Régi fényében csillogna a K-1 World Grand Prix

A küzdősport szerelmesei számára nagyon sokat jelentenek ezek a nevek: Ernesto Hoost, Semmy Schilt, Jerome Le Banner, Peter Aerts, Badr Hari, Mirko Cro Cop, Andy Hug, Remy Bonjasky, Alistair Overeem, Glaube Feitosa, Mark Hunt, Bob Sapp, Alekszej Ignasov, Cyril Abidi és Ray Sefo. Ők voltak azok, akik a legmagasabb szinte emelték a kick-boxot a K-1 World Grand Prix keretein belül. A kilencvenes, illetve a kétezres évek elején ez a promóció annyira sikeres és népszerű volt, mint manapság a UFC. Az aranykorszakot hanyatlás követte a K-1-ben, s közel volt a megszűnés eshetősége is. De most 14 év kihagyás után újra nyílt súlyú K-1 tornát rendeznek az év végén Tokióban.

A küzdősportokkal foglalkozó hírportál, a Totaldamage.hu beszámolója szerint a 12 ezer férőhelyes Jojogi Nemzeti Stadionban megrendezendő nyolcfős döntőnek vélhetően illusztris lesz a mezőnye, mivel korábbi selejtezőtorna megnyerésével, vagy meghívással lehet bekerülni. Eddig a brazil Ariel Machado, a brit Rhys Brudenell és a kínai Liu Ce kvalifikálta magát a december 14-én megrendezendő döntőbe.

Bekerültek a vérkeringésbe

A K-1 múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk debreceni szakemberekkel. – A Fontana Kick-Box SE révén mi már 2002-ben csatlakoztunk a K-1 rendezvénysorozathoz, mivel annak idején a társammal, Katona Attilával nem titkoltan az volt a célunk, hogy bekerüljünk ennek a promóciónak a vérkeringésébe.

– kezdte a beszélgetést Pap Vilmos sportpromóter, aki elmondta, szerinte miért lett rendkívül népszerű a K-1 World GP a küzdősport kedvelői között. – Az Eurosport közvetítéseinek hála rengetegen követték figyelemmel a K-1 küzdelmeit itthon és világszerte egyaránt. A televízió nemcsak abban segített, hogy láthattuk a meccseket, hanem a különböző háttérműsoroknak, interjúknak köszönhetően igazi sztárokká váltak a sportág csúcsversenyzői a sportkedvelők körében. Ugyanaz volt a recept, mint manapság nálunk a Sztárboxnál: ismered a főszereplőket, s érdekel, hogyan fog szerepelni a kedvenced, vagy éppen az, akit nem szeretsz, ezért nézed a műsort. De persze a K-1-nél egy nagyon magas sportérték is volt, hiszen ki kellett érdemelni, hogy valaki ott lehessen a Japánban megrendezett fináléban. Az aktuális bajnokon kívül minden versenyzőnek selejtezőt kellett vívnia, hogy bejusson a nyolcfős döntőbe. Ezeknek a gáláknak az volt a különlegességük, hogy a végső győztesnek három meccset kellett sikerrel abszolválnia, azaz valóban csúcsteljesítményre volt szükség. Nem véletlen, hogy a döntők győztesei koronát kaptak a fejükre, hiszen ők voltak a K-1 királyai – fogalmazott a debreceni szakember, aki büszkén mondta, hogy annak idején számos K-1-es bajnokot láthatott Magyarországon a közönség az általuk szervezett gálákon.

Újra Magyarországon?

A magyar promóter a K-1 World Grand Prix „újraélesztésről” is beszélt. – Az elmúlt évtizedben többször is próbáltak életet lehelni a promócióba, de sorra kudarcba fulladtak az erőfeszítések. Egy ilyen volumenű eseménynél több dolognak is klappolnia kell: nem elég, ha a rendezvényszervezési és a finanszírozási rész rendben van, szükséges, hogy gazdaságilag is sikeres legyen. Most úgy tűnik, minden összeállt egy sikeres projekthez. Természetesen nagyon örültünk, amikor 2023 őszén Japánban, a Yokohama Arénában megrendezték a K-1 Újjászületés elnevezésű gálát, s még nagyobb a boldogságunk, hogy idén decemberben megszervezik a K-1 World GP nyílt súlyú döntőt Tokióban.

Egyben kell lenni

A promóter többször is hangsúlyozta, hogy igazi csúcsteljesítményre van szüksége annak, aki meg akarja nyerni a K-1 World Grand Prix-t. De a versenyzők szempontjából ez a kiesés rendszerű lebonyolítási forma miben különbözik leginkább a super fightoktól? Taskó Rodrigótól, a küzdősportok egykori kiváló képviselőjétől kaptunk válaszokat.

– A harcosok felkészülése mindkét erőpróbánál ugyanaz, a lényegi különbség, hogy a többmeccses tornáknál a kondicionális edzésekre jobban odafigyelnek a résztvevők.

Nem mindegy, hogy milyen hosszú meccset kell vívnia a sportolónak, egy-egy harc során eltérő lehet a terhelés nagysága, hiszen előfordulhat egy első perces kiütés, de egy 3x3 perces háború is. És nem szabad elfelejtkeznünk a szerencsefaktorról sem. Nem mindegy például, hogy sérülés mennyire befolyásolja a fighter, illetve az ellenfele szereplését. A kisebb-nagyobb sérüléseket nem lehet elkerülni, csak átvészelni. Ha valaki a döntőig akar menetelni, akkor az három bunyót jelent, s ezt megúszni sérülés nélkül lehetetlenség. A meccs közben elszenvedett sérülést az adrenalin „kezeli”, elnyomja a fájdalmat, viszont, ha úgy alakul, elképzelhető, hogy a következő mérkőzésre már nem tud kiállni a kickboxer. Ezért mondtam, hogy szerencse kérdése például az is, ki milyen sérüléseket szed össze a harcok során – mondta a korábban bokszban, thaiboxban, kempóban, K-1-ben és MMA-ban is sikereket elérő exsportoló.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy torna során hogyan lehet felkészülni az ellenfelekből.

– mondta Taskó Rodrigó.