Befellegzik a banktitoknak?

A miniszterek brüsszeli keddi tanácskozásán ugyan nem született a kérdésben érdemi döntés, de nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi szabályozás nem nyújt kellő védelmet az adócsalókkal szemben.

A probléma azt követően merült fel, hogy az elmúlt hetekben kiderült: több száz német állampolgár liechtensteini titkos számlákon fialtatta pénzét anélkül, hogy betétjeik után kamatadót fizettek volna. A nem-rezidensek takarékbetétjéről a legtöbb uniós tagállam értesíti a külföldi adóhivatalokat, csupán Ausztria, Luxemburg és Belgium kapott ezalól felmentést, ők "átalányban" utalják át a forrásadót, anélkül, hogy megneveznék a betétesek körét, és ezt mindaddig megtehetik, amíg a nem-EU adóparadicsomok, mindenekelőtt Svájc nem lesz hajlandó adatcserére.

Didier Reynders ((didié rejndersz)) belga pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy kiadják az adatokat a nem-rezidensek takarékbetétjéről, amint az összes tagállam megosztja Belgiummal bankinformációikat.

Wilhelm Molterer osztrák pénzügyminiszter és alkancellár azonban nem akar hallani a 2005 óta érvényes szabályozás megváltoztatásáról. "Partnerek vagyunk az adócsalás elleni küzdelemben, de megvédjük a banktitok elvét" - nyilatkozta Brüsszelben. Szerinte az osztrák törvények kellő jogbiztonságot kínálnak az adószabályok kijátszóival szemben.

Az Európai Bizottság adópolitikáért felelős tagja, Kovács László június végére ígéri, hogy két jelentést tesz a miniszterek asztalára. Egyrészt igyekeznek földrajzilag kiterjeszteni az uniós direktíva hatáskörét, ezért távol-keleti országokat is bevonnának (Hongkongot, Makaót és Szingapúrt). Továbbá, a német kérésnek megfelelően megvizsgálják, hogy milyen más befektetési formára lehetne forrásadót kivetni.

A miniszterek végül döntöttek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megüresedő elnöki posztjáról. A bank kijevi közgyűlésén májusban a német Thomas Mirow-t ((miró))jelölik majd, vagyis a szintén versenyben lévő Surányi György alulmaradt a német pénzügyminiszterrel szemben.