Szendrey Júlia varrta Petőfi kokárdáját

Debrecen - A kokárda kezdetben katonai célokat szolgáló, fejfedőre tűzött megkülönböztető jel (a sapkarózsák elődje) volt, nemzeti jelleget a francia forradalmak során nyert.

1848. március 15-én néhány óra leforgása alatt a nemzeti színű pántlika, ro­zetta, csokornyakkendő alakú kis jelvény a forradalom és függetlenség jelképévé vált. Érdekes, hogy Pozsonyban a bécsi forradalom hírére sokan már március 14-én kitűzték a kokárdát. A címertan szabályai szerint a kokárdának belülről kifelé haladva kell a címer (zászló) színeit visszaadni. Így tehát a szabályos magyar kokárdának belül kellene pirosnak és kívül zöldnek lennie, bár általában a magyarok a gyakorlatban fordítva hordják. Az első „szabálytalan” kokárdát állítólag Szendrey Júlia készítette és tűzte fel Petőfi Sándor ruhájára.

Szálkai Tamás

Országgyűlési határozat

1. Az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja.

2. Az Országgyűlés felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzeti kulturális örökségünk részét képező magyar zászló és címer megbecsülésének kinyilvánításaként 2015. március 16. napjától kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.