A gyalázkodás szankciója az Alkotmánybíróság előtt

Az egyik beadvány a gyalázkodás büntető törvénykönyvi tényállását, míg a másik a polgári törvénykönyvnek azt a rendelkezését érinti, amely a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be.

A teljes ülésen napirendre tűzik az Országos Választási Bizottság egyik határozata ellen benyújtott kifogást, amelyben az OVB hitelesítette egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát, amin ez a kérdés szerepel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelen kérdésben tartott népszavazást követő év január 1-jétől pénznyerő automatát csak játékkaszinóban lehessen üzemeltetni?".

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság egy másik határozata ellen is, az OVB megtagadta annak az aláírásgyűjtő ívnek a hitelesítését, amelyen ez a kérdés szerepel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a költségvetésből finanszírozott valamennyi intézményben bármilyen jogviszonyban foglalkoztatottak legalább 3 százaléka roma legyen?"

Határozattervezet készül a köztársasági elnök indítványa alapján, amely a büntető törvénykönyv az Országgyűlés által 2008. február 18-án elfogadott módosításának alkotmányosságát kérdőjelezte meg. Az államfő - mint emlékezetes - aláírás előtt küldte véleményezésre a törvénymódosítást, amely a gyalázkodás tényállásának Btk-ba illesztésével olyan magatartásokat és testmozdulatokat kíván büntetni, amelyek alkalmasak a magyar nemzet, vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére.

Ugyancsak a köztársasági elnök indítványa alapján készül az a határozattervezet, amely a polgári törvénykönyv módosításáról szóló, törvény alkotmányosságát vizsgálja. A módosítás a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. E szerint a személyiségi jog sérelmét valósítja meg az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás is, amely a személyiség valamely lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.