Basescu: a romániai intézmények képesek voltak megvédeni a jogállamot

Bukarest, 2012. szeptember 4., kedd (MTI) - A legfontosabb romániai intézmények képesek voltak megvédeni a jogállamot, amelyet a jelenlegi román parlamenti többség megpróbált "darabokra törni" - jelentette ki kedden Traian Basescu román államfő.Basescu a román diplomaták éves találkozóján mondott beszédével először szólalt meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy visszatért az elnöki hivatalba a leváltásáról szervezett júliusi népszavazás után.

Kifejtette, hogy a román belpolitikai válság sokat ártott az országnak, amely elszigetelődött, ugyanakkor megmutatta, hogy a jogállamiságot szavatoló alapvető intézmények "talpon maradtak és működőképesek". Basescu szerint ezért Romániát nem kellene büntetni schengeni csatlakozásának újabb halasztásával.

Arra biztatta a román nagyköveteket, mielőbb tisztázzák fogadó országaikban, hogy a legfontosabb román intézmények - példaként az alkotmánybíróságot, a legfőbb ügyészséget, a korrupcióellenes ügyészséget, az állambiztonsági szerveket, a statisztikai intézetet említette - kiállták a próbát, ellenálltak a rájuk nehezedő politikai nyomásnak, és megvédték a jogállamot.

Basescu emlékeztetett arra, hogy a parlamenti többség július elején leváltotta az ombudsmant, a parlament két házának elnökeit és felfüggesztette az államfőt. Szerinte ezzel a parlamenti többség súlyosan megsértette a koppenhágai kritériumokat. Úgy értékelte, a nemzeti kisebbségek jogainak a megvédéséről is szólt ez az ügy, hiszen a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormány április végi bukását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának helyzete idézte elő. Basescu szerint egy kisebbségnek alapvető joga, hogy anyanyelvén tanuljon egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását.

Basescu szerint Románia nyugati szövetségesei azért léptek fel határozottan, mert fontos állammá vált Románia a NATO és az EU keleti határán, mérhetetlen bizalmat vetettek bele, és azt hitték, hogy Románia kiszámítható ország.

Basescu leszögezte, hogy Bukarest külpolitikai céljai változatlanok, az országnak továbbra is a Nyugat felé kell orientálódnia, és elutasította azokat a kijelentéseket, amelyek szerint Romániának ismét keleti irányba kellene fordulnia. Elutasította azokat a kijelentéseket is, amelyek a Nyugat állásfoglalásait "az ország belügyeibe való beavatkozásként" bélyegzik meg.

Felsorolta és röviden értékelte Románia stratégiai partnerségi kapcsolatait, közöttük a Magyarországgal kötöttet is, amelynek létjogosultsága - mint mondta - ma már megkérdőjelezhetetlen.

Basescu elmondta, hogy amennyiben egyes nagykövetek az államfő üzeneteit nem fogják továbbítani fogadó országuk illetékes hatóságainak, akkor az elnöki hivatal közvetlen kommunikációs csatornát alakíthat ki a nagykövetségekkel. Titus Corlatean román külügyminiszter jelezte, hogy nem ért egyet ezzel a lehetséges lépéssel.

Romániában a kormányzó USL politikai konfliktusban áll az ellenzéki Demokrata Liberális Pártból (PDL) jövő Basescuval.

MTI