2023.08.19. 07:00
Harminc éve látható a Déri Múzeumban a Golgota
Hosszú út vezetett odáig, hogy az egyetemes képzőművészet-történet kiemelkedő alakjának alkotása Debrecenbe kerüljön.
Fodor Éva a Golgota előtt a Déri Múzeum Munkácsy Termében
Forrás: Kiss Annamarie
Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája a magyar művészettörténet egyik legismertebb, s legkiemelkedőbb darabja. A három monumentális alkotás immár évtizedek óta (kisebb-nagyobb megszakításokkal) a debreceni Déri Múzeum állandó kiállításának része, a cívisváros egyik meghatározó turisztikai attrakciója, értéke. Idén pedig harminc éve annak, hogy először állították ki Debrecenben a trilógia második, s egyben legnagyobb darabját, a Golgotát.
Munkácsy Mihály, aki asztalosinasként kezdte életét, végül festőfejedelemmé vált Párizsban, a művészetek fővárosában. Olyan ismert alkotások fűződnek a nevéhez, mint az Ásító inas, a Siralomház vagy a Honfoglalás című kompozíció. A Krisztus-trilógia darabjai különleges történelmi tablók, amelyek művészettörténeti jelentősége Kállai Ernő művészeti író/kritikus szerint abban áll, hogy Munkácsy a modern, vallásos téma feldolgozásának nehéz feladatát úgy oldotta meg, hogy a realista festészet eszközeivel tudott áhítatot teremteni
– fogalmazott Fodor Éva Irén. A harmincéves évforduló alkalmából a Déri Múzeum művészettörténészét kértük meg, idézze fel, s mutassa be az ismert festmények történetét, köztük a Golgota Debrecenbe vezető útját.
Nem trilógiának tervezte a festményeket
Munkácsy 1879 és 1880 között kezdett hozzá a Krisztus Pilátus előtt című festmény témájának kidolgozásához, kompozíciójának elkészítéséhez Charles Sedelmeyer műkereskedő megrendelésére. Az alkotási folyamat első lépéseként az elképzelt kompozíció szereplőinek megformálásához élő modelleket kért fel. Jellemzően ceruzával, vagy ritkább esetben olajtechnikával készültek el vázlatai.
A teljes művel 1881 kora tavaszán készült el. Jelenleg 35 olajtanulmányt ismerünk hozzá kapcsolódóan, de bármikor előfordulhat, hogy egy aukción előkerül egy újabb vázlat
– ismertette a szakember. Az alkotást a párizsi bemutató után Budapestre is elhozták. A jelenlegi Képzőművészeti Akadémián, a régi Műcsarnok épületében állították ki akkor. A mű óriási sikert aratott. Ennek hatása és a festőtársak ösztönzése motiválta az alkotót, hogy folytassa a téma feldolgozását.
– Munkácsy még az 1882-es budapesti tartózkodása alatt hozzáfogott a Golgota bizonyos részleteinek megfestéséhez. Még ebben az évben megszületik többek között a farizeus, a fellépő alak, az első bűnbánatot gyakorló figura, a fehér lovas és az ács alakja. A következő években kezd hozzá a tömegjelenethez, majd az év második felében a Kálvária-jelenethez – részletezte a trilógia második darabjának keletkezéstörténetét Fodor Éva Irén. Hozzátette: ha végigkövetjük a készítési sorrendet, megállapítható, hogy
Munkácsyt sokkal jobban érdekelte a viszonylag statikus Kálvária-jelenetre reagáló tömeg egyes alakjainak megörökítése. Szinte valamennyi szereplő önálló karakterrel, kiváló jellemábrázolással bír, amelyek méltó bizonyítékai Munkácsy tehetségének. Ilyen magas szintű karakterábrázolásra csak a legkiválóbb alkotók voltak képesek.
Körülbelül 45-50 emberi alak található a Golgotán. A művel a festő 1884-ben készült el.
– Munkácsy 1888-ban felbontotta szerződését Charles Sedelmeyerrel. Folyamatosan romló egészségi állapota nem tette lehetővé a kereskedő által megrendelt művek megfestését. Bár születtek még nagy méretű képek, például az Andrássyak megrendelésére megfesti a Sirató asszonyok a keresztfánál című monumentális alkotást 1893-ban, de ezután már nem foglalkozott bibliai témával, Nem szeretett volna a Honfoglalás után újabb hatalmas méretű alkotást készíteni, azonban Kádár Gábor magyar grafikus és nyomdász megrendelésére mégis elkészült az Ecce Homo. Bár európai és amerikai bemutatók során az érdeklődés nem volt akkora, mint a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota iránt, de Magyarországon továbbra is nagy elismerés mellett mutatták be. A Millenniumi kiállítás egyik fő attrakciója volt – mondta a művészettörténész. Ez volt Munkácsy Mihály utolsó alkotása.
