Nem kell az országot leértékelni

Debrecen - Tuzson Bence szerint rezsifronton új helyzet van, ezért ismét ki kell kérni az emberek véleményét. Interjú a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral.

Ha csak egymillió konzultációs kérdőív érkezik vissza, azt is komoly erőnek látja Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. Az egykor az MDF-ből indult politikus, aki korábban a fővárosban jól menő ügyvédi irodát vezetett, állítja, a CEU-ügy magyar kérdés (az interjú a múlt pénteken készült).

Van-e elvárás arra vonatkozóan, hogy a kormányzati szereplőknek egy-egy megnyilatkozás alkalmával hányszor kell használniuk olyan hívószavakat, mint a rezsi, Brüsszel, vagy éppen Soros György neve?

Tuzson Bence: Nem szavakról beszélünk. A kormánynak vannak eredményei, és ezeket el kell tudni mondani. Fontos, hogy a kormányzatnak egységes kommunikációja legyen. A választóknak van véleménye, ezt transzformálni kell a kormány számára. Ennek egyik módja a nemzeti konzultáció. El kell tudni magyarázni, hogy mit miért és hogyan csinálunk.

Egyfajta tendenciózusság mindenesetre jól megfigyelhető. Mást ne mondjak, a Magyar Időknek adott decemberi interjújában pusztán egyetlen rövid válaszban ötször használta a rezsi szót.

Tuzson Bence: Vannak szavak, amelyeket nem lehet megkerülni. A rezsicsökkentést mindenki érti, és tudja a mögöttes tartalmat.

Ki kommunikál a kormányban a legjobban?

Tuzson Bence: Mindenkinek más a feladata és a szerepe. Akinek a szakmapolitikai…

Nevesítsen valakit! Ki az etalon a kormányzati kommunikációban?

Tuzson Bence: Azt gondolom, nem jó nevesíteni.

Nem a legrosszabbat kérdeztem, hanem hogy ki a legjobb.

Tuzson Bence: Még a legjobbat sem. Van, aki szakmai kérdésekben, mások általános kommunikációban teljesítenek igazán jól.

Említette már a nemzeti konzultációt, a témák egyike éppen a rezsicsökkentés. Legalább két olyan konzultációt tartottak, amelyben ez téma volt, még külön gazdasági konzultációt is szerveztek. Mit lehet még erről kérdezni?

Tuzson Bence: Mindig úgy tűnik, hogy ezeket a kérdéseket már lerendeztük. Így vagyunk a bevándorlás ügyé­vel is, amiről ráadásul már népszavazást is tartottunk. A kérdések és a válaszok – úgy gondoljuk – sokak, talán az ön számára is egyértelműek…

Pláne mikor a kérdéseket úgy teszik fel, hogy arra csak egyféleképpen lehet felelni…

Tuzson Bence: …mégis vannak, akik másként gondolkodnak. Egy kormányzat munkája akkor sikeres, ha maga mögött tudja az emberek véleményét is. Például a rezsielemek árszabályozását, ami eddig nemzeti hatáskörben volt, Brüsszel szeretné magához vonni. A felvetett ötlet szerint uniós szinten meghatározott rendszerben szabályoznák az árakat.

Hadd szóljak közbe: egyelőre javaslatról van szó, amely csak a háztartási villamos áram árát érintené, a földgázét nem. És nem most, hanem leghamarabb öt év múlva vezethetnék be, ha egyáltalán…

Tuzson Bence: Időben kell fellépni! Elég, ha megteszik az első lépést az egyik elemnél, utána követni fogja a többi is. Az ég most tisztának látszik: csökken a költségvetési hiány, a gazdaság erősödik, nő a GDP, erre az évre 4,1 százalékos növekedést várunk.

Több közgazdász ezt túlzó várakozásnak tartja.

Tuzson Bence: Az év végi eredmények, reméljük, minket igazolnak majd. A munkanélküliség 4,4 százalék az országban, Debrecen környékén öt százalék körül van. De a felhők már látszanak az ég szélén. Ezért kell az érdekeinket képviselnünk, ahogy teszi ezt Németország vagy Franciaország. Ezekben az országokban a valós piaci verseny árcsökkenést tud okozni, Magyarországon viszont a versenytársak egészen pici asztal körül le tudnak ülni.

Miután államosították a szolgáltatók többségét, persze.

