Olyan mint a golf, csak szerintük jobb

Aki gyakran sétál vagy fut a Nagyerdei Stadion környékén, már biztos találkozott azzal a javarészt fiatalokból álló csoporttal, akik a parkban dobálják lelkesen a frizbiket. Ők nem a kutyájukkal játszanak e módon, hanem a Debreceni Frizbi Egyesület disc golf szakosztályának tagjai, és kedvenc sportáguknak hódolnak. A társaság tagjai általában vasárnap délelőtt edzenek, a Hajdú-bihari Napló is egy ilyen alkalomkor látogatott ki a gyakorlásra.

Tóth Péter szakosztályvezető már a megbeszélt időpont előtt megérkezik a találkozási pontként szolgáló Ködszínházhoz. Ahogy beszélgetünk, szép lassan befutnak a többiek is, én pedig a melegítés alatt Péter faggatom.

„A disc golf egy frizbivel játszott egyéni sportág, melynek szabályai hasonlatosak az igazi golféhoz. Annyi a különbség, hogy itt nem egy lyukba kell egy labdát beütni egy ütővel, hanem frizbiket próbálunk bedobálni a külön erre a célra kialakított kosarakba. Itt is azon van hangsúly, hogy ez mennyi kísérletből sikerül”

– ismertette Péter.

A szakosztályvezető elmondta, hazánkban az első telepített pályát már több mint tíz éve telepítették Budapesten, de fővárosban ennél jóval régebb óta űzik ezt a sportágat. Debrecenben 2020-ban honosodott meg igazából a disc golf, bár az egyesületnek már korábban is voltak olyan játékosai, akik Budapesten gyakoroltak, illetve ottani versenyeken indultak szép eredményekkel.

– Ahogy említettem, mi tavaly kezdtünk el szervezetten foglalkozni a sportággal, kosarakat vásároltunk, edzéseket tartunk, versenyeket szerveztünk – válaszolja a kérdésre Péter. – Az a mobil kosár – ezek előnye, hogy oda visszük ahova akarjuk, letesszük, és máris lehet rá dobálni – amelyet most használunk 79 euróba került, ami egy egyesületnek azért nem eget rengető összeg. Vannak betonkockákba, vagy betonalapba beépíthető telepített kosarak, amelyek sokkal stabilabbak, erősebbek, jobban dobható kosarak, egy ilyen ára 200 eurótól kezdődik – mondja, miközben fél szemmel már a gyakorló társakat nézzük, akik különböző távolságokra és célokra dobják a korongokat.

Mint kiderül, a korongok már költségigényesebbek, mert többfajta kell belőlük. A célpont távolságának függvényében háromféle korongot különböztetnek meg: az úgynevezett putter korongokat kifejezetten a kosárra történő rádobásra használják 20 méteren belülről. Ezek stabilak, egyenesen mennek, de nem tudnak nagy távolságra röpülni, így rövid, precíziós dobásokra használják őket. A midrange korongok, tipikusan a 20-100 méteres dobásokhoz jók. Ezek a korongok picit lassabbak, mint a driverek, nagyobb a légellenállásuk és jobban irányíthatóak. A driver korongokat 50 méter (kezdőknél), illetve 90 méter feletti dobásokhoz használják. Közös jellemzőjük, hogy elsőre viszonylag nehéz eldobni őket, azonban ha az ember megtanulja a technikát, akkor nagyon jól irányíthatóak. Ezeken a felosztáson túl azonban az egyes típusokon belül is találkozhatunk különböző korongokkal. Itt a különbséget az aerodinamikai tulajdonságaik adják, amelynek következtében például egy korong inkább hajlamos jobbra, vagy balra repülni, így azokat különböző játékszituációkban lehet használni. Ez persze lényegesen leegyszerűsített megkülönböztetése a korongok sokféleségének:

a legjobban akkor jár a játékos, ha saját maga tapasztalja a különbségeket.

Miközben a többiek a fotós kollégánk kéréseinek köszönhetően eldobálják a teljes korongkészletet (hogy aztán indulhassanak összeszedni) arra kérdésre, hogy lemérték-e már, hogy ők mekkora távolságra tudják eldobni a korongot, Péter úgy felel, egy drivert nagyjából 100-120 méterre, de a profik 150-250 méterre is. – Amikor versenyre rakunk össze egy pályát, akkor minden egyes kosárnak megvan az úgymond célszáma (par), hogy hány dobásból gondolják úgy a szervezők, hogy teljesíteni lehet. A klasszikus golfhoz hasonlóan itt is megmaradtak az angol kifejezések, amikor eggyel kevesebből dobja be valaki, az a birdie; a boggie pedig az, amikor a parnál eggyel több dobásból jön össze a siker. A pályák nehézsége változó könnyűtől az egészen nehézig, utóbbinál szinte csak a legjobb játékosok tudnak mínuszba menni, vagyis az előírtnál kevesebb dobásból bejuttatni a korongot a kosárba – magyarázza, majd lelkünkre köti, hogy számoljunk be a legújabb kezdeményezésükről. – A legutóbbi versenyen minden egyes kosárhoz letettünk egy kis szemétszedő kosarat, melybe összegyűjtöttük a megmérettetés alatt talált szemetet, legalább ennyivel próbálva hozzájárulni a természet megóvásához.

„A disc golfot bárki űzheti, akinek megtetszett, nyugodtan vegye fel velünk a kapcsolatot, jöjjön edzésre, versenyre, próbálja ki, mindenkit szívesen látunk”

– mondta el Tóth Péter.

MSZ

Az egyesület versenyzőinek jelentősebb 2020-as eredményei

Országos versenyeken:

Arbopen 2020 Szarvas

Budapest Disc Golf Open 2020

Saját rendezésű nemzetközi versenyen:

IV. Debreceni Disc Golf Open 2020

Mi a disc golf?

A disc golf a frizbikkel, vagy hivatalosabb nevén repülőkorongokkal űzhető sportágak egyik fajtája. A játék sok szempontból hasonlít a hagyományos, ütőkkel és labdával játszott golfhoz: a lényeg, hogy a résztvevők minél kevesebb dobással eltaláljanak egy célpontot. A dobásokat egy meghatározott kezdőponttól (tee) kezdik el, és mindig pontosan onnan folytatják, ahol a frizbi megállt, egészen addig, ameddig el nem találják a speciális célpontot, egy láncos kosarat (basket) – de célként gyakorlatilag bármilyen tereptárgyat ki lehet jelölni. A játékot az nyeri, akinek a legkevesebb dobásra volt szüksége ahhoz, hogy a célt eltalálja. A disc golfot előre telepített pályákon, vagy ezek hiányában bármilyen nagyobb parkban, réten, erdőben űzik. A területen elhelyezkedő fák, villanyoszlopok, bokrok, egyéb tereptárgyak pedig csak izgalmasabbá teszik a játékot – olvasható a disc-golf.hu oldalon.