Megyeri Balázs: A pizzasütés a hobbim, a debreceni életet pedig nagyon szeretem

Lassan két esztendeje már, hogy a DVSC leigazolta az Olimpiakosz egykori kapusát. Megyeri Balázs azóta gyakorlatilag kirobbanthatatlan a Loki kapujából, s talán a koronát eddigi teljesítményére a közelmúltban átadott Zilahi-díj tette fel a fejére. 

Megyeri Balázs: Hogy érzi magát Debrecenben egy igazi világjáró? 

A DVSC kapusa mintegy tíz esztendőt légióskodott többek között Görögországban és Spanyolországban, s időközben a magyar labdarúgó-válogatottban is bemutatkozott. A debreceni drukkerek hamar a szívükbe zárták a klasszis játékost, aki a Haonnak adott interjújában beszél külföldi karrierjéről, a hajdúsági életről, a családról, a Lokiról és az is kiderül többek között, milyen nápolyi pizzákat szokott sütni a családi fészekben. 

Először is gratulálok a Zilahi-díjhoz! Hogyan fogadtad, hogy te lettél a szezon játékosa? 

Hatalmas boldogsággal töltött el, hogy úgy ítélték meg, megérdemlem az elismerést. Talán csapatszinten hiányzott belőlünk az extra, hogy egy 10-15 gólos csatárunk kapja a díjat. Rég nyertem egyéni díjat, méltó helyre fog kerülni a polcon, de egy idei dobogóra szívesen elcseréltem volna a címet. 

Két éve kerültél Debrecenbe. Azóta rengeteg dolog történt veled, hogyan értékeled az eddigi szezonjaidat a cívisvárosban? 

A tavalyi idényem felemás volt, hiszen több sérülés is hátráltatott, de végül szerencsésen sikerült a szezon. A tavaszi etapban kiegyenesedett a csapat, de akkor is volt, hogy kidőltem több hétre. Ennek ellenére mind egyéni, mind csapatszinten sikeresnek nevezhető. Idén szerencsére elkerültek a sérülések, ez is hozzájárulhatott a jó teljesítményemhez. Rutinos játékos vagyok, tudom, mire van szükségem a kiegyensúlyozott teljesítményhez. 

Egy igazi „világjárónak” és komoly nemzetközi tapasztalattal rendelkező kapusnak mennyi idő volt meghozni a döntést, hogy Debrecenbe igazoljon? 

Magyarországon a DVSC is egy óriási klub, ráadásul célok is vannak, amely engem is motivál. Mielőtt aláírtam, pont eszembe is jutott, hogy több mint tíz esztendeje játszottam a Loki ellen, az egyébként pont a debreceniek legsikeresebb korszaka volt, de emlékeztem, milyen jó is volt itt védeni. Tudtam, hogy szeretik a városban a labdarúgást. Olyan csapatba szerettem volna hazajönni, ami még tud újat nyújtani nekem. A családdal is úgy terveztük ekkoriban, hogy haza kéne jönni, a Vasutas ajánlata pedig minden szempontból kielégítő és vonzó volt. 

Kicsit elkanyarodva a sporttól, maga a város hogy tetszik neked? Mennyire lopta be magát a szívedbe? 

A várost nagyon szeretem, fantasztikusan érezzük magunkat Debrecenben. A család még tavaly Budapesten élt, én pedig itt, a kicsiket nem szerettük volna kivenni az óvodából. Az idei iskolakezdéssel kötöttük össze a debreceni költözést. Így aztán pláne nem volt kérdés, hogy hosszabbítok a klubbal, szeretek itt élni. Családosoknak több szempontból is kedvező a cívisváros, például a közlekedés sokkal jobb, mint Budapesten. Rengeteg olyan program van, ami hozzájárul a nyugodt, kellemes élethez. 

Ez kedves, de tekintve, hogy Athénban vagy Madridban is laktál, biztosan más. Miben jobb mégis Debrecen, mint a két turistacélpont? 

A nyugalom. Ez az egyik legnagyobb különbség a városok között, családapaként ez az egyik legfontosabb. 

Azt se felejtsük el, hogy egyetemista vagy. Mikor jutott eszedbe, hogy szeretnéd magad képezni a futballon kívül is? 

A második legidősebb játékos vagyok jelenleg a Lokiban, Dzsudzsák Balázs után. Debrecenben az is fantasztikus, hogy egy sportoló minden segítséget megkap akár az ilyen karrierépítéshez. A sport mellett már elvégeztem egy sportmentál tréner tanfolyamot, de az még kérdéses, merre induljak el a foci után. Jelenleg azon vagyok, hogy minél több dolgot megtanuljak és elsajátítsak. Az egyelőre még nem tiszta, mi lesz az utam, de azt lehet látni, hogy kalandos volt eddig az életünk. Görögország egyébként nagyon közel áll a szívünkhöz, nem kizárt, hogy ott fogunk letelepedni, az idő mindenre választ ad majd. 