Fotó: Kiss Annamarie / Forrás: Déri Múzeum archívuma
Déri Frigyes nélkül ma nem biztos, hogy itt lenne a Krisztus-trilógia
A debreceni Déri Múzeumba elsőként az Ecce Homo került, melyet Déri Frigyes vásárolt meg 1917-ben. Művelődéstörténeti hagyatékát a magyar államnak ajánlotta fel, mely azt később Debrecennek adta át, így került Munkácsy utolsó műve a cívisvárosba.
S hogy mennyire fontos volt Dérinek ez az alkotás? Kérésére külön díszesen formált termet alakítottak ki méltó bemutatására a múzeum palotájának megálmodói, Györgyi Dénes és Münnich Aladár. Céljuk volt a korábbi bemutatóterekhez hasonló megvilágításban kiállítani a művet, mint tették azt Párizsban
– emelte ki a művészettörténész.
– Ha az Ecce Homo nem lett volna itt, akkor nem biztos, hogy lett volna olyan művészettörténész Magyarországon, aki elkezdte volna kutatni a további két mű fellelhetőségét. Erre vállalkozott Sz. Kürti Katalin, amikor az Ecce Homo keletkezéstörténetét, sajtóhíranyagát összegyűjtötte, és természetesen nagy érdeklődéssel fordult a másik két festmény születésének és utóéletének feldolgozása irányába is – mondta Fodor Éva Irén. A trilógia első darabját, a Krisztus Pilátus előtt-et Charles Sedelmeyertől 1886-ban, a Golgotát 1887-ben John Wanamaker vásárolta meg, majd leszármazottjai a Sotheby's aukciósháznak adták át értékesítésre. Innen a művek útjai különváltak, a Krisztus Pilátus előtt tulajdonosa egy ideig ismeretlen volt, míg a Golgotát egy New Yorkban élő, magyar származású galériatulajdonos vette meg.
Julian Beck 1988-ban vásárolta meg a Golgotát, s felajánlotta az államnak, hogy Magyarországon állíthassa ki a festményt. Az alkotás 1991-ben nagyon rossz állapotban volt, így megkezdték restaurálását.
Először 1993-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatta a közönség restaurált állapotában
– idézte fel a Déri Múzeum munkatársa.
Fotó: Kiss Annamarie / Forrás: Déri Múzeum archívuma
A helyreállítási munkálatokat Debrecen városa anyagilag támogatta, s többek között 1993. augusztus 3-án ezért is hozták át a cívisvárosba. A Krisztus-trilógia együtt pedig majd csak 1995. augusztus 25-től volt látható.
Maga a festő sem látta így együtt a három alkotását. Ezért is annyira különleges, hogy a debreceni Déri Múzeumnak volt első alkalommal lehetősége, hogy így együtt, a három művet a közönség elé tárja
– tette hozzá Fodor Éva.
Az épület kupolájának ablakán vitték be a Golgotát
Nem ígérkezett egyszerű feladatnak a monumentális, 460x712 cm-es mű Debrecenbe szállítása és elhelyezése a kiállítóteremben. Mint azt Fodor Éva Iréntől megtudtuk, az alkotást egy ládában hozták, amelyben a festmény egy 90 cm átmérőjű hengerre volt rögzítve. A sérülésmentes szállítás sikere Munkácsynak is köszönhető, aki jó minőségű vászonra, jó minőségű festékkel alkotta meg a trilógia minden darabját.
Az egyértelmű volt, hogy a lépcsőn nem tudják fölvinni, ezért a kupola középső ablakán emelték be, daru segítségével. Ehhez egy külön szerkezetet építettek és komoly számításokat is végeztek, hogy a daru ne boruljon fel a ládával
– idézte fel Fodor Éva. A pontos előkészületekre valóban szükség volt, ugyanis korábban, a budapesti kiállítás alkalmával az üres ládával az egyik daru felborult.
Fotó: Kiss Annamarie / Forrás: Déri Múzeum archívuma
Az ablak túloldalán egy lépcsős rendszeren csúsztatták le a ládát. A festményt Szentkirályi Miklós, Menráth Péter és Béres Erzsébet restaurálták, közreműködésükkel érkezett debreceni helyére a Golgota, amelyet Sz. Kürti Katalin, a Déri Múzeum akkori igazgató-helyettese vett át. A kupolából a Munkácsy terembe már a ládából kiemelve vitték át a vásznat. Itt egy savmentes papírral és légpárnás fóliával fedett dobogóra helyezték, ahol feszítőkeretre került az alkotás, majd később a díszkerettel együtt helyezték el most is látható helyére.
Munkácsy Mihály Golgota című festményét óriási érdeklődés kísérte 1993. augusztus 19-i bemutatóján. A Hajdú-Bihari Napló másnapi számának beszámolója szerint hatalmas tömeg előtt vette át a Déri Múzeumban Gazda László igazgató Rózsa György művészettörténésztől, a Nemzeti Múzeum képviselőjétől a képet, amelyet Julian Beck 2000-ig magyarországi letétbe helyezett. Az ünnepségen Szekeres Antal, a megyei közgyűlés elnöke és Sz. Kürti Katalin is köszöntötte a megjelenteket.
