Népszavazás -Öt ügydöntő népszavazás a rendszerváltozás óta - három volt eredményes

1989. november 26-án tartották a "négy igenes" népszavazást, amelyet az SZDSZ kezdeményezett, és a pártok közül csatlakozott hozzá a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is.
Mind a négy kérdésben - "Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?", "Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?", "Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?" és "Feloszlassák-e a Munkásőrséget?" - az igen győzött. A népszavazáson a választásra jogosultak 58,03%-a vett részt.

Az 1990-es népszavazás, ahol Király Zoltán független országgyűlési képviselő kezdeményezésére arról lehetett volna dönteni, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül lehessen megválasztani, vagy ezt a jogot az Országgyűlés gyakorolja, érvénytelen volt. Az érvényességhez a jogosultak 50%-ának részvételére lett volna szükség, de a július 29-i szavazáson a részvételi arány csak 13.98 % volt.

Eredményes volt mind az 1997-es NATO-, mind a 2003-as Európai uniós népszavazás. 1997. november 16-án a választók 49,24%-a ment el szavazni, és 85,33%-uk voksolt arra, hogy "a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét". 2003. április 12-én pedig a választásra jogosultak 45,62%-a járult az urnákhoz. 83,76 %-uk egyetértett azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon.

2004. december 5-én a kétkérdéses népszavazáson a választásra jogosultak 37,49 %-a vett részt. A szavazás mindkét kérdés tekintetében eredménytelen volt.
Az első arra kérdezett rá, hogy a választók egyetértenek-e azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban. Bár azok közül, akik leadták voksukat, 65% szavazott igennel, ez nem volt elegendő az eredményességhez. Hasonló volt a helyzet a másik kérdéssel is arról, hogy kérelemre kapjon-e kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét igazolja. Itt az urnákhoz járulók 51,57 %-a szavazott igennel, számuk azonban nem érte el az összes választásra jogosult egynegyedét.