Harmincnégy vagy, a kapusoknál ez még bőven kiváló kor. Meddig láthatjuk a pályán Megyeri Balázst? 

Addig, amíg a testem engedi, egészséges vagyok és a teljesítményem is olyan, amit elvárok magamtól. Pontos számot nem szoktam mondani, inkább csak napról napra igyekszem elvégezni lelkiismeretesen a munkám. 

Egyébként a nyelveket megtanultad? 

Angolul, németül, spanyolul, görögül beszélek, az olaszt és a portugált már megértem. Biztos, hogy a génjeimnek is köszönhetem, hogy autodidakta módon meg tudtam tanulni az idegennyelveket. 

A gasztronómiával hogy állsz? Gyros vagy Gazpacho? 

Egyik sem! Sokkal inkább a tengeri herkenytűket szeretem, de Spanyolországban és Görögországban is ettem minden földi jót. Ráadásul én is szoktam tesztelni konyhai tudásomat. 

Talán szakácsnak készültél? 

Nagyon szeretek főzni, nem kizárt, hogy szakács lennék. 

Nocsak! Van specialitásod? 

Specialitásom nincs, de nagyon szeretek főzni. Azt a visszajelzést kaptam, hogy szerencsére tudok is. Mostanában leginkább a nápolyi pizza rejtelmeibe vetettem bele magam, otthon van egy kis kemencém, amelyben próbálom a legtökéletesebb pizzákat sütni. A tésztával néha meggyűlik a bajom, de azt vallom, hogy az alapanyagok a legfontosabbak. Van Debrecenben egy étterem, pont meg is jegyeztem náluk, jó lenne, ha néha beállhatnék hozzájuk. Egyelőre nem panaszkodok, de ebben is szeretnék fejlődni. 

Visszakanyarodva a „szakmádhoz”, ötödikek lettetek idén. Félig tele, félig üres a pohár? 

Mondhatjuk így is. Talán azt is ki lehet mondani, hogy ez a realitás. Azt láthatjuk, hogy a nálunk erősebb vagy azonos szinten lévő csapatok ellen jöttek a bravúrok, ugyanakkor a „gyengébbek” ellen bele-bele szaladtunk nem várt pofonokba. Ebből kell tanulnunk, s jövőre még sikeresebbnek lennünk. 

A tavalyi remek szereplésetekkel magasra tettétek a lécet. A következő szezonban mi kell ahhoz, hogy újra érmet akasszanak a nyakatokba? 

Az állandóság az egyik legfontosabb. Ha ez meglesz, sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt fogunk tudni nyújtani. Idén jellemző volt, hogy jól játszottunk, de nem nyertünk. Továbbá a tavalyi idényben voltak olyan utolsó perces győzelmeink, amik nagy lökést adtak nekünk. Ha megnézzük most a Bayer Leverkusent, megfigyelhetjük, hány találkozót nyertek vagy mentettek ikszre a századik percben, verhetetlenek, mert mentálisan nagyon erősek. 

Hamarosan kezdődik az Európa-bajnokság. Bár nem vagy tagja a keretnek, biztosan fogod követni a tornát. Hol fogod nézni a tornát? Esetleg a helyszínen? 

Nekünk már akkor felkészülés lesz, úgyhogy itthon a társakkal. 

Szerinted mit érhetnek el a srácok Németországban? 

Úgy érzem, már az is óriási fegyvertény, hogy sikerült egyenes ágon a kvalifikáció. Azt már láthattuk a korábbi tornákon is, hogy rendre bizonyítottuk, tudunk bravúrokat hozni. Fontos, hogy élvezzék a srácok a meccseket, de nem lehet olyan kijelentéseket tenni, hogy biztosan tovább kell jutni. Ahogy ez a gárda kinéz, benne van, hogy sikerül továbblépni. Bízom benne, hogy hatalmas sikert érnek el a fiúk. 

Köztudott, hogy rengeteg tetoválás díszíti a testedet. Minek kell ahhoz történnie, hogy Debrecent vagy a DVSC-t is magadra tetováltasd? 

Alapvetően a tetkóim nem sportcentrikusak, de vannak olyan tetoválásaim, amelyek helyhez kötöttek, így azt nem zárom ki, hogy a jövőben valamilyen formában Debrecen is felkerül a testemre.