Egyoldalúan túlfoglalkoztatni tilos

Debrecen - A változás csak egy szűk munkaerőpiaci szegmenst érint, a döntő többséget egyáltalán nem.

– A javaslatom lényege az, hogyha valakinek lehetősége van arra, hogy többletmunkával többet keressen, és ehhez hozzájárul, tegyük ezt lehetővé. Természetesen biztosítani kell a munkavállalók alkupozícióját a munkaadókkal szemben, így akár a többletmunka, akár a munkaidőkeret elszámolási idejének egy évről három évre emelése csak a dolgozók beleegyezésével történhet – hangsúlyozta Kósa Lajos debreceni országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) a munka törvénykönyve tervezett módosításai kapcsán a Naplónak adott interjújában.

Bezárni a kiskaput

A politikus elmondta: az általa benyújtott törvényjavaslat két nagy részből áll. Az egyik a munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozik, s azt szeretné elérni, hogy aki munkaerő-kölcsönzőnél dolgozik, az mindenképpen kapja meg a minimálbért vagy a szakmunkás-minimálbért. Ezért bevezetik az úgynevezett minimális szolgáltatási díjat, amely nem lehet kevesebb, mint amiből kiszámíthatóan ki lehet fizetni a minimálbért – vagy szakmunkás-minimálbért –, a járulékokat és az adót.

Kósa Lajos tájékoztatása szerint durván 500 ezer ember dolgozik a munkaerő-kölcsönzők által szervezett munkában, és megközelítőleg a piac egyötöde az, ahol a minimálbért nem kapják meg az emberek, vagy valamilyen trükkel élnek a kölcsönzők.

– Ezt a kiskaput akarom bezárni. Gondoltam, ezzel nem kellene várni, január elsejétől az érintett mintegy 100 ezer ember hadd érezze magát biztonságban, s ne kelljen nekik mindenféle manipulált elszámolásokkal kevesebbet kapniuk annál, mint ami jár nekik. Ez indokolta a benyújtást – sorolta a honatya.

Mint megtudtuk, a beadvány másik része az egészen speciális foglalkoztatási keretekben dolgozókra érvényes, tehát nem általánosan, hanem a teljes munkaerőpiac 10–15 százalékára: azokra, akik az úgynevezett munkaidő-keretes elszámolási rendszerben dolgoznak. Ezek tipikusan élelmiszeripari vállalatok, valamint idénymunkában, három műszakban, autóiparban és a beszállító iparban dolgozó vállalatok. Ezek esetében is azonban csak akkor, ha a dolgozó él vele – hangsúlyozta Kósa Lajos.

A mostani rendszerben a munkaadó a foglalkoztatás elején közli, hogy milyen munkarendben foglalkoztatja a dolgozókat, és egyéves távlatban kell kijönnie a főszabály szerinti heti ötnapnyi munkának napi nyolc órában, tehát a 40 órás munkahétnek. A képviselő rámutatott: lehet ezt ezekben az esetekben úgy szervezni, hogy például januárban–februárban többet dolgozunk, majd októberben–novemberben ezt vissza kell adni szabadnapban. Átlagban így sem jöhet ki több, mint 40 óra hetente.

Alkupozíciójuk van

– Azt javasoltam, hogy az elszámolási periódus ne egy év legyen, hanem három, mivel bizonyos iparágakban a termelés belső logikája sokkal inkább a háromnak felel meg, másrészt ehhez kapcsolódóan, a munkaidő-keretes elszámolás esetén az elrendelhető többletmunka egy évben ne 250 óra legyen, hanem 400. Egyébként az uniós irányelv 416, tehát azon belül maradunk. A javaslat szerint mindez kizárólag akkor rendelhető el, hogyha a dolgozók beleegyeznek – húzta alá Kósa Lajos.

Most az a törvény, hogy 250 óráig egyoldalúan elrendelhető az időkeretes foglalkoztatásban a túlmunka, 300 óráig csak akkor, ha a kollektív szerződés ezt megengedi, és most ezt a 300-at módosítják 400-ra. A 300 óra túlmunka 400-ra emeléséhez minden egyes érintett dolgozó személyes hozzájárulása kell. Az egyéves referenciakeret háromévesre nő – azzal, hogy amennyiben rendkívüli munkavégzést rendelnek el, akkor ezt a – köznyelvben – túlórát a hónap végén ki kell fizetni, és az éves referencia-időkeretre vetítve a túlóra sem haladhatja meg a heti 48 órát.

