Méregdrága lehet a benzin, a kormány nem avatkozik be

Uniós csatlakozása után három héttel Magyarország olyan módosítást vezetett be az üzemanyagok jövedéki adójával kapcsolatban, ami ellen most, a történelmi csúcsokat döngető olajárak idején minden eszközzel fellépne a közösség.

A ma kezdődő EU-csúcs egyik sarkalatos pillére lesz az a közös megegyezés, amely szerint sem az üzemanyagárakat, sem az élelmiszerek árait nem befolyásolhatják a tagállamok adócsökkentéssel.

Emelkedhet akár az egekig is az olaj ára, kerülhet akármennyibe is egy kilogramm cukor, a kiszivárgott hírek szerint a pénzügyminiszterek olyan megállapodást szövegeztek meg, amely szerint nem szabad piactorzító intézkedésekkel befolyásolni a gazdasági szereplők alkalmazkodását a gazdasági viszonyokhoz.

Efféle torzításra egyébként igencsak hajlamosak a tagállamok - akár az említett torzításról, akár csak hangulatjavító intézkedésről legyen szó. Magyarország pedig egyenesen élen járt ebben: több esetben is megpiszkálta a jövedéki adóról vagy áfáról szóló törvényt.

A fogyasztói árakat befolyásoló döntések közül az egyik legemlékezetesebb a már említett, a csatlakozás után kihirdetett jövedékiadó-csökkentés volt. Draskovics Tibor pénzügyminisztersége alatt született az ötlet, hogy ha a 95-ös benzin ára 250, a gázolajé pedig 225 forint fölé emelkedik, a növekmény áfatartalmát (akkor 25 százalékos volt az áfa) vissza kell osztani a fogyasztóknak.

Vagyis a növekmény összegével arányosan csökkenteni kell a jövedéki adót, ha az átlagár öt napon keresztül a kritikus összeg felett marad.

Akkor a fuvarozókon kívül sokan nem lelkesedtek túlzottan az ötletért: az ellenzék szerint ugyanis a pár filléres csökkentés semmit sem ér, a mezőgazdasági termelők pedig (akik nagy mennyiségben használnak üzemanyagot) úgyis visszaigényelhetik a jövedéki adó egy részét.

A következő hangulatjavító intézkedés az áfa csökkentése volt: az üzemanyagok forgalmi adóját 2006 januárja helyett már 2005 októberében 20 százalékra csökkentette a parlament. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság is kifogásokat fogalmazott meg, mondván, ez egy nem engedélyezett kedvezményes kulcsnak minősül. Persze mire ügy lett belőle, a 25 százalékos normál kulcs is 20 százalék lett.

A harmadik idevágó elképzelése tavaly az volt a kormánynak, hogy az élelmiszerek áfáját a magas termelői árakra tekintettel mérsékelni kellene.

A Gráf József agrárminiszter által favorizált ötletből végül semmi sem lett. Gráf azt javasolta, hogy mesterségesen tompítsa a kormány az élelmiszerárak emelkedését: az áfakulcs 5-15 százalékpontos csökkentésével az árak így legfeljebb 10-15 százalékkal nőnének.

Veres János pénzügyminiszter viszont megakadályozta, hogy az elképzelésből előterjesztés legyen: szerinte ugyanis ezzel csak a kereskedők fölözték volna le a hasznot, az árak nem csökkentek volna.

Forrás: Napi Online