Magasságok és mélységek: a halál sem tabu

Bár előtte már többen is megkeresték, végül Csoma Sándor ötlete kapott lehetőséget Sterczer Hildától, hogy filmet készítsen férjétől, az egykori hegymászóról – de rendhagyó megközelítéssel. A rendező a veszteség feldolgozását és a gyász folyamatát mutatja be Hilda szempontjából, ugyanakkor teret kap gyermeke, Gerda gyászfeldolgozása is, így kettejük érzésein keresztül láthatjuk a halálhír utáni időszakot. Csoma Sándor előszeretettel nyúl tabuként kezelt témákhoz, számára a halál is ilyen, miközben mindenkinek ott van az életében valamilyen formában. Szerencsére egyre több alkotás jelenik meg ebben a témában, de még mindig keveset tudunk arról, hogy hogyan kezeljük. Sterczer Hilda gondolatébresztő hasonlattal világította meg a film célját a beszélgetés elején: 

Csoma Sándor A Hópárduc felesége című könyv elolvasása után kezdett a film forgatókönyvével foglalkozni, a találkozás Sterczer Hildával pedig váratlan, de kihagyhatatlan lehetőség volt. Egy élelmiszerboltban látta meg, ahol oda is ment hozzá, és sikerült telefonszámot cserélniük. Hilda számára más szempontból volt szürreális élmény a találkozás, hiszen sokan sokféle – de számára elvetendő – ötlettel keresték már meg. Ez esetben viszont Sándor addigi két kisfilmje, amelyek hasonlóan komoly témát dolgoztak fel, meggyőzte őt, és a továbbiakban is szimpatikus volt számára a közös munka során tapasztalt hozzáállása és alázata. Végül a Hildával készített mélyinterjúk után állt össze a forgatókönyv, valamint segítségére volt Hilda egykori pszichológusa, aki a terápiás foglalkozások alapján fel tudta idézni ezt a 2013-as időszakot.

Mint kiderült, Trill Zsoltot más rendező is kinézte már magának Erőss Zsolt szerepére, Csoma Sándor is első pillanattól fogva rá gondolt. A színésznek olyannyira sikerült a szerepbe helyezkednie, hogy még a hegymászó hanghordozását is kísértetiesen reprodukálta. A kolozsvári Pál Emőke kiválasztása Hilda szerepére kulcsfontosságú volt, hiszen végig ő van a középpontban, a közeli kamerafelvételeken olyan érzéseket és belső viharokat kell megmutatnia szavak nélkül, amelyekre nem minden színész képes. Csoma Sándor filmjeihez szívesen választ kevéssé ismert arcokat – Pál Emőke jó döntés volt. Viszont Nagy Enikő beválogatása Gerda szerepére a véletlennek köszönhető, ugyanis fotó alapján nem illett a karakterhez, a castingra csak a többiek mellé, a létszám kikerekítése végett hívták be. A válogatási fordulókon mégis ő szerepelt a legjobban, erős fantáziája révén látható átéléssel beszélt az érzéseiről, ami nagyon lényeges az érzelmek közvetítése miatt a filmvásznon.

Alapjában véve lineáris vonalon halad a film 2013 májusától, azaz Erőss Zsolt utolsó expedíciójának elindulásától. A múltba visszatekintések révén kapcsolódhatunk, de így is összeáll a kép Zsolt és Hilda párkapcsolatáról, a család életéről, a meghatározó eseményekről és Zsolt nyugodt, ugyanakkor humoros személyiségéről. Az igaz történet vonalvezetésébe fikciós elemek is kerültek, viszont a lovaggá ütés groteszk jelenete hasonlóan zavarba ejtő volt a valóságban is – tudtuk meg Sterczer Hildától. Rendezői intenció, hogy a film a gyászolóból feltörő olyan érzéseket is megmutat, amelyek a külvilág számára esetleg érthetetlennek tűnnek és kritikát váltanak ki, miközben abban a helyzetben azok is elfogadhatóak.

A film nagyon alacsony költségvetésű, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának egyik győztese. Egy átlagos magyar alkotás költségvetésének ötödéből készült: a stáb sokkal kevesebbért dolgozott, mint a

megszokott; sikerült egyes helyszíneket ingyen megkapniuk; valamint nagy segítség volt, hogy Sterczer Hilda saját eszközeit, hegymászós ruháit és felszereléseit is a rendelkezésükre bocsátotta.

Krajnik Ildikó