Fontos, hogy a változás csak egy szűk munkaerőpiaci szegmenst érint, a döntő többséget egyáltalán nem. Az indoka pedig az, hogy ha valaki munkaidő-keretes foglalkoztatásban többletmunkát akar végezni, és azzal többet keresni, s azt gondolja, hogy az neki jó, akkor hadd tegye. Túlfoglalkoztatni akkor sem lehet, az uniós irányelv ennek határt szab. Ezt be kell tartani.

Kósa Lajos felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvénymódosítás bizonyos ágazatokban javítja a hatékonyságot, és ez jó a dolgozóknak is. Alkupozíciójuk van ugyanis, tehát valójában a lehetőségeket tágítja. Eddig a munka törvénykönyve azt mondta, hogy egészen speciális foglalkoztatási rendben dolgozók esetén is ki kell adni minimum havi egy pihenőnapot.

– Én azt mondom, hogy havi kettőt kelljen kiadni, s ebből az egyik vasárnapra essen. A javaslatom szerint senkit se lehessen dolgoztatni úgy Magyarországon, hogy ne járjon neki havi két pihenőnap. Egy másik új szabály bevezeti azt a lehetőséget, hogy immár ha valamelyik munkavállaló műszakot cserél, és ebbe beleegyezik az, akivel cserél, akkor ezt a munkaadónak tudomásul kell vennie.

Megtisztították a piacot

Kérdésünkre, hogy meglepte-e a módosítási terv hírére kialakult tiltakozás, a politikus nemmel válaszolt. Lehetett sejteni, hogy nagy politikai vita lesz. – A szakszervezetek alapállásából is tudható volt, egyébként ők sok mindent javasoltak, amit én elfogadtam és beépítettem – mondta el Kósa Lajos.

– Bármit mondunk, az ellenzék azt hevesen ellenzi, és mindenhol Armageddont, katasztrófát, összeomlást, BMW-törvényt kiált. Ez már a magyar politikai folklór része. Az ellenzék összehordott hetet-havat, a legképtelenebb vádakkal jöttek elő, aminek semmi köze nincs az általam beterjesztett törvényjavaslathoz. Az viszont tény, hogy az ellenzék egyetlenegy módosító indítványt se terjesztett be. Arra sem voltak képesek, hogy legalább azt az egy mondatot leírják, hogy vonjuk vissza a törvényjavaslatot. Az ellenzék ebben az értelemben nem vitaképes. A munkaadók és a munkavállalók, akikkel egyeztettem, igen.

A honatya felidézte azt is, hogy korábban is voltak hasonló egyéni módosító indítványai. Az ellenzék ezeket is élesen bírálta, viszont semmiben sem lett igazuk. A diákszövetkezetek újraszabályozása megtisztította a piacot a szélhámosoktól. A korábbi helyzethez képest, amikor 135 ezer diák dolgozott diákszövetkezetekben, most 180 ezren vannak, mindenki saját döntése alapján dolgozik, és az általuk megkeresett jövedelem 40 milliárdról 60 milliárdra nőtt. Ennek nyomán a feketén dolgozó szövetkezetek kiszorultak, s ebből volt a Czeglédy-ügy is – elevenítette fel Kósa Lajos, aki szerint az egyéni képviselői indítványoknak van létjogosultságuk.

– Ilyen egyéni módosító javaslatom volt az, amelyben az atipikus foglalkoztatási formák egy részében fordított áfát vezettünk be, és minimális szolgáltatási díjat is. Ilyen egyéni törvényjavaslat alapján változtattuk meg a diákszövetkezeti regulációt: a munka törvénykönyvéből átvittük őket a szövetkezeti törvény hatálya alá. De Kósa Lajos nyugdíjas-szövetkezetekről szóló javaslata kapcsán vezette be a kormány a nyugdíjas-továbbfoglalkoztatás lehetőségét is.

Januárban léphet hatályba

A további ügymenetről megtudtuk: kedden volt a vállalkozásfejlesztési bizottságnak az ülése, az elfogadott egy módosítást, amelybe beépítették a szakszervezetek elképzeléseit. Kósa Lajos szerint jó javaslatokat tettek. Csütörtökön és pénteken a törvényalkotási bizottság elé kerül a javaslat, s a parlament a jövő kedden szavaz róla. Ez alapján 2019. január elsején léphet hatályba az új törvény, amely a politikus szerint néhány ágazatban bérszínvonal-emelkedést is hozhat.

- Vass Attila -