OGY - Elfogadták a hetedik alaptörvény-módosítást

Budapest - Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását szerdán. Az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - rögzítették az alkotmányban.

Az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását igénylő jogszabályt 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

A módosításra igennel szavazott a Fidesz és a KDNP frakciója mellett a Jobbik, valamint Dúró Dóra független országgyűlési képviselő és Ritter Imre nemzetiségi képviselő. Nemmel voksolt az LMP-ből való kilépését frissen bejelentő Hadházy Ákos és a Párbeszéd-frakció négy tagja. Az MSZP és az LMP előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, a DK-s képviselők sem nyomtak gombot.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott módosítással az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakolás alkotmányban rögzített szövege. Az újdonság az, hogy a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - rögzítették.

Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A hatályos szöveghez hasonlóan meghatározták, ki jogosult Magyarországon menedékjogra: azok a nem magyar állampolgárok, akik hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma. Az alkotmány szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást. A mostani módosítással - október 15-től - megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást.

Ebben a cikkben is rögzítik az otthon jogi védelmét azzal, Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenkinek biztosítsa.

Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást. Míg a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, legfőbb szervük a Kúria, addig a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben határoznak. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

Az Országos Bírósági Hivatalnak és az Országos Bírói Tanácsnak csak a rendes bíróságok felett lesz hatásköre.

A bírósági jogalkalmazással kapcsolatban rögzítették az alkotmányban, hogy a jogszabályok céljának megállapításakor elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ez a rendelkezés január 1-jétől lép hatályba.

A rendőrség alaptörvényben rögzített feladatává vált, hogy részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.

A módosítás - egyes kivételektől eltekintve - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

- MTI -

[related-post post_id="3897966"]