Bírálatokkal értékelte az ellenzék az oktatáspolitikát

Budapest, 2013. június 14., péntek (MTI) - Élesen bírálta a kormány oktatáspolitikáját a szocialista Kunhalmi Ágnes és az LMP-hez tartozó Osztolykán Ágnes azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet pénteken rendeztek a fővárosban.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról, hogy van-e olyan intézkedés, amelyet pozitívnak tartanak a jelenlegi kormányzati ciklusban, azt mondta: üdvözlendő irány, az óvodai nevelés három éves korban való kötelezővé tétele. De azzal ahogy ezt megvalósítják, és amilyen csúszásban van a kormányzat, több kárt okoznak, mint hasznot - mutatott rá. Kritizálta például, hogy egyetlen lépést sem tettek a férőhelyek bővítése érdekében. Osztolykán Ágnes, LMP-hez tartozó független országgyűlési képviselő kiemelte: kedden elfogadta az Országgyűlés, hogy családi napközikben is teljesíteni lehessen a kötelező óvodáztatást. Ez az első ellenzéki javaslat, aminek zöld utat adtak - hívta fel a figyelmet. Kitért arra is: még mindig léteznek azok az ösztöndíjak, amelyek a hátrányos helyzetűek felkarolását célozzák. Radó Péter oktatáskutató szerint nincs olyan intézkedés, amelyet meg kellene tartani később. Úgy látta: célzott kapacitásbővítéssel lehetne az óvodákba csábítani a hátrányos helyzetű gyermekeket, de ezt kötelezővé tenni, "okafogyott". Kunhalmi Ágnes a legrosszabb kormányzati intézkedésnek a tankötelezettség korhatárának leszállítását nevezte. Ez ostoba és érzéketlen intézkedés, amely a legszegényebb családok gyermekeit érinti hátrányosan - mondta. Bírálta az állami fenntartásba vételt is, ami szerinte túlzott centralizációt jelent. Osztolykán Ágnes szerint a legnagyobb hiba, ami az oktatásban történt az az, hogy nem a szakmaiságra helyezték a hangsúlyt. Egyetlen olyan intézkedés sem született, amelynél a szakmai érvek győztek volna a politika fölött. Példaként említette a mindennapos testnevelés ügyét, és azt a KDNP-s javaslatot, hogy két órát néptánccal lehessen kiváltani ezt. Merev, avítt konzervatív ideológia van, és "ehhez varrták kabátként az oktatási rendszert" - fogalmazott. Szerinte ebben az országban az a baj, hogy régi rossz reflexek működnek, ezeket sem az egyének, sem a közösség nem tudja elhagyni. Nem a teljesítmény és a tudás határozza meg, honnan hová jut valaki és mit érhet el.

Radó Péter azt mondta: az iskolai autonómia teljes megszüntetése okozza a legnagyobb kárt, és ez már középtávon minőségi romlást eredményez majd. Nem hisz olyan oktatáspolitikában, ami szelektál különböző társadalmi csoportok között - fűzte hozzá. Szerinte most dilettáns tobzódás zajlik az oktatáspolitikában, és annak legnagyobb betegsége, hogy oktatásról és nem a tanulásról szól. Arról, hogy mit tennének másként, Osztolykán Ágnes azt mondta: nem lehet foglalkoztatásnövekedésről, versenyképességről beszélni oktatási reform nélkül. Nagyon fontos, hogy a fenntarthatóság és a zöld gondolatok fókuszában az oktatás álljon. Kunhalmi Ágnes kiemelte: korrekciós programra lenne szükség az oktatáspolitikában, ennek gazdasági és társadalmi feltételeit egyaránt meg kell teremteni. Hozzátette: a nemezeti alaptanterv megtanulhatatlan és megtaníthatatlan, azt teljesen meg kell változtatni. Sokkal lassabban kell írni-olvasni, és számolni tanítani a gyerekeket, nagyobb terepet kell adni a logikai készség, a tanulás képességének elsajátítására - sorolta. Mint mondta: vissza kell adni azokat a forrásokat, amelyeket az Orbán-kormány a rossz gazdaságpolitikája miatt elvett a rendszerből. Vissza kell adni továbbá az intézmények és a pedagógusok autonómiáját - szögezte le.

- MTI -