzel összhangban változik a játékstílus is. A műfaj itt nem szab korlátokat. Ezért meséli el ebben az előadásban Toldi történetét egy együttes, az Ilosvai Band.”