Tuzson Bence: Korábban is így volt. A szolgáltatók megegyezhetnek például a jövő évi piaci árakról, ez minden évben az emelkedés irányába hatott. Idehaza csak a hatósági árszabályozás tudta megoldani a kérdést.

Miért kell ehhez nemzeti konzultáció?

Tuzson Bence: Mert minden magyar embert érintő, országos politikai döntésről van szó. Nem lehet megtenni, hogy az állampolgárokat képviselő kormány politikája mögé ne sorakozzanak fel az emberek.

Még egyszer mondom: a rezsi kérdéséről már két ízben konzultáltak.

Tuzson Bence: Most új helyzet van. Akkor magyar szinten kellett a problémát megoldani, most európai szinten vetődik fel a kérdés, érdemes megkérdezni az emberek véleményét.

Kollégája, Dömötör Csaba államtitkár arról beszélt, hogy a konzultációban való részvétel erős kiállás, így lehet Brüsszelbe menni. Ehhez elég egymillió visszaküldött ív? Mert ennyi szokott visszaérkezni.

Tuzson Bence: Elég lehet. Mindig az erőt kell megnézni, ez az embereknek a nagy része.

De az egymillió a magyar választóknak csak a nyolcada!

Tuzson Bence: Csak azoknak az álláspontját lehet képviselni, akik véleményt nyilvánítanak. Egymillió ember nagyon sok ember.

Uniós viszonylatban is?

Tuzson Bence: Magyarországi viszonylatról beszélünk. Nem kell az országot e tekintetben leértékelni. Ha annyi ember mondja el a véleményét, mint az ön példájában, az komoly erőt jelent. Amiért kisebbek vagyunk, mint mondjuk Németország, nem jelenti azt, hogy az érdekérvényesítő-képességünknek is kisebbnek kell lennie.

Ha ilyen fontos az emberek véleménye, az olimpiáról miért nem tartottak legalább egy nemzeti konzultációt, vagy népszavazást?

Tuzson Bence: A budapesti olimpia kérdése nem többség, hanem egység kérdése. Akkor van esélyünk egy olimpiai pályázaton, ha a politikai egység megvan, anélkül bohócokká válunk. A fővárosi közgyűlésben ez megvolt, majdnem mindenki megszavazta. Azzal, hogy egyesek kihátráltak, megbomlott az egység.

Legalább ilyen érdekes kérdés a felsőoktatási törvény módosítása. Ön szerint jobb hely lenne Magyarország a Közép-európai Egyetem nélkül?

Tuzson Bence: Nem így vetődik fel a kérdés.

De én így kérdezem.

Tuzson Bence: A kérdés inkább abból a szempontból érdekes, hogy van egy 2012-től érvényes egyetemi szabályozás, ami értelmében ötévente kell felülvizsgálni az intézmények működését.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt írta a HVG megkeresésére, hogy eddig nem volt ilyen felülvizsgálat.

Tuzson Bence: Persze, mert ahogy mondtam, 2012-es a törvény. E felülvizsgálat során derültek ki a problémák a CEU-nál. De nem csak ez az egyetem bukott meg a vizsgálaton. A Közép-európai Egyetem és a Central European University (CEU) jogilag nem ugyanaz az intézmény, csak összemossák, nehezen átlátható, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Előírás szerint külföldi diplomát csak akkor lehet kiadni Magyarországon, ha külföldi képzés is folyik.

Egy diplomát adnak ki, ami érvényes egy másik országban is.

Tuzson Bence: Nem. A CEU-n kétféle diplomát adnak ki: egy magyart és egy amerikait.

Az attól még ugyanaz a diploma.

Tuzson Bence: Két külön egyetem két külön diplomájáról van szó. Látja, ön sem tudja, hogy ez hogy van. A Közép-európai Egyetemnek és a CEU-nak is van egy diplomája. Papíron megjelenhet együtt, de jogi szempontból ez két külön diploma. A CEU a valóságban az Egyesült Államokban nem folytat képzést, holott ez előírás.

És ez 2012-ben nem tűnt fel senkinek? Vagy akkor nem volt fontos?

Tuzson Bence: A mostani vizsgálaton derült ki. Hozzáteszem: ha valaki folyamatosan csalásban vesz részt, de csak két év múltán kapják el, nem hivatkozhat arra, hogy egyébként korábban is csalt, ám akkor nem vették észre.

Éppen a csalást utasította vissza pénteki közleményében a CEU. „Jelenleg nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országokban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki” – írták.

