Munkahelyvédelmi terv - GKI: a költségvetés helyzete romlik, a foglalkozatás érdemben nem bővül

Budapest, 2012. július 18., szerda (MTI) - A kormány munkahelyvédelmi akcióterve úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.A GKI gyorselemzése szerint a munkahelyvédelmi terv költségvetési hatása a tervezett 300 milliárd forint körül alakulhat, a cégek ennyit takaríthatnak meg. Miután a cégeknek évente 63-65 ezer milliárd forintnyi költségük van, amiből az akciótervvel 0,5 százalék (300 milliárd forint) takarítható meg, így különösebb hatást nem fog gyakorolni a javaslat. Különösen azért nem, mert a vállalkozások jövőre telefonadót, tranzakciós (sárgacsekk) adót, stb. fizetnek, miközben az idei adójóváírás-kivezetés és minimálbéremelés miatti kompenzáció is csökken. Ezek együttesen 150-200 milliárd forint költségnövekedést okoznak számukra.

A részletes elemzést a kormányzati csomag ismertetésével kezdi a GKI: a kormány a felére kívánja csökkenteni 100 ezer forint bruttó bérig a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulékot, míg a tartósan munkanélküliek alkalmazása esetén az első két évben a munkáltatónak nem kell fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a jelenlegi fele lesz a munkáltatói teher. A gyesről és a gyedről visszatérők után az első két évben 100 ezer forint bruttó bérig sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét.

A GKI kutatói a tb-járulékkedvezményt kínáló tervezetről megállapítják: közel 1 millió 200 ezer munkavállalóra vonatkoznak és 200-210 milliárd forinttal mérsékelhetik a munkáltatók terheit. Minél több kedvezményezett munkavállalót foglalkoztatnak a cégek, annál nagyobb a nyereség. Ugyanakkor a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás csekély, így érdemben ettől nem várható foglalkoztatás bővülés.

A tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény látványos ugyan, de az eddigi példák (Start-kártya, átképzési programok) azt jelzik, hogy nem a bérköltség nagysága az elhelyezkedésük gátja - áll a GKI elemzésében, megállapítva, hogy már eddig is léteztek az alkalmi munkára vonatkozó, igen kedvező adózási módszerek (napi 500 forinttal kiváltható volt a bérek közterhe.)

A kormányzati csomag alapján a 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozások tételes adózást választhatnak: főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot kell fizetniük, s más terhet (kivéve iparűzési adó és áfa) nem kell teljesíteniük. Ezzel kapcsolatban a GKI elemzése úgy fogalmaz, hogy elvben igen nagy hatás várható a kisadózók tételes adójától. A beépített korlátozások (például, hogy számláik nem írhatók le költségként, 6 millió forint árbevételig alkalmazható) erősen szűkítik az érdekeltek lehetséges körét. 2009-es adatok szerint az egyéni vállalkozók száma 266 ezer fő volt, az átlagos árbevétel már 3 évvel ezelőtt is meghaladta a 7 millió forintot. Ezen belül a főállásúak (131 ezer fő) árbevétele 9 millió forint, a mellékállásúaké (81 ezer fő) 3 millió, a nyugdíjas vállalkozóké (54 ezer fő) 6 millió forint volt - jelzi elemzésében a gazdaságkutató.

A kutatók véleménye szerint leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg a belépés az új rendszerbe, mivel átlagos árbevételük nem érte el a 3 millió forintot, s a fizetendő évi 300 ezer forint adó kedvező lehet. A tényleges éves megtakarítás azonban vállalkozónként jellemzően 100 ezer forint alatt marad, inkább az egyszerűbb adminisztráció lehet vonzó számukra. Nagy valószínűséggel a tényleges megtakarítás ebben a körben 15-20 milliárd forint lehet.

A kisvállalati adót (kiva) a kormányzati csomag leghomályosabb pontjaként minősíti a GKI. (Mint ismertes, a benyújtott javaslat alapján a tb-járulékot is kiváltja más adók és járulékok mellett. Másrészt a pénzügyi vagyon változásához kötődik az adó, ami elvben azt jelentené, hogy minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebb tb-járulékot kell fizetnie, miután a veszteség és a személyi jellegű kifizetések összege után kell 16 százalékos adót fizetni).

A GKI álláspontja: "ha ésszerűen azt tételezzük fel, hogy a kiva a tb-járulékot váltja ki és veszteség esetén nullát kell a személyi költségekhez hozzáadni, úgy a vállalkozók 30-35 milliárd forintot nyerhetnek, ezzel (a nyereséges cégek 5 százalékot, a veszteségesek 28 milliárd forintot) a veszteséges cégek vesztesége 2012-ben várhatóan 500 milliárd forint felett lesz, így nem várható, hogy létszámbővítést hajtanak végre".

Az előbbiekben felsorolt tételeket összesítve a GKI elemzése megállapítja, hogy a munkahelyvédelmi terv ezen intézkedései a vállalkozások számára 260-270 milliárd forint könnyítést jelentenek. Mivel a kedvezmények nem vonhatók össze (s nem világos, hogy például a kivát és a tb-járulékkedvezményeket együttesen is igénybe lehet-e venni), ezért a tényleges hatás ennél valószínűleg kisebb lesz.

MTI