2024.04.14. 15:58
Debrecen neve 175 évvel ezelőtt összeforrott a nemzet szabadságharcával
Megtelt a Debreceni Református Nagytemplom, majd a Kossuth tér is vasárnap a Függetlenségi Nyilatkozat 175. évfordulója tiszteletére.
A Kossuth téren koszorúztak
Forrás: Debreceni Városháza
Az istentiszteleten igét hirdetett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, közreműködött Papp István, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen színművésze – olvasható a városháza közleményében.
A Kossuth-szobornál Papp László polgármester mondott ünnepi beszédet a jeles nap alkalmából. A városvezető úgy fogalmazott: Debrecen neve 175 évvel ezelőtt elválaszthatatlanul egybefonódott, a legszorosabban összeforrott a nemzet szabadságharcával, a nemzet függetlenségének ügyével.
Itt, ebben a városban, Debrecenben tette meg a nemzet a legfontosabb lépést a függetlenség, a teljes szuverenitás felé.
– Ezzel a bátor cselekedettel, a magyarság példát és utat mutatott az európai nemzeteknek, miszerint Európa legnagyobb uralkodói és azok hadserege sem állhat útjába egy szabadságszerető nemzetnek, ha hit, hazaszeretet és összefogás adja az erőt számára. Debrecen nevét akkor, 1849. április 14. után - ha addig nem lett volna ismerős, a reformációnak vagy Bocskainak köszönhetően - mindenki megismerte Bécsben, a császári birodalom központjában – mondta a polgármester.
Kiemelte, a függetlenségi nyilatkozat nagytemplomi elfogadtatásában a debreceni polgárok jelenléte és kiállása Kossuth mellett, kulcsfontosságú volt. Debrecen polgárainak szabadságszeretete adott erőt a magyar függetlenség kinyilvánításának győzelemre viteléhez.
– Debrecen valóban méltónak bizonyult arra, hogy fővárosként és őrvárosként betöltse a reá bízatott felelősségteljes, de dicsőséges küldetést – azt követően, hogy a Habsburg császár seregei elfoglalták Budát és Pestet. Mi debreceniek különösen büszkén mondhatjuk, hogy Kossuth és kortársai örökösei vagyunk, hiszen Debrecen népe erőt adott a legfontosabb pillanatban függetlenségünk deklarálásához. De éppen ezért felelősségünk és dolgunk is van. Függetlenségünk féltett kincsünk, amelyről semmilyen körülmények között sem mondhatunk le, azt ma is védeni és óvni kell. És ebben Debrecennek, mint az ország egyik legfontosabb városának ma is ki kell vennie a részét – húzta alá. Hozzátette: Debrecen, mint ahogy 175 éve, úgy ma is a nemzet meghatározó és jövőt formáló városa, nélkülünk hazánk szabadságáról, jövőjéről, fejlődéséről beszélni nem lehet.
A Függetlenségi Nyilatkozat 175. évfordulója tiszteletére a Csokonai Teátrum színpadán vasárnap este LélekTánc a szabadságért címmel a Debreceni Hajdú Táncegyüttes táncszínházi ősbemutatóját láthatja a közönség.
Április 15-én, 17:30 órától a Német Kulturális Fórum szervezésében, a Fahidi Éva -Párbeszédprogram keretében a Létezés eufóriája című filmet láthatják az érdeklődők a Batthyány u. 24. szám alatt. A vetítést pedig beszélgetés követi a film rendezőivel Andrássi Andorral és Szabó Rékával, valamint Iványi Zsuzsanna fordítóval.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából április 16-án, a Pásti Utcai Orthodox Zsinagógában 16 órától közös megemlékezést tartanak. Az eseményen beszédet mond: Papp László polgármester, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, Christian Somogyi, Stadtallendorf polgármestere, Szabó György, a MAZSÖK elnöke, Dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke és Smuel Faigen debreceni főrabbi.