Tuzson Bence: De ez mégis csak csalás! Valamit meg kellene csinálnia, lenyilatkozta, hogy megteszi, mégsem így történik. Vagy a csalást kell megszüntetni, vagy egyértelműbb jogi helyzetet teremteni. Magyarország nem tudja ellenőrizni, hogy egy külföldi helyen folyik-e oktatás, vagy sem. Célunk, hogy ezt egy kormányközi megállapodás szabályozza!

Nagyon gyorsan nemzetközi nyilvánosságot kapott az ügy. Kitől remél segítséget a kormány? A Trump-adminisztrációtól?

Tuzson Bence: Vannak Magyarországon szabályok, amelyeket 27 külföldi egyetem – köztük a Soros-egyetem – nem tart be, ezeket kell most rendbe tenni. Tárgyalni fog a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya a Közép-európai Egyetem ügyében.

Berzétei Ákosról, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkáráról a 24.hu írta meg, hogy a CEU hallgatója, tandíját az állam fizeti. Mit tenne a helyében? Ott kell hagynia az intézményt?

Tuzson Bence: Semmi baj nincs azzal, ha valaki bármely egyetem hallgatója. Nem a diákokkal van a baj, hanem Soros Györggyel, az általa képviselt társasággal, az alapítványával. Soros György az előjogait félti, nem akarja betartani a jogszabályokat, a törvények fölött akar állni.

Nem lát ellentmondást abban, hogy miközben a kormány nekimegy a CEU-nak, egy kormánytisztviselőnek még a tandíját is fizeti az állam ebben az intézményben?

Tuzson Bence: Én az Eötvös Lóránt Tudományegyetemre jártam, de semmiképpen nem örülnék neki, ha az ELTE jogot sértene.

Orbán Viktor 2014-ben beszélt először a liberális és az illiberális világrend összeütközéséről. Mennyire osztja a miniszterelnök álláspontját?

Tuzson Bence: Teljes egészében. A kérdésnek nagyon sok aspektusa van. Az egyik, hogy miként gondolkodnak Európa nyugati felén, és miként itt. Nézzük például a bevándorlást. Az európai civilizáció expanzív fejlődés volt a Római Birodalomtól kezdve. Ez azt jelenti, hogy a civilizációs hódítások mindig sokkal hosszabb ideig tartottak, mint a katonaiak. Azaz lehet, hogy a Római Birodalom elveszített egy területet, de kulturális hatás tekintetében évszázadokon át ott maradt. Ez azt a képzetet kelti a bizonyos nyugat-európai elitben, hogy az európai civilizáció sokkal erősebb lenne, mint a többi. Azaz bárki érkezik az Európai Unió területére, azon úrrá lesz az európai kultúra. Közép-Európában ezt másként látjuk, mert mások a történelmi tapasztalataink, legutóbb a szovjet megszállás alatt voltunk kitéve egy másik civilizáció erőteljes nyomásának. Ezért érzékenyebben reagálnak a magyar politikusok és a hétköznapi emberek arra is, ha a kultúránkat veszély fenyegeti.

Amikor a „bizonyos nyugat-európai elitről” beszélt, a liberálisokra gondolt?

Tuzson Bence: Jórészt liberális elitről és az ő gondolkodásukról beszéltem. Mert bár a nyitottságot hirdetik, de a végén mégiscsak a kultúra felsőbbrendűségére hivatkozva próbálják eltiporni a többit.

Ez a bajuk a liberálisokkal?

Tuzson Bence: Ez is. Másrészt baj van egyes fogalmaikkal is. Itt van például a menekült szó. Ennek fogalmát a liberalizmus jegyében kiterjesztik, mindenki az, aki valahonnan bármilyen oknál fogva elindul.

Ezek alapján az illiberálisok min változtatnának?

Tuzson Bence: A magyarországi és a nyugat-európai liberális elitnek is az értékelvűséghez kellene visszatérnie.

- Szabó Zsolt László - 

Elfogadták a szigorítást

Megszavazta kedden a parlament a lex CEU néven elhíresült felsőoktatási törvény módosítását. A rendelkezés jelentősen szigorítja a külföldi egyetemek – köztük a Közép-európai Egyetem – magyarországi működését. A Central European University Egyesült Államokban akkreditált képzéseit egy szerződés keretében a Közép-európai Egyetem végzi Budapesten.