Gondolatok a magyar kultúra napjára

Debrecen - A kultúra mindenkinek mást jelent, az egyes emberek más szemszögből közelítik meg. De éppen az a legszebb benne, hogy bárhogyan is értelmezzük, összeköt bennünket. 

Végh Veronika: Faludy György írta a Pokolbéli víg napjaim című könyvében, hogy amikor a recski koncentrációs táborban volt, a borzalmak közepette egyedül a kultúra tartotta életben. A napi 12 órás kemény fizikai munkát követően a barakkban összebújtak, és művészetről beszélgettek, meséltek egymásnak. Egy idő után feltűnt nekik: akik beletartoznak ebbe a körbe, azok ellenállóbbak, közülük nem halnak meg. A kultúra segített a túlélésben. Ezt jelenti számomra is. Az életet! Mondjuk, ez nem csoda, hiszen két magánszínház igazgatójaként és egy színitanoda vezetőjeként nincs is időm mással foglalkozni.

Szerintem egy jó előadás, egy jó könyv, egy kiállítás után többek vagyunk. Hozzánk ad valamit. Valami egészen aprót, de ebből a sok apróból épül fel végül egy világkép, egy látásmód, egy jellem. Egy olyan jellem, aki példát tud mutatni a gyerekeinek, esetleg embertársainak is. És nem lehet elég korán kezdeni a kultúrára való nevelést a gyerekeknél. A gyerekek még roppant fogékonyak, ezért nekünk, felnőtteknek óriási a felelősségünk. Tőlünk függ a jövő társadalma, és hiszem: aki a kultúrát szereti, az rossz ember nem lehet… (Végh Veronika, a Páholy Lakásszínház produkciós vezetője.)

Kovács Eszter Csilla (Kosztercsi): A kultúra mára egy olyan fogalom, amit nagyon szélesen lehet értelmezni. Bejöttek az instaversek, a Facebookon megosztott okosságok, amikről lehetetlen visszakeresni, hogy igazából kitől származnak, és ma már a YouTube-on is lehet verselni, akár egy popsláger szövegét is.

Én mégis örülök, hogy a Himnusz után volt tovább a fiataloknak. Azzal, hogy a nyelvünket nem hagyják feledésbe veszni, és hogy mondjuk a slam poetryben tovább örökítik. A műfaj, amivel mi is foglalkozunk, a magyar nyelv szépségére alapoz: szavakat fal fel, rág meg, emészt, majd esetleg köp vissza, hogy újraértelmezzék az emberek. Mert a lényeg a gondolkodás. Az értelmezés. Ezek nélkül kultúráról sem beszélhetnénk.

A kultúra nélküli világ valami olyan szörnyű hely lehet, ahol, köszönöm szépen, de soha nem akarok élni. Szerintem semmi baj nincs azzal, hogy a kultúra fogalma formálódik. Mert ameddig tudjuk, hogy „Az anyag nem vész el, csak átalakul”, addig van remény a világban. (Kovács Eszter Csilla Kosztercsi, slammer.)

Gyöngy Péter: Kettős minőségben, a Debreceni Művelődési Központ művelődésszervezőjeként és a Motolla Egyesület vezetőjeként is egész életem a magyar kultúra jegyében telt. A Motolla a magyar kultúra, a magyarság iránt elkötelezett szervezet, húsz éve számunkra a hagyományőrzés minden ízében ehhez tartozik. Számomra a magyar kultúra a születésem pillanatától meghatározó, ennek szeretetét és megbecsülését kaptam szüleimtől is. Később olyan tanítókkal, mesterekkel hozott össze a sors, akik ezt az érzést még tovább mélyítették bennem.

Számomra a magyar kultúra anyanyelvi szintű örökség. Akár az úgynevezett magas művészeti szintjét, akár a közösségi művelődését értem, mind anyanyelvi szintű jelentőséggel bír. Alapvetően a szerves kultúrafelfogásban és a szerves magyar műveltség jövőjében hiszek, ami több ezer év visszafelé, és úgy gondolom, több ezer év előre is. Csak ez az, ami számunkra irányt mutathat magyarként és debreceniként egyaránt. (Gyöngy Péter, a Motolla Egyesület vezetője, a DMK művelődésszervezője.)

Dr. Pávay Tibor: A magyar kultúra először is nem egy történelmi zárvány. Értékadó része az európai kultúrának, befolyásolja világlátásunk, a világ történéseihez való viszonyulásunk. A kultúra értékek hordozója, ugyanakkor az élő kultúra egyben autonóm értékteremtő erővel is bír.

Az egyetemes emberi értékek például kétségtelenül részei a mai magyar kultúrának. Az európai értékpluralizmus, sokszínűség szintén. A magyar kulturális hagyomány összetett szövete – ideértve a nyelvet is – pedig saját kulturális identitásunk hordozója. És igen, ebből a történelmi szempontból a magyar lovagi hagyomány a magyar kultúra része, még ha keveset is tudunk róla. Az európai lovagi hagyomány szintén. Manapság sajnálatosan sokszor állítják szembe egymással az európai és a magyar kultúrát, ami nonszensz. A kultúra összetett, több egymással összefüggő réteggel bír, a benne rejlő értékek halmaza pedig sosem egy ember tulajdona – sőt a kultúra annyira gazdag, hogy teljes tartalmát sem birtokolhatja senki. Nos, épp ezért mondhatjuk: a lovagi kultúra értékrendszere egy a választható sok értékrendszer közül. Ma is jelentéssel bír az udvariasság, a női nem tisztelete, az elesettek megsegítése, a becsület. (Dr. Pávay Tibor filozófus, az Anjou Udvari Lovagkör vezetője.)