Jó pálya, jó humor, jobb DEAC – az egyetemisták nyerték a kuparangadót

Vármegyei rangadót hozott a MOL Magyar Kupa második fordulója, Fortuna szeszélye folytán összesorsolták a két állva maradt hajdú-bihari együttest: a megyei bajnok Monostorpályit, és az NB III.-ban vitézkedő DEAC-ot. A pályaválasztó Monostor épp a héten avatta a Vágó András Sporttelep vadonatúj gyepszőnyegét, szóval a pályára semmi panasza nem lehetett egyik félnek sem.
Az Ultras Monostor természetesen ezúttal is teljes létszámban és hangerővel buzdította az övéit. Rá is fért a biztatás a hazaiakra, hiszen bár mindkét gárda hibátlan eddig a bajnokságban, csak éppen a DEAC egy osztállyal feljebb….
Fodor László két éve jár át Létavértesről szurkolni monostoriaknak, mert nagyon szereti a focit, ő maga is futballozott a létai együttesben a '60-as, '70-es években.
– Az egyik barátom ajánlotta a csapatot, ő mondta, jöjjek ide szurkolni. Nem én vagyok az egyetlen, Létáról jó páran átjárunk ide szurkolni – avatott be minket a 69 esztendős László, aki  egy jó meccset és hazai továbbjutást várt a kezdés előtt.

Magyar Kupa: óvatosabb első félidő

A Monostorpályi hófehérben, míg a vendég DEAC feketében futballozott. Csendesen kezdődött a mérkőzés, úgy tűnt, mindkét csapat mintha kissé kivárásra játszott volna. „A szemeddel baj van öreg!” – szólt egy éles szemű megfigyelő a Török Mihály játékvezetőhöz a 7. percben, miután szögletet ítélt a vendégeknek. „Vagy vegyél szemüveget, vagy pedig…” – innentől korhatáros volt a  korlát mögül érkezett jó tanács, így mi se idéznénk a folytatást. A 18. perc hozta el az első igazi helyzetet: Jankelic játszotta szépen tisztára magát a vendégeknél a bal oldalon, pontosan centerezett, de Bárány Bogát – a lokista Bárány Donát öccse – nagy helyzetben fölé fejelt. A DEAC irányított, de sokáig meddő volt a debreceniek fölénye. A 24. percben Al-Sherai Rauf és Bacsó ütközött a levegőben, utóbbi a földön maradt, de szerencsére tudta folytatni a játékot. Természetesen nem hagyhatták szó nélkül az incidenst a nézők, a sporit vették célba, melyek közül a „Megnézed a VAR-szobában, hogy mit csinált, vagy mire vársz?” beszórás volt a leghumorosabb és a leginkább idézhető. Egy  bal oldali szabadrúgás után alakult ki a következő vendéghelyzet a 34. percben, de ez is kimaradt. A hazaiak most is reklamáltak, az egyik drukker szerint saját magát dobta fel a vendégek játékosa, a másik pedig rövidlátást táv-diagnosztizált a korlát mögül Török sporinál. A 42. percben vezetést szerzett a DEAC: Al-Sherai Rauf tolta meg a labdát Bákonyi kapus mellett, a lecsorgó végül Tóth Dániel elé került, aki az üres kapuba passzolt, be is állítva a félidei eredményt. 0–1.

Tóth Dániel duplázott

A szünetben azt beszélték a hazai drukkerek, hogy bár finoman szólva sem velük van a spori, de az egy gólos hátrány még eltüntethető a folytatásban. Hátránya tudatában kezdeményezőbbé vált a a Monostorpályi, ami természetesen magában hordozta a vendégkontrák lehetőségét, de ezt a kockázatot vállalni kellett az egyenlítés a reményében. A hazai fanatikusokon semmi nem múlt, folyamatosan szóltak a dalok a rigmusok, megállás nélkül biztatták a kedvenceiket. A 67. percben komoly lehetőséghez jutottak a fekete mezesek, nagyjából 18 méterre végezhettek el szabadrúgást középről, de Batta fölé tekert. Az idő elteltével mindkét csapat igyekezett minél gyorsabban előre juttatni a labdát, de nem csak a játékosok türelme fogyott, hanem a nézőké is, hol a sporin, hol a vendégjátékosokon, ritkábban pedig a sajátjaikon köszörülték a nyelvüket. Leginkább Batta elfutásaiban volt veszély a monostoriaknál, de a beadásai nem sikerültek. A 82. minutumban megszerezte a második gólját is a DEAC, eldöntve a továbbjutás sorsát, 0–2.
Az általában higgadt erő Bákonyi kapus kikelt magából a gól miatt, de a spori szemet hunyt a reklamálása fölött. „Ennek már lőttek!” – jött a lelátóról, jelezve, már a nézők is belenyugodtak a vereségbe.
Végül Tóth Dániel 92. percben megszerezte második gólját is, így Monostorpályi-DEAC 0–3 a vége. A látottak alapján nem érdemtelenül léptek a következő körbe az egyetemisták, bár azért a végén egy a „12-en vagytok, így könnyű nyerni gyerekek!” beszólás búcsúztatta a fehér mezeseket, csak a miheztartás végett.

Bereczky Bence (Monostorpályi) Hasonló volt a forgatókönyv, mint a tavalyi kupameccsünkön. Nagy labdabirtoklási fölényben volt a DEAC, de szervezettek voltunk, a semmiből kaptunk egy gólt a szünet előtt. A második félidőben kijjebb kellett jönnünk, meg is voltak a lehetőségeink – nem mondom, hogy ziccerek – arra, hogy egyenlítsünk, de nem jött össze. A végén mindent egy lapra feltéve támadtunk, és megkontrázott minket a DEAC, de büszke vagyok a játékosokra, mert jól küzdöttek. Partiban voltunk az NB III. egyik élcsapatával, álltuk a sarat, a második félidőbe pedig kifejezetten jó teljesítményt nyújtottunk. Urbin Péter (DEAC) – A keret összes tagja jó állapotban, ezért úgy gondoltam, hogy kicsit változtatunk a fix kezdőcsapatunkon, és szerintem jó teljesítményt nyújtottak, akik most lehetőséget kaptak. Itt a második félidő közepén volt egy 10 perc, amikor kihagytunk két nagy helyzetet, amivel hamarabb lezárhattuk volna a meccset, és akkor esetleg még fölényesebb a győzelmünk. De nyertünk 3-0-ra, nem kaptunk gólt, nem sérült meg senki, sokan kaptak játéklehetőséget, voltak helyzeteink, úgyhogy elégedett vagyok a teljesítménnyel, és a továbbjutással.